Teológiát szerintem se. Abból lenne csak igazi vita! :(
Nem hiszek a Reinkarnációban, emlékszem, már előző életemben sem hittem benne. :)))

Emberek vagyunk??? Igen, csak megváltoztunk! (Képzelj el egy ősembert, majd hasonlítsd magad hozzá :))
Fene nagy jó dolgunkban (pl: Buvárkodni járunk, stb :)), már elfelejtettük mi is az igazán fontos.
Azt olvastam v.hol: túlélés...

A mult (történelem) azért fontos, mert abból lehet tanulni...
Hogy meg tudjuk oldani a jelen problémáit, hibáit.
Az, hogy mi a "föld természetes állapota" szerintem senki nem tudja. Szerintem ez eleve egy állandóan változó dolog.
De az biztos, hogy most nincs egyensuly, és az emberi létnek be láthatatlan következményei lesznek.
Hamarabb mint gondolnánk. :(

Köszi, a ki igazítást. :)

Amikor az 1600-as években a "civilizált" ember meg indult az USA felé, hogy aranyat keressen, az indiánok látták a természetét, a következőt mondták: Ha már ki vágtál minten fát, meg mérgezted az összes folyót és le ölted az összes vadat, akkor majd rá jössz, hogy az aranyat nem tudod meg enni!

Nekem is, nagyon tetszett a Matrixból, az általad idézett szöveg. Szerintem is a vírusokhoz hasonlít az "emberi természet" és viselkedés. :-( Láttad Az Istenek a fejükre esteket? Abban is jól jellemzik az emberi fajt: A földön minden élőlény arra törekszik, hogy minél inkább alkalmazkodjon a környezetéhez, 1 kivételével. Az ember nem volt hajlandó alk. a környezetéhez, inkább azt kényszerítette, hogy alkalmazkodjon hozzá. Csakhogy el vetette a sulykot. Oly bonyolult világot teremtett magának, hogy gyermekeinek ma már 15-25 évet iskolába kell járniuk, hogy tudjanak alk. az általa teremtett világhoz...
Vicces, mert valamihez mindenképp alkalmazkodnunk kell.

Teljesen egyet értek veled. De, azt hiszem, épp ezért kell a vendégeket is fel mérni, nem csak a körülményeket.
Ha vendég vagyok, akkor "csak" a társamért, és magamért felelek, míg ha dolgozok...

Ok, leesett.
Dm ként értettem. Miért?

Kösz, már nézem :))

Ha tudnál :) esetleg mutass egy képet :)

Kösz :) szóval mi volta kérdés?

Bocs, gyenge elméjű vagyok. Mi a kérdés?

Vigyázz Balage, még lehetek...:)))
Sharm nem érdekelne? Én nagyon mennék kb Juli. végén,vagy Aug. elején.
Fölhasználtad már a nyereményed? Vagy már csak a Cassiopeia felel meg? :)))

Lehet, hogy igazad van! Bár én most vizsgáztam dm-ből. Nekem úgy tanították, hogy a dm feladata, (és felelősége) a körülmények és a búvárok felmérése, (megítélése) és ha a helyzet olyan, ki kell mondani: Nem merülünk!
És szeríntem, nem az a fö gond, ami történt, (hisz a dm is csak ember, hibázhat) hanem mindkét esetben a hozzá állásuk.
De lehet, hogy tévedek. Az viszont biztos, hogy ha ez velem fog meg történni, én nyomorultul fogom érezni magam.

Addig nincs is gond, amíg "csak" pénzzel kel fizetnünk a "leckéjért"...

Szerintem, éppen az jelenti a tapasztalatlanságot, (többek között) hogy valaki nem igazán tudja megítélni a körülményeket. Talán éppen ezért van szükség DM-re... Más külömben, miért fizessek érte???
Az utakon sincs ez másképp. Ha pl. elgázolsz valakit, mondjuk ittasan, bevonják a jogsid, hogy mással ezt már ne tehesd.
Ja, és még annyit: ha én egy kuncsaft vagyok, nem hiszem, hogy az én feladatom csekkolni az áramlat irányát...
De ha én vezetek, az már más.

Szia Dijjja!

