Víz alatti panoráma fotózás
Fotózás1/2. oldal
2005-ös, de még mindig aktuális cikkében Előd László, az ismert búvárfotós elmélkedik a víz alatti fotózás eme ritkán alkalmazott ágáról.
Víz alatt bonyolultabb fényképezni, mint a szárazföldön. Gondoljunk csak bele: nem a saját megszokott környezetünkben kell elkészítenünk képeinket, ráadásul odalenn a víz alatt tartózkodást lehetővé tevő technikai eszközök tucatjainak is ki vagyunk szolgáltatva. A fényképezőgépünk kezelését tovább nehezíti a vízhatlan tok is, valamint a tény, hogy felvételeinket a vízben lebegve és nem a szilárd talajon állva kell elkészítenünk. Mégsem a fent említett okok teszik lehetetlenné, (vagy majdnem lehetetlenné) a jó minőségű víz alatti panoráma képek készítését.
A legnagyobb gond, hogy a víz megszűri a színeket. Már néhány méter után eltűnik a vörös szín, majd a narancs, a sárga, a zöld és az ibolya. Ötven méternyi távolságon túl minden kékesszürke. Milyen panoráma felvétel az, ahol nincsenek színek? Természetesen az ötven méteres látótávolság már eleve ritka a tengerekben, inkább hidegvízű tavakban találkozhatunk ilyen vagy még nagyobb látótávolsággal. Le kell mondanunk arról, hogy szép színes tájképeket készítsünk a víz alatt? A megoldást jelenthet, ha a felvételünk témája nincs messzebb tőlünk 1-1,5 méternél. Ez sajnos igen ritka, és még mindig lesznek gondjaink!
Ki kell választanunk, milyen objektívvel készítsük el képeinket. Az objektív látószögétől függ, hogy milyen portot kell használnunk. A port egy "ablak", ami kilátást biztosít az objektívnek a vízhatlan tokból. A fénytörés jelensége miatt bizonyos látószög felett objektívünk nem lát ki egy síkfelületű porton (flatport), akármekkora is annak a mérete. A teljes fényvisszaverődés szöge 97 fok, azaz ha ennél többet lát az objektívünk, már dómportot kell használnunk. A dómport nem más, mint egy gömbsüveg alakú ablak. Mindkét portnál találkozunk problémákkal. Síkport használatánál a kép szélein megjelenő életlenség nehezíti életünket, ami a képek későbbi illesztését akár el is lehetetlenítheti. Minél közelebb van objektívünk látószöge a határfokot jelentő kilencvenhetes számhoz, ez az életlenség annál nagyobb mértékben jelentkezik majd. A dómport esetében pedig enyhe torzulással (görbüléssel) kell számolnunk a képek szélén, ez a jelenség annál jobban fokozódik, minél nagyobb látószöget használunk. Így a szélek összeillesztése megint csak gondot okozhat. Mindkét esetben javíthat az a megoldás, ha már eleve úgy fotózunk, hogy a képek szélét nem vesszük figyelembe és az egymást követő felvételek bőségesen egymásba érnek (pl.: képzeletben négy egyforma részre osztva a képünket, a szélső negyedek megjelennek a mellette levő képeken is).
Az írás a következõ lapon folytatódik!