Szia Kékbálna,

Neked teljesen igazad van. Sajnos ezt kell, hogy mondjam. Én ezt tudom, és tudtam akkor is amikor ezt megírtam (már régóta kikívánkozott ez belőlem).
Én senkit nem szeretnék, és nem is szerettem volna megbántani ezzel az írással.
Én csak azt szeretném, hogy olvassátok el, és gondolkozzon el mindenki egy kicsit. Nem akarok én népnevelő lenni, de sajnos rosszul indult ugye az év.
Utána persze mindenki mentegetőzik. Emberi tulajdonság... sz... nak kárnak ugye nincs gazdája ugye.
Aki búvárvezető netán oktató, vagy csak merülő társ, és olvassa, ha csak egy ember is jobban figyel a tanítványára már megérte.
Egy dolgot ne felejtsünk el. Ha valakit megtanítunk, de csak felületesen, és netán tragédia történik, ő már nem hoz hozzánk senkit tanulni... sőt...
Csak annyit szeretnék, ha figyelnénk egymásra, ahogyan mi anno...ott...

maximális üdözlettel:Potato

Hsz. törölve.
[Szia, köszi hogy átraktad a balesetesbe is, mert valóban inkább ott a helye már, ezt a fórumot már ilyen általános témákkal lezártuk. Szerk]

Sziasztok,
Előre közölném, ez egy külsős látásmód, amit én ide írok. (Nem mondom azt sem, hogy jó, azt sem hogy rossz. Az enyém.) Mégpedig azért mert idén vagyok újrakezdő... volt pár kimaradt évem az aktív búváréletből. De az eseményeket fejlődéseket kívülről azért folyamatosan nyomon követtem. Ezért, és az ominózus baleseti (tragédiai) apropó miatt írok.
Sajnos balesetek vannak voltak, és lesznek is. A felkészült búvárvezetőknek az a dolguk, hogy ezeket, ha lehet, előre lássák, közbelépjenek, és megakadályozzák. Ha tudják. Mindezt anélkül, hogy a csoportból akár mást is veszélybe sodornának.
Itt a bibi. A ha tudják-nál. Mint külső szemlélő láttam sok embert, találkoztam sokfélével, sok boltban is jártam mostanság, búvárokkal, és nem annyira búvárokkal.
Két részre osztanám őket. Az egyik az akivel merülnék a másik az akivel nem. Ugyan olyan képesítésekkel merülés számmal rendelkeznek.
Az egyiknek van alázata a másiknak nincs. Elképedve hallgattam a történeteket. Amikor majdnem hülyének néztek, ha én több száz merüléssel a hátam mögött, de sok év kihagyással is nálam gyakorlottabb merülő társat kerestem.
Az egyik a gyakorlásra akar rábeszélni, a másik az azonnal kipróbálandó új technikára.
Egyelőre úgy látom, hogy a búvárvilág egy része felhígult. Felhígult az olyan emberekkel, akikre nem bíznám magam.
De szerencsére vannak még hozzáértő emberek is. SZERENCSÉRE!

És most egy régi történet, ami rossza fordulhatott volna.
Ez még abban az időben történt, amikor csak hangzatos idegen szavak lehettek egy iskola nevében. De nagy tudású emberektől lehetett rengeteget tanulni, figyeltek az emberre, tanították.
Egy oktató és egy merülés vezető vitt el egy párt merülni AOWD tanfolyam keretén belül. Amiben anno a mélymerülés a 30-40 m közötti mélységet jelentette. És szükség volt rá. Egy középkorú, nem túl sportos (mellesleg nagyon megijedt) hölgyet, és egy nála pár évvel fiatalabb kisportolt jó fizikumú urat. Ki melyikben lát nagyobb kockázatot? Az út a merülő helyig, a készülődés a gumicsónakban különösebb esemény nélkül zajlott. A hölgy folyamatos nyugtatásával. Az oktató úgy döntött, ő merül a hölggyel. És ez jó döntés is volt. Ami következett senki nem tudhatta.
A merülés sokadik percében 30 méter alatt a pár férfi tagjának elkezdett homályosodni a tekintete. Ez tisztán látszott. Hiába a mutogatás. Baj van. a másodperc tört része alatt a fiú elkezdett lefelé úszni majd elkapta az inflátort, és elkezdte felfújni a mellényét. Ez az  az eset amikor nincs idő gondolkodni. A merülés vezető utána. Megpróbálta lefejteni a kezét róla, de nem sikerült.(KB 100 kg Budy builder) Ismét egy törtrésznyi döntés. Felemelte a csövet, és nyomta a kiengedő gombot. Egy időben ezzel a vállánál fogva fölé fordult, és elkezdte lefelé tolni uszonnyal úszva teljes erőből.  Így sikerült megakadályozni azt, hogy kilője magát a vízből.
Szerencsére ez nem is történt meg sikerült az emelkedési sebességét csökkenteni. Nyilván a szokottnál gyorsabban de felértek baj nélkül. Az oktató a hölggyel is megjelent rövid időn belül, betartva az emelkedés ütemét.
Egy szerencsés merülés, senkinek nem esett baja. Mindenki figyelt mindenkire.

Összegzés.
Miért akar egy búvárbolti eladó akkor, amikor beszélgetünk, vásárolok elvinni mélymerülésre, állítva, hogy ő a legjobb fekete öves búvár. Főleg úgy hogy a boltban sem néz a szemembe... akkor mit várhatok a víz alatt? Mi lett volna akkor az előbbi történet vége, ha nem keresik a minél sűrűbb szemkontaktust a tanítványokkal?  Ha nem azonnali ott az a döntés, egy folyamatosan fújódó mellényben lévő embert Phelps sem ér utol.
Csak az vezessen, aki képes figyelni. És vegye minden merültető tudomásul, hogy tanítani munka.
Én szerencsére jó oktatónál kezdtem, folytattam. Mindenkinek azt kívánom, hogy hasonlóan tegye.
Jó oktatónál akinek "titkon" azóta is hálás vagyok.

Mindenkinek kellemes és balesetmentes szezont kívánok.

Üdv.Potato