Általános: EU-tagország, beutazás útlevéllel vagy személyi igazolvánnyal, pénznem euro. Utazási szezon egész évben, merülés szempontjából legjobb május-október között.
Dekompressziós kamrák: Tenerife, Gran Canaria, Fuerteventura, Lanzarote. Vészhelyzeti telefonszám: 112 |
Az Atlanti-óceánban található szigetcsoport földrajzilag Afrikához, politikailag viszont Spanyolországhoz, így Európához tartozik. A hét nagyobb sziget mellett több kisebbet is idesorolnak, de azokat jellemzően együtt szokták emlegetni a hozzájuk legközelebb eső nagy szigettel. Az Atlanti-óceán áramlata egész évben szinte állandó hőmérsékletet biztosít a szigeteken, tehát enyhe tél, és meleg, de nem forró nyár a jellemző.
Gyakorlatilag folyamatosan szezon van, de a téli időszak valamelyest népszerűbb. Az Atlanti-óceán erősebb hullámai miatt gyakran előfordul, hogy akár a merülés napján módosítani kell a merülőhelyen, mert bizonyos pontok erős szélben nagyon veszélyessé válnak. A legtöbb szigeten ilyen esetekben akad egy védettebb öböl, akár a sziget másik oldalán, ahol lehetséges a merülés, de a nyílt partszakaszokon, például Fuerteventurán az is előfordul, hogy ilyen napokon a merülést nem javasolja a búvárbázis. Jellemzően aktív a vulkanikus tevékenység, aminek jeleit a víz alatt is látni.
A keleti szigetek Gran Canaria, Fuerteventura és Lanzarote, a nyugatiak Tenerife, Gomera, La Palma és El Hierro. Mindegyik szigetnek önálló arculata van, más-más jellegű élővilággal, de az gyakorlatilag az összesre jellemző, hogy gazdasági életük alapja a turizmus, ennek megfelelően az infrastruktúra nagyon fejlett. A leginkább népszerű Tenerife és Gran Canaria, ezen a két szigeten találni a legtöbb búvárbázist is. Sok jól felszerelt, jó szolgáltatást nyújtó bázis működik a többi szigeten is. Az árak szigetről szigetre, régióról régióra változnak, mint ahogy a merülések jellege (hajós, parti) is. A búvárbázisok egész évben folyamatosan nyitva vannak.
Gran Canarián elsősorban partról merülnek, hajós merülések leginkább Las Palmas közelében vannak, illetve néhány a déli oldalon. A déli helyek közül jónak számít az Artificial Reef és a Pasito Blanco, a reptér közelében van a dús élővilágú Arinaga nemzeti park, míg északon a védett, de érdekes Sardina, illetve az ördögrájáiról ismert Caleta Baja. Tenerifén teljesen a hely határozza meg a merülés jellegét, vegyesen van parti és hajós merülés. A déli részek jellegzetessége, hogy a búvárokhoz szokott ráják egészen karnyújtásnyi közelségbe úsznak, és bizonyos pontokon szinte mindig teknősökkel lehet merülni. Szintén a déli oldalon van lehetőség egy-két búvárbázison a bálnás úszásokra.
Fuerteventura szigetén szinte kizárólag csak a keleti oldalát merülik a szigetnek. Itt a legérdekesebb helynek az egészen délen levő Big Moray Reef számít, a sziget közepén Caleta de Fustes, míg északon Corralejo a búvárkodás legfontosabb bázisa. Lanzarotén a két ismertebb nyaralóhely, Playa Blanca és Puerto del Carmen közelében van a legtöbb búvárbázis, és itt jellemzően partról merülnek. Északabbra az erős hullámzás miatt a merülés nagyobb kihívás, míg a Graciosa sziget körüli természetvédelmi területen szabályokhoz kötött a búvárkodás. A leginkább nyugatra eső La Palma sziget számít a legkevésbé érdekes úticélnak a búvárok számára, az élővilág itt a legkevésbé látványos, de merülni természetesen lehet azért itt is. El Hierro szigete nehezebben megközelíthető úticélnak számít, de a környék ismerői szerint talán az egész szigetcsoport leglátványosabb merülőhelyeivel rendelkezik, az élővilág kifejezetten dús erre.
A szigetek körül roncsok, üregek is merülhetőek, de az élővilág önmagában is érdekes: a Földközi-tengerénél gazdagabb, de a Vörös-tengerhez képest
hűvösebb víz (télen 18, nyáron 23 fok körüli) miatt nem trópusi jellegű.
A nagyobb sügérek, ráják, angyalcápák mellett barrakuda- és más halrajok, tintahalak fordulnak elő sok más élőlény mellett. A szigetek körül sok tengeri emlős él, több helyen szerveznek delfin- és bálnanézők túrákat. A roncsok egy része a búvárkodás kedvéért elsüllyesztett kisebb halászhajó, de Gran Canaria szigeténél, elsősorban Las Palmas körzetében több, esetenként igen nagy roncsot is lehet merülni, 20-30 méteres mélységben.
