Mi az az ökoszisztéma?
TudományÉrdekes kérdést boncolgató -és honlapunkat is kritikával illető- írást kaptunk a közelmúltban.
1. a tárgya
2. a vizsgálati módszerei
3. a nyelvezete (szakzsargon).
Bár az állítással lehet vitatkozni, azt azonban mindenképpen le kell szögezni, hogy egy tudományban nagyon fontos, hogy saját kifejezésmódja legyen, hogy a fogalmakat a tudomány művelői következetesen és lehetőleg jól definiáltan használják. Ez a követelmény elvárható, néha sajnos mégis sérül. Az ökológia, mivel még elég fiatal tudományág, fogalmi rendszere egyelőre nem teljesen kiforrott. Mivel ez a tudományág nagyon fontos dolgokkal foglalkozik, ezért "divatba" jött. Sokan tűzik zászlajukra az ökológiát különböző céllal. Néha hozzá nem értők is, néha kóklerek is. Ezek a szerzők a tudomány szókészletét használják, hogy vitatható álláspontjukat tudományos köntösbe bújtassák. (Az áltudományok művelői is gyakran élnek hasonló módszerekkel.)Természetvédelemmel, környezetvédelemmel, ökológiával kapcsolatos cikkekben gyakran használják az ökoszisztéma kifejezést. Oly gyakran kerül elénk a szó, hogy beférkőzött a tudatunkba, és azt gondoljuk róla, hogy ismerjük a jelentését. Javaslom az olvasónak, hogy a cikk ezen részénél, tartson egy rövid szünetet és próbálja definiálni magában az ökoszisztéma fogalmát. Mondjuk a játék kedvéért, írja le egy papírra, hogy egy kicsit szabatosabb legyen. Természetesen nem az a célom, hogy rámutassak, hogy az olvasó nem tud egy ökológiai lexikonba való szócikket szerkeszteni, hiszen miért is tudna. A cél csupán annyi, hogy elgondolkozzunk azon, mit jelent nekünk ez a fogalom, hogy jelent-e egyáltalán valamit.
Sajnos a fent javasolt dolgot maguk az ökológusok sem tették meg, vagy ha meg is tették, akkor egyszerre többen is, és nem jutottak konszenzusra. Sajnálatos módon még tankönyvekben is alapvetően különböző definíciók találhatók. Három fő irány figyelhető meg az ökoszisztéma szó értelmezésében.
Az első elég kényelmes; valahogy úgy fogalmazható meg, hogy "bízzuk az olvasóra". Ezzel a befogadót sem zavarjuk túlságosan, és az írónak sem kell nagyon töprengeni a definíción, amit aztán következetesen kellene használni a későbbiekben. Az olvasó most nyilván iróniával vádolja a szerzőt, pedig sokkal inkább a tapasztalat szülte keserűséggel állunk szemben. Sajnos az ismeretterjesztő cikkektől a tudományos előadásokig találkozhatunk ezzel a módszerrel. Itt nem egyszerű pongyolaságról van szó, hanem szemfényvesztésről, arról, hogy modernnek, tudományosnak akar látszani a módszer alkalmazója. A módszer leleplezése egyszerű. Ha a mondatból kihagyjuk a benne szereplő ökoszisztéma szót, és a mondat továbbra is értelmes marad, akkor valószínűleg csak divatból tették bele. Például: "A tenger szinte teljes ökoszisztémája változásban van, a planktontól kezdve a csúcsragadozókig" A tenger változásban van, a planktontól kezdve a csúcsragadozókig. Ez a mondat így nem csak értelmes, hanem igaz is. Az ökoszisztémás mondat viszont több sebből vérzik. Állítja, hogy a tengernek van ökoszisztémája (bizonnyal) sőt maga is egy ökoszisztéma. Ugyanakkor utal arra, hogy az egyik ilyen ökoszisztéma a plankton. Várjunk, akkor mi az ökoszisztéma? A tenger vagy a plankton, esetleg mind a kettő. De ha a plankton az ökoszisztéma, akkor a csúcsragadozó is az. De a csúcsragadozó (általában) egy vagy néhány populáció. Egy populáció hogyan is képez ökoszisztémát (a szisztéma szó eredetileg rendszert jelent). (Szerző kicsit szemtelen, hogy a divecenter.hu egyik nem régen megjelent, átvett írását hozza példának, szégyelli is magát érte. Bocsánatot is kér, hiszen millió más példát is hozhatott volna.)
