Csata az Antarktisznál
KörnyezetvédelemA Sea Shepherd csatározásai a bálnavadászokkal elsősorban arról szólnak, hogy az egy vagy több hajóval a bálnavadász flottát üldöző aktivisták a japánok közelébe jutva próbálnak úgy manőverezni, hogy akadályozzák azokat, illetve bűzbombákkal, újabban pedig vízágyúkkal és lézerekkel próbálják a fedélzeti munkát nehezíteni. A cél Paul Watson szerint az, hogy a japánoknak nagyon sokba kerülő bálnavadász flottát "gazdasági értelemben süllyesszék el", azaz olyan mértékben csökkentsék le a kilőtt bálnák számát, hogy egyszerűen már teljesen irracionális legyen a vadászat finanszírozása. Repkednek a japánok által költött milliók, ám közben a Sea Shepherd is beszállt ebbe a pénzháborúba: ebben az idényben először a 1,5 millió dolláros, csúcstechnikát képviselő gyors hajó, az Ady Gil jelent meg a MV Steve Irwin oldalán, majd váratlanul felbukkant az 5 millió dolláros MV Bob Barker, a nagy és erős egykori bálnavadász hajó, fedélzetén aktivistákkal. (Persze felmerül a kérdés, mennyire reális Japán gazdagságát tekintve a bálnavadászat csődjét várni, ha egyetlen amerikai állatbarát médiaszemélyiségnek van öt millió dollárja egy hajóra...)
A japánok is bővítették a flottát, méghozzá bálnavadász-hajókból átalakított biztonsági kísérőhajókkal, és repülőket is bérelnek, amik a Sea Shepherd hajóinak mozgását követik. Szinte igazi tengeri háborúvá alakult át az egész dolog: Paul Watsonék teljes titokban tudták a Bob Barkert a térségbe küldeni Mauritius szigetéről, komolyan meglepve a japánokat és az Ady Gil révén roppant mozgékony hajót is be tudtak vetni. A Steve Irwinről pedig maga a kapitány tudja koordinálni hajóinak mozgását, és itt állomásozik helikopterük is. A japánok a bérelt repülőgépekről keresik a Sea Shepherdet, a biztonsági hajók ügyelnek az aktivistákra, a vadász-, feldolgozó- és kiszolgálóhajókból álló flotta pedig közben gyilkolja a bálnákat. Vízágyúk, lézerek, füstbombák, akusztikus fegyverek vannak az arzenálokban, és az Ady Gil például köteleket is dob a japán hajók elé, hogy azok hajócsavarjaira tekeredjen és megbénuljanak.
A Sea Shepherd és Paul Watson minden lehetőséget megragad a szereplésre a nemzetközi sajtóban, de a japánok is gyakran kritizálják az "agresszív terroristákat". Ami viszont túlmutat a médián, az az, hogy a Sea Shepherd igazán csak akkor cselekszik a saját mércéje szerint jól, ha a bálnavadász-flotta közelébe jut, nem pedig a kísérőhajókkal kergetőzik. Nos, az utóbbi hetekben viszont szinte mindig csak a Shonan Maru No 2 neve szerepelt a híradásaikban, ami az egyik ilyen kísérőhajó. Noha derék dolog szembenézni az ennek a fedélzetén levő japánokkal, a valóságban nem ők lövik ki a bálnákat, a szigonyágyúk helyén is vízágyúk vannak, és a dolguk csak az, hogy a Sea Shepherdet akadályozzák- szinte saját fegyverüket fordítják az aktivisták ellen.