Nem semmi lehetett. Mi ennél "olcsobban megúsztuk".
Csak egy a baj szerintem: gyanítom ahogy mi sem, úgy ti sem tettetek feljelentést.
Nem az igazság szolgáltatás végett, de ezek az emberek valószínüleg azóta is ugyanazzal a hanyagsággal végzik a munkájukat, "vigyázzák" a kuncsaftok épségét...

Szia Balage!
Remélem jól vagytok.
Én ezt a sztorit, nem azért írtam, mert itélkezni szeretnék. (És mást sem bíztatnék erre.)
Nem vagyok se rendőr, se ügyész. (Hála Istennek:))
Csupán azt gondolom, lehet tanulságot le vonni belőle.
Ahogy BoGyesz írta "Tisztelni kell a tengert" :))

Sziasztok! Egyiptomban történt az eset, úgy 5 éve...
Hurghadán nyaraltunk, egy sokak álltal közkedvelt (kp-ban lévő és olcsó) hotelban 1 hetet.
A hotel bázisával merültünk (5 nap/10). Kb 10 vizsgázott búvár, akiket máig nagyrabecsült oktatóm vezetett.
A DC árai középkategóriásak voltak, de ami a szolgáltatást illeti...
Már megszoktuk, a guidok szemtelenségeit, (még jó, hogy fizettünk érte :)) mikor egy áramlatos merülésre készültünk, egy távolabbi zátonynál. Eligazítás a hajón: ez az áramlat iránya, erre megyünk, és ott fog a hajó felvenni minket. (A sziget túloldalán) Csakhogy a DM lusta volt csekkolni az áramlatot.
Vízbe be, merülés... Érezzük, hogy "baj" van. Jön a víz szembe, mint egy gyorsvonat.
Zátonyfalhoz, és le! De párom nem tud egyenlíteni. 5 m-en küzdünk, miközben a többiek távolodnak tőlünk a fenéken.
2. perc, már a levegő oszlopokat sem látom, lábam kezd bedurranni.
4. perc, párom még mindig szenved a fülével, lefoglalja az egyenlítés, hát meg fogom.
5. perc, nézem a falat (vagy a korallok követnek minket, vagy mi nem haladunk) s jelzem: vége a merülésnek, fel
6. perc, újra a felszinen: párom nem érti, milyért jöttünk fel. Megbeszéljük.
Eközben próbálom ki húzni a görcsöt a lábamból, de phenni nem lehet, mert a hullámzás minduntalan próbál a zátonyhoz "kenni" minket. Mondanom se kell, hajó sehol, csak a jó öreg Vörös tenger. Most mi lesz, teszi fel párom,és magamban én is a kérdést. Mást úgysem tehetünk várunk.
-Ne ússzunk? -Ne mert amint észreveszik, hogy nem vagyunk meg, itt fognak keresni minket.
Fontos momentum: 2 héttel elötte láttuk az Open Water c. filmet.
12. perc, hissebb horzsolások a zátonytól. Bár lelkes természet (és tenger) védő vagyok, mondom: olmot mekkényt le, és irány a zátony.
15. perc, alig, hogy kimászunk, (én a dupla súly és mellényel) tőlünk kb 100 méterre megjelenik két fej a víben.
Megvallom azóta se nagyon tudtam úgy örülni semminek, mint akkor ennek.
ők szidkozódva kezdenek küzdeni a hullámzással, és a zátonyfallal. 160 bar-ral eddig jutottak kb 15 m-en. (Nem azért,mert kezdők...)
Kis vártatva újabb fejek, ugyan az a procedúra. (A guide, és a bázis szüleinek emlegetése)
Ekkor mi már röhögünk, az egészen. (Valahogy le kell vezetni a feszültséget...:))
30. perc, megjelenik a hajó. Kiderült, oktatónk elküzdötte magát és merülö társát a hajóig. ő szolt, hogy baj van, irány vissza!
Lényeges, hogy minden párban, volt tapasztalt, jól képzett búvár.
A hajó legénysége, amint meglátott minket, "lecseszett", mert kimásztunk a "zátonyukra". No comment.
Azt hiszem akik ott voltak, egy életre megtanulták mit jelenthet, az áramlat.