A szigetek többségén igen magas hegyek is találhatóak, amit a merülés utáni autózásnál figyelembe kell venni.
Időzóna eltérése Magyarországhoz képest -1 óra.
155. Jules |
| 2013 már 22. 19:26 |
|
Nos, kissé offtopic, de mégiscsak ide tartozik:
http://konyves.blog.hu/2013/03/22/michel_houellebecq_lanzarote_reszlet
|
|
154. MerGirl |
| 2012 jún 19. 07:43 |
|
Hát igen, azért odafigyelnek a nemzeti park funkcióra. Ezen az oldalon, ahol mi voltunk, sima napi kihajózási engedélyt kell leadni csak búvárnévsorral, viszont a másik oldalán a parknak már jóval szigorúbb a rendszer. Ott található pl. a S.S. Stanfield roncs is, ahová mi is el szerettünk volna menni, de az engedélyköteles. Orvosi vizsgálat+kb. 2 hét a várólista, szóval arról sajnos most lemaradtunk, de remélem valamikor összejön, mert jó kis roncs! :-))
Az piszkos anyagiakról meg csak annyit említenék, hogy valójában ez a hely olcsóbb, mint Horvátország (kaja, szállás, merülés), csak hát a repülőút a többlet, ami megdobja.(de ha ügyes vagy, akkor ki lehet fogni nagyon jó áron repjegyet, kb. 45-50ezerért)
|
|
153. elche |
| 2012 jún 17. 20:30 |
|
Annyi kiegészítéssel, hogy ez a szigetcsoport a Földközi-tengerben van, nem az Atlanti-óceánban, tehát a Medes-szigetekhez lehet hasonló a búvárkodás. Elvileg ilyennek kéne lenni a Kornati nemzeti parknak is, de azért olyan sok nagy halat ott még mindig nem látni... Tehát ha valamit védenek, azt védjék valóban, mert eredmény akkor lehet.
|
|
152. Bunny |
| 2012 jún 16. 11:21 |
|
Commandante is nagy rajongója a környéknek, nem véletlen. Magam is voltam, tetszett bár az ár azért summa nem egy kategória az adriával + ugye ott nincs súlygond. De igen, valószínűleg régen a horvát adria is ilyen lehetett.
|
|
151. MerGirl |
| 2012 jún 15. 21:08 |
|
Sziasztok,
meg szeretném osztani veletek a spanyolországi Hormigas szigetek -i (nemzeti park) merüléseim élményét. A Földközi tengert merülés szempontjából eddig csak Horvátországban próbáltam, és bár láttam a marketing videót, kicsit szkeptikusan indultam neki. A repülőút Budapestről 3 óra Alicantéba, onnan kisbusz visz le Cabo de Palos-ba, ahol az apartmanunk volt. Út flottul ment, egyedül a 15kg-s súlykorlát ad némi matekozást a csapatnak a reptéren. :-) Az apartmanunk kiváló, hatalmas kerttel, medencével, jakuzzival. A házigazdáink magyarok és nagyon kedvesek. Itt említeném meg külön a szakács kiváló munkáját, remek, mit remek, fenséges kajákat ettünk egy héten át. És a többiek is megtettek mindent azért, hogy jól érezzük magunkat, szóval le a kalappal, utólag is köszönet érte. :-) A merülésekről: alapból 4 bója merülhető, valamint egy narancsszállító teherhajó roncs. Speedboattal mentünk a helyszínekre, amik max 15-20 percre voltak a parttól. Kényelmes merülések voltak, nem voltunk időhöz kötve, és nem is futottunk bele plusz 50 búvárba a helyszíneken. Már az első csobbanásnál feltűnt, hogy ez teljesen más, mint Horvátország. Össze sem lehet hasonlítani, halrajok tömkelege mindenhol, mintha csak egy akváriumba csöppentem volna. És amikor kicsit beljebb menve megláttuk a hatalmas fűrészes sügéreket, hát pazar látvány volt. És ez a látvány bójánként fokozódik, a 4.-nél már sasrájákat és mola-molákat is lehet látni, szóval elmondhatom, hogy minden merülés igazi élmény volt. Ami sajnos hátrányként mondható, hogy eléggé időjárásfüggő. Ha szeles az idő, akkor megjelennek az áramlások, és néha a látótávolság is csökken, viszont cserébe kapunk több barracuda rajt! :-) Összességében egy nagyon jó hetet töltöttem el, a merülések is nagyon klasszak voltak. Ebben az évben a Horvátországot cseréltem le erre, és nagyon nem bántam meg. Ha tehetem, akkor jövőre is kilátogatok.
|
|
|