Ezek után jött el január 6-a, az elhíresült ütközés napja. Az Ady Gil ismét csak a Shonan Maru közelében mozgott, a szokásos kötéldobások, bűzbomázások, lézerezések miatt veszélyesen megközelítve a japánok jóval nagyobb hajóját. Ám értelemszerűen a kicsi, erős motorral felszerelt, gyors hajó könnyen manőverezhetett a japánok orra előtt, mint ahogy korábban is számtalanszor megtette. Amikor a baleset bekövetkezett, szintén a japánok mellett-előtt voltak, ezúttal viszont az aránylag gyorsan mozgó Shonan Maru nekiment a kisebb csónaknak, nem csak mozgásképtelenné, de teljesen tönkre is téve azt. Jelen állás szerint az Ady Gil legénységét kimentették, a hajót sorsára hagyták, és a Sea Shepherd a megmaradt két hajójával folytatja a valódi vadászhajók üldözését. A sajtó és a közvélemény nyilván inkább a "kicsi" oldalán áll, főleg azért, mert nehéz a bálnavadászokkal szimpatizálni, de nemzetközi fórumokon azért erősen megoszlanak a vélemények a baleset elemzése kapcsán. Sőt, még a mi fórumunkon folyó beszélgetésben is voltak viták arról, ki hogy mozgott és ki miben hibázott- hiszen két videofelvétel is napvilágot látott, az egyik a japánok, a másik a Sea Shepherd hajójáról készült. Paul Watson ismét kihasználta azt, hogy az egész világ az ütközésről beszélt, és a japánokat vádolta mindenért.
A felvételek nézőinek egy része állítja, a japánok tudatosan fordulnak az Ady Gil felé, mások szerint eleve kérdés, mit keres ott az Ady Gil, ráadásul a kisebb hajónak sokkal jobb esélye lett volna gyorsan reagálva elkerülni az ütközést. Nehéz jóhiszeműségről is beszélni, hiszen az aktivisták napok óta keringtek a másik hajó kerül, és a kötéldobálás, lézerezés pont nem az, amit szabályos tevékenységnek lehet tekinteni a tengeren. Így a japánok szerint a hajójuk tudatos támadásáról van szó, ami ellen a kapitány minden eszközzel védekezhetett, Paul Watson viszont azzal vág vissza, hogy a bálnavadászat eleve illegális, és aki maga is törvényt szeg, miért hivatkozik a törvények betartatására. A Sea Shepherd számára bizonyos szempontból még kedvező is volt a méregdrága hajó elvesztése, hiszen nem halt meg senki, és ha eddig még nem is tudtak arról beszélni, hány bálnát mentettek meg a vadászó hajók akadályozásával, legalább beszélhettek arról, mennyire könyörtelenek a japánok, akik nem reagáltak a vészjelzésre sem- ami persze nem jelent sokat, hiszen egészen közel volt a Bob Barker, hogy kimentse az Ady Gil legénységét.
Persze a nagy helyzet az, hogy ha közben szinte zavartalanul folytatódik a bálnák kilövése, igazán nagy jelentősége nincs nagy annak, hogy még egy kicsivel jobban utálják-e a bálnavadászokat. A szigetországban talán még csak erősödik is a dac, ami semmiképpen nem jó a helyzet hosszú távú rendezését illetően. A nemzetközi közösség óvatos, az ausztrál kormány továbbra sem küld hajót a térségbe, viszont a sokadik szigorú felszólítást küldi el a viaskodó feleknek, aminek nagy hatása nincs- nyilván tudják, hogy a közvélemény a bálanvédők oldalán áll, ám a japán gazdasági lobbival senki nem akar összeveszni. Tény, amíg Japánban nem döntenek úgy, hogy a vadászat értelmetlen, mert drága, imázsromboló és szinte senkinek sem hiányzik, az egyetlen eszköz a bálnavadászok akadályozására az, hogy ha valaki odamegy az Antarktiszhoz, és a szigony elé áll. Az is tény, jelenleg ezt kizárólag a Sea Shepherd vállalja fel. Remélhetően az egész történet nem fog eljutni oda, hogy még jobban eldurvul a küzdelem, vagy esetleg az egyre inkább médiaüzengetésről és dollármilliókról szóló csatára legyinteni fognak az emberek.
GR
(átlag: 5) átlagos nehézségű 
Budapest
