A halászat melléfogásai

Környezetvédelem

Továbbra is komoly gondot jelent, hogy az ipari volumenű halászat nem csak az értékes fogásokkal csökkenti az állományt.

A világszerte kifogott halak és más tengeri állatok csaknem fele "akaratlanul" kerül a hálóba. Tömeg alapján számolva a lehalászott mennyiség mintegy negyven százaléka "mellékfogás", mutatott rá a Természetvédelmi Világalap (WWF).

A szervezet az ipari halászat óriási pazarlását látja az adatban. A mellékfogás nagy részét -az elpusztult tetemeket- ugyanis még a tengeren visszadobják a vízbe, hiszen nyilván az értékes fogásnak kell a hely. (Hasonló okok miatt dobálják vissza uszonyozás után a cápák tetemeit.) Bár a maradékot értékesítik, az nem rendezett keretek között zajlik.

"Ökológiai, gazdasági és humanitárius krízis felé tartunk, ha a nemzetközi halászat nem áll át fenntartható és célzott fogási módszerekre" - vélekedett a németországi WWF halászati szakértője, Karoline Schacht. A felmérés során a tengeri halászati tevékenység csupán kétharmadánál vizsgálták meg a "szemét" arányát.

A WWF becslése szerint a világméretű éves fogás összesen 95 millió tonnát tesz ki, ebből csaknem 39 millió tonnát azonosítottak mellékfogásként. (A szerk. megjegyzése: és a valós adatokat vajon ki tudná kideríteni? Bár meglepő abba belegondolni, hogy épp az egyszerűbb eszközöket használó harmadik világbeli halászok azok, akik kevésbé ilyen pazarlóak, hiszen nem ipari méretekben dolgoznak.)

[ Greenfo ]

3. shark		2009 máj 08. 09:50

A világ 17 nagy halászati körzetéből 12 túlhalászott, öt körzetben pedig már visszafordíthatatlan a károsodás. A gazdaságilag értékes halállomány csökkenése mellett folyamatosan növekszik az ipari halászflották hajóegységeinek száma. A hozzánk különösen közel álló Földközi-tengeren például a kihalás szélére halászták a kékuszójú tonhalat. A populációk fennmaradását már középtávon is, csak drasztikus fogási kvótákkal lehetne biztosítani. A nemzetközi vizeken történő fogást azonban csak nemzetközi egyezmények szabáylozhatják, ez utóbbiaknak viszont nincs szank- ciójuk, magyarán annyit érnek, mint amennyit betartanak belőle. Pl. a 2006-os barcelonai egyezményhez, amely a földközi-tengeri tonhalfogást kívánja mederbe terelni, az egyik legnagyobb mennyiséget lehalászó Japán nem csatlako- zott. A rövid távú üzleti-gazdasági érdekek a halászati iparban is felülírják a természetvédelmi szempontokat.

2. buborek		2009 máj 08. 08:11

Búvártársaim! A halászatról pro és kontra is tudnék írni, nagyon meggyőzően. Pl. szép tanulmány kerekedne, krki családok életéről, akiknek nincs kiadó apartmanjuk, s ipar híján kisebb nagyobb hajójuk, csónakjuk segítségével tartják el valahogy a családjukat. Ennek ellentétéről sem lenne szerényebb a tanulmány, a tenger lehalászásáról , vagy a turistákról a parton akik nyakló nélkül eszik a tintahalat. Ne menjünk a harmadik világba téríteni, a katasztrófa fő oka, mi vagyunk a civilziált, fejlett nyugati fogyasztói társadalom. Mi lenne, ha a sját házunk táján a saját fejünkben kezdenénk a rendcsinálást. Pl: nem vennénk műanyag palackos üdítőt és vizet (szűrt víz, tea stb), mindig leotanánk a villany, nem járnánk 2 tonnás autóval, nem menne naponta 3szor otthon a mosógép??? Én igyekszem. Ha módom van, terjesztem gondolataimat a környezetemben is. Tengermély tisztelettel Bubor-ék.

1. susegad		2009 máj 08. 07:55

Na ja, a harmadik világ. Indiában mennek ki kisebb csónakokkal, az tényleg nem ipari. Viszont járnak jókora hajók is, megszállnak egy pár kilométeres körzetet, 2-3 napig egyfolytában húzzák a hálót aztán elmennek. Szerintem semmi nem marad utánuk. Túristalátványosságként dobálják be a dinamitot, hogy minden feljön, a piacon mindig kapható többféle bébicápa, az étlapokon szerepel. A szállítóhajók a tengerbe ürítik a fáradtolajat, raktértisztítás után megmaradó retket és mindent. Pár napja sodort ki a víz egy jókora döglött bálnát, nem tudjuk, de mivel tiszta kátrány volt a szerencsétlen, gyanítjuk, hogy attól döglött meg. Aztán elföldelték kb. 15 centi mélyre a homokban, azóta büdös van a környéken. Welcome.

A halászat melléfogásai

Merülőhelyek

Palatinus-tó Búvárbázis, Dorog

Eurodive Búváriskola