A világ 17 nagy halászati körzetéből 12 túlhalászott, öt körzetben pedig már visszafordíthatatlan a károsodás. A gazdaságilag értékes halállomány csökkenése mellett folyamatosan növekszik az ipari halászflották hajóegységeinek
száma. A hozzánk különösen közel álló Földközi-tengeren például a kihalás szélére halászták a kékuszójú tonhalat. A
populációk fennmaradását már középtávon is, csak drasztikus fogási kvótákkal lehetne biztosítani. A nemzetközi vizeken történő fogást azonban csak nemzetközi egyezmények szabáylozhatják, ez utóbbiaknak viszont nincs szank-
ciójuk, magyarán annyit érnek, mint amennyit betartanak belőle. Pl. a 2006-os barcelonai egyezményhez, amely a
földközi-tengeri tonhalfogást kívánja mederbe terelni, az egyik legnagyobb mennyiséget lehalászó Japán nem csatlako-
zott. A rövid távú üzleti-gazdasági érdekek  a  halászati iparban is felülírják a természetvédelmi szempontokat.

Búvártársaim! A halászatról pro és kontra is tudnék írni, nagyon meggyőzően. Pl. szép tanulmány kerekedne, krki családok életéről, akiknek nincs kiadó apartmanjuk, s ipar híján kisebb nagyobb hajójuk, csónakjuk segítségével tartják el valahogy a családjukat. Ennek ellentétéről sem lenne szerényebb a tanulmány, a tenger lehalászásáról , vagy a turistákról a parton akik  nyakló nélkül eszik a tintahalat. Ne menjünk a harmadik világba téríteni, a katasztrófa fő oka, mi vagyunk a civilziált, fejlett nyugati fogyasztói társadalom. Mi lenne, ha a sját házunk táján a saját fejünkben kezdenénk a rendcsinálást. Pl: nem vennénk műanyag palackos üdítőt és vizet (szűrt víz, tea stb), mindig leotanánk a villany, nem járnánk 2 tonnás autóval, nem menne naponta 3szor otthon a mosógép??? Én igyekszem. Ha módom van, terjesztem gondolataimat a környezetemben is. Tengermély tisztelettel Bubor-ék.
 

Na ja, a harmadik világ. Indiában mennek ki kisebb csónakokkal, az tényleg nem ipari. Viszont járnak jókora hajók is, megszállnak egy pár kilométeres körzetet, 2-3 napig egyfolytában húzzák a hálót aztán elmennek. Szerintem semmi nem marad utánuk. Túristalátványosságként dobálják be a dinamitot, hogy minden feljön, a piacon mindig kapható többféle bébicápa, az étlapokon szerepel. A szállítóhajók a tengerbe ürítik a fáradtolajat, raktértisztítás után megmaradó retket és mindent. Pár napja sodort ki a víz egy jókora döglött bálnát, nem tudjuk, de mivel tiszta kátrány volt a szerencsétlen, gyanítjuk, hogy attól döglött meg. Aztán elföldelték kb. 15 centi mélyre a homokban, azóta büdös van a környéken. Welcome.