Meg van. :)

Airport X, robotpilóta felfújása? :)

Eddig mindig jött velem.
Bátor a drágám.

Miért te magaddal vinnéd repülni? Nem veszélyes az? Hogy lehetsz ilyen felelőtlen? :)

.. és közben megkérem az asszonyt, hogy ne nézzen oda????

Persze. Elől bekapcsolod a robot pilótát. Aztán hátra mész és lesmárolod a szőke bombázó stewardess-t. :)

Elméletben nem.  A hősök képe pedig a falon. (mert nem maradtak meg az elméletnél.)

Vágom. Motoros vitorlázó  felderitőgép 25 km csúcsmagassággal , ami lenyomta a MIG -17es sugárhajtású vadászokat:)

Sajna le lehet.
Az unokatesóm oktató volt ős ő repülte be az új gépeket.
Egyszer sajna az egyik szokatlanul viselkedett...

Az egy zenekar, te buta!

Ott százból százat kivágtak. Magas vérnyomással. 90/50 már az. Ha viszont .....őrnagy elvtárs küldött és nem voltál totál vak... Oda is születni kellett.

Nekem meg 1993 vagy 94-ből van Góbéra vizsgám :-) Nálunk a dugóhúzó tananyag volt...

De ez a merülésre is igaz: ha lementél a víz alá, akkor vagy merülsz vagy nem...

Elméletben mindkét esetben alapos képzésben volt részed előtte... Tudod, mi a dekóidő, ahogy tudod mi a Vmin...

De jó lenne újra repülni.... Vagy merülni...

te is repülsz? sodorna el egy termik:)

... és viszkit minden siklóernyősbe! :-)))

pilóta (is) szerettem volna lenni, de kivágtak a kecskeméti orvosin, mint macskát szarni
azóta nem csak irígylem a pilótákat, de utálom is őket:) kerozint minden vitorlázóba!

Minden repülő tud vitorlázni is. Egy darabig... A helikopáter is földet ér, ha leáll a motor. Autorotációval. Kicsit keménnyebben.

Góbéra van típusvizsgám 1974-ből. Amit elsők között tanítanak az, hogy vitorlázó repülővel elméletileg nem lehet lezuhanni. Mégis vesztettünk néhány fóka 4-est és siriust.

A fokozatosságot arra mondtam hogy , ha már a gépben vagy repülsz vagy nem. Persze amikor a kabintetőt zárod, biztosítod - még csak nézel. Nem adnak egy gépet ülj be felhúzunk és go. Ha már bekötötted magad, már mindent tudni kell. Elméletben ott is kipurcanhat az oktató és akkor mit csinálsz? Amit addig tanultál. Oktató elvtársnak jelentem ... A dugóhúzót meg nem gyakoroltuk, simán beleestünk és baromira élveztük. Már utólag.

Azt úgy hívják, hogy U2-es felderítőgép :-)

Én repszer voltam a seregben. Most elmélázok azon a gondolaton, amint a vitorlázógép kerozint tankol repülés közben... Perverzek vagytok :)

ja persze, mert kerozinnal megy:)

A vitorlázórepülőben nincs is benzin, te lüke!

igen, amikor a levegőben tankolnak...

A társlélegeztetésre is van valami analógia repülésben????  :-)

A fokozatosság elve igenis alkalmazható a repülésben...

Amikor elkezdtem a vitorlázópilóta-tanfolyamot, akkor a sok-sok elméleti óra és repülőgép-kabin-tető-pucolás hosszú téli órái után előszür oktatóval szálltunk fel, és ez így ment jó pár (mintegy 50-60) felszállást illetően, amikor is volt vészhelyzeti leoldás kötélszakadás miatt = levegőelfogyásos vészhelyzeti felszínre úszás, dugóhúzó gyakorlásra, gép be- és kivitele dugóhúzóba = ólomöv leoldása :-), és így tovább, amikor is jött az első egyedül repülés...

Aztán a következő fokozathoz (az előbbi volt ugye a B-vizsga, alias open water), jöttek újra az oktatós órák a C-vizsgához, alias Advanced Open Water és így tovább...

Most viccesen hangzik, de a fokozatosság elve csak a repülésben nem alkalmazható. Itt lehetne először abécézni, kispalackkal kézben kicsit merülgetni, azután ruhát is adni egy kis ólommal, stb... De. Egy tinire rádobni a rokkot és buggy.. Jó hogy felgyorsult a világ, de semmilyen profit nem venne rá arra, hogy halott gyerekeket dobáljak tepsibe. Csak, mert nem voltak elég gyorsan tanulékonyak.

