télleg,erröl hallottam.  szerepelt az asterix & obelixben is...

Nem lehet. Cerambix cerdo

"A labrusca íz leginkább a házipoloska (másnéven büdösbogár) szagára emlékeztető íz, a direkt termő szőlőfajták, így az Othelló jellegzetessége is." (forrás: http://forum.index.hu/Article/showArticle?go=93601645&t=9100475)

kellemes lehet :D

Lehet, hogy a labruska a hőscincér latin neve.

Ajaja, szegénynek nehéz sora lehetett.  Leglább te beszélgettén a nagymamával addig, míg az öreg ellenőrízte a hordók állapotát?

:-)
Hát, Vasmacska, képzeld, szegény nagypapám inni sem ihatott békében.
Nálunk falun ugyanis úgy volt, hogy a borospince szinte egy "magasságban" volt az alacsony fekvésű konyhánkkal, azaz a konyhánkkal volt egy közös fala.
Nagymamám pedig, roppant szemfüles módon, az ódivatú konyhabútor belsején átfúratott egy nagyobb átmérőjű lukat, egész a pincéig, hogy "nagyapámmal beszélgetni tudjon".  Szegény Nagypapám, alig tudta meghúzni a lopókat, mert folyton szóval volt tartva...

Készíteni nem nagy ügy. Ha inni segítettél volna... az már valami lenne!:)

most sem tudok focizni. nincs gömbérzékem és mozgáskoordinációm sem az igazi

Nem, nekem tényleg jó gyerekkorom volt (amikor nem rovart kellett gyűjteni).
Pl. én már akkor segítettem bort készíteni nagypapámnak, amikor te még szolidan fociztál a grundon.

mennyire  HÁNYATott gyermekkorod volt...:-)

Remélem legalább rumos meggy volt... :-)

Luci,
rovart ne, sose.
A rovarokkal örökre végeztem alsóban.  
Egyébként nem tudom, anyukám milyen cincért talált a lakótelepünk határán, de... többet szenvedett szegény cincér, mint Jack Bauer és az egész "24" csapata együttvéve.
Borrrzalom volt.
A rovargyűjteményben az egyetlen jó az volt, hogy anyukám kitalálta, hogy a kész rovarokat egy üres bonbonos-doboz belsejében fogjuk tárolni.
Namármost ehhez a bonbonos-dobozt ki kellett enni....

Békát nem kell  küldeni mert nem ohajtjuk homlokon csókolni

Nem biztos az ....

Kölyökpezsgő

Az írás Homoki Nagy István filmjeit idézi jo lenne egy ilyen fomátumu magyar természetfilmes de valahogy nem termelődik ki az ifjú titánokból

Hőscincér... hehehe. Bizonyos személy azzal szokott bosszantani, hogy  labruska ízű a neki kínált éppen az a valami. Na most, hogy mi az a labruska, azt persze  nem tudta megmondani. A hőscincért legalább tudom mi.

:-)))
Köszönöm a történetet.
Az általános iskolai rovargyilkolászás szaga bennem is megvan a mai napig. Valóban kellemetlen...
A női lélek húrjainak logikája (???) szerint (de jó képzavar, ezt megjegyzem) akkor virág helyett, rovar képeket kell neked küldeni.

Lucinak:
Ifjúkoromban, a zátkosban, megpróbálták velünk (intézményesítve) megszerettetni a biológiát. Én még iskolásként  (ennek a módjáról) semmit sem sejtettem.
Édesanyám szürkés-sápadt arccal jött haza a Móra Ferenc Általános Iskola szülői értekezletéről, és otthon a vacsoraasztalnál félve bevallotta nekem: " Kell egy rovargyűjtemény." A fenti mondatot okosan a vacsi végére tartogatta, amikor is biztos volt benne, hogy engem nem ér életveszély a torkomon akadt falat miatt.
Próbáltam rákérdezni, hogy hogyan szeressem meg úgy a rovarokat, ha megölöm őket, de anya csak ártatlanul vonogatta a vállát, és az élővilág-tanárbácsira (!! ÉLővilág), Tamás-bácsira hivatkozott.
Anyu megvallotta, hogy 15 db (!!) rovart kell(ene) a félév végére preparáltan bemutatni, meghatározni, felmenőit tudni, ódákat zengeni stb.  8 éves kis logikámmal rögtön megnyugodtan elmosolyodtam,  kikerültem a problémát, és megnyugtattam anyát, hogy "Úgyis zajlanak a cserebogarak, fogunk belőlük 15-öt, és kész".
Anya sápadtan mosolygott, büszke volt kis nyolcéves fejemre, de hamar lelombozott: "15 különbözőőőőő rovart".
Mivel én képtelen voltam az ízeltlábúak begyűjtésére (inkább fogtam békákat és kígyókat, de rovart, áááááá, azt egyet sem), anyukám, szegény, gyufaskatulyával járta velem a környéket, és ha találtunk valami ízeltlábút, hazavittük, és beáldoztuk (ta, anya, ő, egyedül).