Az ökoszisztéma másik értelmezése már egy kicsit kézzelfoghatóbb. Ebben az esetben általában az élőlényt és a környezetét foglalják össze valahogyan. A dolog persze továbbra sem egyszerű. A környezet fogalma az ökológiában definiált fogalom, nem a köznapi értelemben vett környezetet értjük rajta. (Egy populáció környezete alatt a rá aktuálisan ható tényezők összességét értjük. Erről a kérdésről is hosszan lehetne értekezni.) Alapvető probléma, hogy az élőlény és a környezete szétválaszthatatlan egységet képez. Hiszen, ha nincs jelen az élőlény, akkor a környezete sem értelmezhető, az élőlény pedig nem lehet életképes a környezetén kívül.Ebben a változatban a különböző szerzők sokféle definíciót használnak. Most nézzünk ezek közül egy használhatóbbat. Eszerint: "Az ökoszisztéma az ökológiai kutatómunka egysége. A természetben működő, bármilyen nagyságrendű hely-idő egységben működő rendszer. Fizikai, kémiai és biológiai folyamatok összessége, az élőlénytársulás és annak élettelen környezete együttvéve, amiben a biológiai termelés, fogyasztás és lebontás egymást feltételezve megvalósul." Ha kicsit értelmezzük, ez azt jelenti, hogy a zöldnövények szervesanyagot készítenek és energiát kötnek meg (termelés), ezt az állatok egy része megeszi (más állatok meg ezeket az állatokat eszik meg) (fogyasztás). Az így keletkezett szervesanyagokat (ürülék, elhalt élőlények) a baktériumok és a gombák elbontják szervetlenanyagokra (lebontás), amit a növények fel tudnak venni. Mind ez olyan helyen történik, ahol az ehhez szükséges feltételek meg vannak (fény, hőmérséklet stb.) és a kémiai-biológiai folyamatok végbe tudnak menni.
Ennek a definíciónak számos gyengéje, slampossága van. Az egyik legsúlyosabb talán a "bármely nagyságrendű" kitétel. Egy korallzátony néhány négyzetméterén is megvalósulhat a "termelés, fogyasztás, lebontás" egysége. Akkor az egy másik ökoszisztéma mint ugyanazon korallzátony másik néhány négyzetmétere? Vagy az egész korallzátony egy ökoszisztéma? De az egész tenger is egy ökoszisztéma, hiszen arra még biztosabban illeszkedik a meghatározásunk. Ugyanakkor az Antarktisz szárazföldi része nem ökoszisztéma (egy egész kontinens). Hiszen ott nincs (jelentős) növényi élet, tehát a termelés hiányzik. Nemrégiben volt hír, hogy találtak ott egy fóka hullát. Kb. ezer évesre becsülték a korát. A lebontási folyamatok sem lehetnek valami acélosak arra felé. A sivatagokban, magashegyekben, mély tengerekben, nagyon sok más élőhelyen nem teljes a termelés, fogyasztás, lebontás egysége. (Legyünk igazságosak: a mélytengeri "fekete füstölők" beleférnek ebbe a definícióba. Az ottani baktériumok a kénhidrogén kemoszintézisével megvalósítják a termelés kritériumát, és vannak ott állatok fogyasztónak, és lebontó baktériumokat is találhatunk. De a "fekete füstölők" jelenléte az óceánfenéknek csak kis területére korlátozódnak.)
Ahhoz képest, hogy az ökoszisztéma "az ökológia kutatómunka egysége", elég sok problémát fedezhetünk fel. (Aminek csak egy részét elemeztük itt, hogy ne éljünk vissza az olvasó türelmével.) Ha alaposabban megvizsgáljuk a témát, akkor kiderül, hogy az ökoszisztéma szót leggyakrabban a "társulás" vagy az "élőhely" értelemben használják, ami azért zavaró, mert ezek a fogalmak mást takarnak.
A harmadik ökoszisztéma értelmezés rendszer szemléletű. Az egyik (Wikipediából ollózott) definíció szerint az ökoszisztéma: "Ökológiai rendszerek tanulmányozása céljából biomatematikai és bioinformatikai eszközök segítségével létrehozott rendszermodell, amely az élőlényegyüttes és környezete kapcsolatrendszerét írja le." Ez azt jelenti, hogy az ökoszisztémával nem akkor találkozunk, ha kimegyünk a természetbe sétálni (vagy búvárkodni), hanem sokkal inkább a számítógép monitorán bonyolult kapcsolódási pontokkal, nyilakkal, függvénykapcsolatokkal stb. terhes ábra formájában. Szegény olvasó valószínűleg nem erre gondolt, amikor a cikk elején arra kértem, hogy határozza meg magában az ökoszisztéma fogalmát.
Egy búvárportál főszerkesztője azzal a problémával is találkozhat, hogy a különböző nemzetiségű szerzők értelmezése is eltérő lehet. Összegzésül azt javaslom, hogy magunk ne nagyon használjuk az ökoszisztéma szót. Ha pedig egy cikkben háromnál többször találkozunk ezzel a szóval, fogadjuk erős kritikával az egészet, mert valószínűleg a cikk többi állítása is megkérdőjelezhető. Ezt a javaslatomat úgy is fenntartom, hogy érzem, hogy jelen esetben saját fejemre is visszahull.
Dobó Zoltán
Biológus, búvároktató
Búvár Paradicsom
(átlag: 4) átlagos nehézségű 
Budapest