Egy tapasztalatlan OW bátran merül a tóban. A legeslegritkább esetben nem kerül bajba. Ha csak magára számíthat kimászik belőle. Anno oktató a közelünkben sem volt. Pedig akkor már ránk szóltak, amikor a fa alatt agyonütött a villám egy sátorozót, hogy talán a palackba is belecsaphat a villám. Jobb lenne szakadó esőben, viharban nem merülni.

Itt az bánt, hogy biztonságban hitte magát és magára maradt. Igazad lehet, de adott helyzetben én kérném, hogy felelős egy kedves családtagját, ott a parton selyemzsinórral .....

Nem Téged gondollak cinikusnak, hanem azt aki ezeket a dolgokat meg is teszi.

Persze, én sem mondom, hogy ez így jó, csak mostanában valahogy megpróbálok realista lenni.
Ha belegondolsz, egy végzett OW búvár mennyire alkalmas szerinted felügyelet nélkül merülni? Márpedig merülhet, akár a szintén vele együtt végzett nagy tapasztalatú barátjával kettesben egy 30 centi látótávolságú magyar tóban. De egy ilyen OW-kből összerakott csapatot is egy DM vezet általában, mondjuk 10-et együtt, ott hogy vigyáz rá? Sehogy. Értem én hogy mit mondtok, csak nem látom a realitását, be kell látni, a búvárkodás mint annyi más az életben veszélyeket rejt, még úgy is, hogy betartjuk az egyébként szigorú előírásokat. És ha valakinek azt mondod, melléd most adok egy DM-et, de sajnos ez feláras, akkor meg húzni fogja a száját.
De friss jogsival is kimegy az útra a kalapos szöszi, és része a forgalomnak mint a milla km-t balesetmentesen levezetett rutinos róka. Az sem túlélőtábor, mégis az.

Én egy cinikus, rossz szándékú ember(?) vagyok.
Azt hiszem, így "szaporább" volt a merültetés. Nem kellett annyiszor vízbe menni. Profit. PONT

Miért képzelem azt, hogy többet gondolunk egy emberről, mint amire valójában képes. Egy begyakorlott mozdulatot, akkor hívok rutinnak, amikor egymás után (legyen) tizenháromszor ugyanúgy meg tudja csinálni. Bárhol, bármikor, vakon, süketen és akár szorult helyzetben is. Ezért kérik a kezdőket, merüljenek minnél többet minnél rövidebb idő alatt. A technika kezelése legyen nagy odafigyelést nem igénylő rutin. Aztán jöjjön a víz, de nagyon-nagyon figyeljük azt, aki már benne van. Kiszámíthatatlan dolgokat tudnak csinálni. Bevallom kettő emberre sem tudnék figyelni. Persze százat is szemmel tarthatnék- ha bezárt szobában mind alszanak. A vízben minden és mindenki mozog. Három dimenzióban egy pillanat alatt veszítek el két embert vagy akár hármat. (én tudom - a kezdő még fel sem fogja) Nem lát senkit, feljön, körülnéz, aztán aer ki és le. Már fel sem jön többet. Keresik, tudja, de az idő mintha állna- relatív!!- szorong, fél, stresszel, majd pánik és vége. Elveszett egy emberi élet, mert elméletben már mintha tudott volna valamit, vagy joggal elvárható lett volna a hozzáértése.
Nem látom jogosnak. Valami megtörténhet, az meg is történik. Ez nem háború, ahol adott ezredből (mind képzett katona) marad kettő és az jó arány.

Nézd, egy jó DSD-n a delikvens mielőtt ide kerül túl van a medencés és az elméleti képzésen. Nem egy OW, de azért nem is a belökjük a vízbe és valami lesz egyiptom. Aki odáig eljut, arról az oktató már látja, hogy igen, ő legalább arra képes, hogy a 3-6 méteres vízben ne haljon meg. Hát így, 4 olyan emberről van szó, aki pl. megcsinálta a reduktor keresést már, tehát van némi vízbiztonsága a felszereléssel.
De a 4 az elméleti maximum egyébként, mint a sebességkorlátozó tábla. Nem azt jelenti, annyival kell menni (legalább :)), hanem hogy az az ideális útviszonyok között elérhető maximális sebesség.

Nem értem én ezt. Hogy képzeli valaki, hogy négy emberre tud vigyázni, mikor csak két szeme van és az is egy irányba néz. Egy ember egy oktató. Helyzetben plussz egy segítő. Ép elmével.
Elveszni és meghalni. Ilyenkor kívánom az iszlám ítélkezést. Nem a búvárkodás veszélyes, hanem az emberek akikkel a jó sorsod összehoz.

Persze hogy így van.

Elég nagy az igény a vizalatti" escortra". Van úgy, hogy 3-4 ember "felbérel" egy oktatót. Akkor csak velük foglalkozik.
Nincs banda, nincs horda, nincs csorda, mindenkira figyelve van.

válasz a 39-ben erre is

szerintem senki nem várja, hogy ingyenes legyen a szolgáltatás
speciel a minőségért fizetek többet is:)
a csordáztatás (egy vezetőre 8-10 vagy több emberke), a négy vagy ki tudja hány emberkével végrehajtott intro vagy kezdő kurzus kicsit gyanús...