Nem írom le a horror- részleteket, mert inkább spongyát vetnék rá. De sosem feledtem el gyerekként a denaturált szesznek azt a jellegzetes szagát, amiben a szerencsétlen rovarjaim preparálódtak. Na, és rövidre fogom a történetet, ... - ez a szag jelent (ik) meg nekem a whiskyben. Kifejezett hőscincér-szaga volt annak idején  a kínált whiskynek, márpedig én hőscincér-dzsúzt nem szívesen ittam.  ...


... Így maradtam a pálinkánál.... :-)

Nagyon köszönöm!! :-)

Drága Dájmon! Isten éltesse az összes bötűdet, a hordozó 28-as számodat, tenmagadat, ifjonti lelkedet, kisebb-nagyobb szerelmetes pasijaiddal további boldog 28zzzz évet kívánok!!!!!

28+44? 10et simán letagadhatsz;-)

Köszönöm szépen!
Mázli, hogy 44 betű! :-)

Akkor Isten éltessen sokáig ezen újabb betű alkalmából!

Háttöizébigyó, ismerősen hangzik. Csak nem egy emil-címet adott meg?

Pont készültem ifjonti képeket küldeni, de megzavartak... folyton csengett a telefonom... "Marcsi" keresett.... ismerős neked a név?

Erről az a-b-c-d fejlődésről kaphatnánk fotókat? (ööö, izé...)

Ez igazán nem volt szép tőled.:) (Tőlem sem volt az, persze, amikor efféle előfordult. Már ha volt ilyen.:)))

Anélkül is bohócot csinálsz belőlem rendszeresen... a saját archívumodból
:-))))

Ha megkérlek rá, küldesz?:)

ne szerénykedj , jó volt :-)

kimélni akart a szerkesztő.... bennünket :-)

Olvasd tovább a mondatot: ".. az dobna a dolgon"
A Tieden már nem volt mit dobni.
A superlativusnak már nincs felsőfoka :)

"ha akadna egy korai, ahol ifjonti hévvel vigyorognál az objektívbe"...
Én nem kaptam ilyen instrukciót... :-(((
:-))

Igen che, nagyon jól tetted, jót nosztalgiáztam magamon!

Istenkém, nagyon aktuális nálam az "ifjonti" téma, ezért négyszemközt elárulom, hogy a 28 éves szülinapomon durván bemérgesedtem, és elhatároztam, hogy én itten' biza' örökre megállok.

Utána lettem 28 b, aztán 28 c, aztán 28d, stb.

Ezen búvárképek még a 28 abc... elejéről származnak.

Holnap már egy újabb betűt siratok, de titokban vigalommal örülök, hogy a magyar abc ilyen temérdek sok betűből áll... :-)

Én, zokon? Tényleg így volt. Örültem a cikknek, de azért csak jelzi az ember az észrevételeit. És ugye milyen jól tettem?:)

nem is tudtam hogy van a hévnek,(mégha ifjonti is ) megállója az erzsébet-pataknál...

Edka, köszi a képek dicséretét!

Egyébként a DC-n a cikkírásnak és a képfeltöltésnek roppant szigorú szabályai vannak /paraszolvencia, vigyázzállás, szalutálás, ISO, TÜV, (kisdoktori?)/.

Remélem, a Szerkesztő Úr nem veszi zokon, ha idézek tőle a feltöltendő fotókkal kapcsolatban:

"..ha akadna egy korai, ahol ifjonti  hévvel vigyorognál az objektívbe, dobna a dolgon."

Háát, innen az ifjonti hévem, no meg az Erzsébet-patak trutymákából.

Igen, Bátyó, rókázunk. Én a só miatt, te a show miatt... :-)

Ja, és érdekes, hogy a rokonságból mindenki rókázik az első merüléssel egyidőben...

No most volt csak időm, hogy rendesen végigolvassam.
Kurvajó, főleg a vége, ahol arról írsz, hogy megismertél engem....

Az imidzsembe beleférne, de majdnem a kutyát is eltaláltam a sötétben, és azt szégyenlem.

Kicsit rövidnek találtam a cikket, még úúúúúgy olvastalak volna!!!! Nagyon hamvas vagy a képeken! :-) A DM-es élményekről lesz majd egy külön fejezet?

Azért még megírhatod saját szemszögedből nézve... Bár ahogy nézem, valaki úgy érzi, sértené a személyiségi jogait.:)

Mézespálesz méz nélkül?
Hm.. egyetemen mi is ittunk párszor rumosteát, tea nélkül..

ááá, hova gondolsz? nem volt abban egy csepp méz sem :)

Barátosném, nme, valld meg, hogy ott nem a sós, hanem a mézes folyadék okozta a problémákat.

dorog? ocsón?

tényleg jó cikk, nekem is tetszett.

Gyere velünk Szudánba!
Az egyéb maszek dolgaidat meg hagyd a fenébe. Olcsóbban kijössz

Jó cikk! Gratulálok a szerzőnek! :)