Bocsi az autós példa azért is gyengusz, mert az egy tömegtermelés minden specifikumával.

A búvár business kis hazánk tipikusan manufakturális stádiumban van. A merültetés még a világban is manufakturális. Egy búvár cég aminek 10 helyen van bázisa nagyon nagynak számít.

Idézném Oktatóm bölcs mondását:  "Kérd meg a munkád árát és selejtet ne adjál ki a kezedből".
Van rá igény.

Az bizony. Cserébe arra biztatnak, hogy cseréld a kocsid mielőbb. Biz a.

Miért? Ez is csak egy szakma. Vagy szerinted a búvároktatóknak nem jár bér? Ha meg fizetsz érte miért baj ha keres vele.

Szeritem komoly kép zavarban vagyunk. Az mondja valaki kék, erre a másik az mondja savanyú.

Az, hogy valamiért fizetünk egy egyszerű tranzakció. A munkádért kapott pénzért veszel mástól valamit pl. a munkáját (lsd oktató). Az meg, hogy valaki lelkiismeretes nem pénz kérdés. Csórón és kőgazdagon is lehet pontos, alapos, precíz és jó lelkű valaki. Nagyon felülünk a minden eladó dumának. Nem az.

A pénz és lelkiismeret két külön dimenzió. Érted törpe csikó?

Na ez igaz, ez már az a rész, amikor az ár/teljesítmény mutató lefele zuhan :)

Nem is kell elitélni az üzleti jellegű búvároktatást. Valaki megvesz egy szolgáltatást, a másik szolgáltat.
Akkor van baj, ha ezek a "kölcsönös elvárások" köszönő viszonyban sincsenek egymással.

Én azért nem tudom elítélni az üzleti jellegű búvároktatást, nem értem miért jó az, ha valaki valamit ingyen csinál, vagy hogy ezért ő miért hős pl. Félre ne értsétek, én csak azt mondom, hogy azért mert valakinek a búvároktatás, túraszervezés, felszerelésárúsítás üzlet, ettől még lehet korrekt üzletember, jó ember, jó búvár. És aki meg ingyen csinál valami lehet emellett kókler, vagy egyszerűen más ára is lehet az ingyenességnek.
Jó példa erre, amikor ismerős szerelőt hívunk, biztos más is járt már úgy, hogy a végén azt mondta, inkább fizettem volna csak ne egy hétre jöjjön az illető, mert az ismerős az ingyen melót mindig hátra tolta, ha jött fizetős.

Mindezt csak azért írtam, hogy nehogy már az legyen a konklúzió, hogy aki üzletileg is nézi a búvárkodást, az egy szemét. Senki nem puszira dolgozik a munkahelyén, van akinek az a pénzkereseti lehetősége, hogy búvárokat képez, visz túrára, ad el nekik dolgokat.

Vannak szabályok, előírások. De mennyit is érnek?
Amennyit betartanak belőle ......

Nagy szerencsénk van ezek szerint, mert az oktatónk nem ennek a nagyüzemi módszernek egy csavarja. A búvárkodás és az oktatás élete része, de nem ebből él. Kapcsolatunk már régen nem üzletről szól (mióta azért tisztességgel kifizettük a tanfolyam árát) - barátság lett belőle. A kártya nem két hét múlva lett a sajátunk, hanem amikor valóban megtanultuk az elméletet, biztonsággal el tudtuk végezni a szükséges gyakorlatokat, és az éles merüléseknél is bebizonyosodott képzettségünknek megfelelően igyekszünk kezelni a helyzeteket, végrehajtani a merüléseket. Vagyis amikor meggyőződött róla: mi is figyelünk rá, nemcsak ő miránk... :) Azóta is uszodázunk, cipelünk, tanulunk, könyveket veszünk (el is olvassuk), irodalmazunk, kérdezünk és választ várunk - persze ez magánügy.

Ezért említettem, hogy a búvároknak sem kéne talán teljesen az oktatóra, a merülésvezetőre hagyatkoznia, az üzleti szellem alapján az oktatót, a bázist ugráltatnia a pénzéért (láttam ilyet eleget), ha erre a szép sportra adja valaki a fejét. Talán nem lenne annyi baleset, ha a búvár is felelősségteljesen vágna bele a dologba...

Szóval mindig kettőn áll a vásár.

hát éppen ezért írtam:) elrettentő példának, bár épp most cáfoltál meg az amikkal:(
szedjük szét az oktatást és a többit, vagy az oktatást és a vizsgáztatást!
hehe, elképzelném azt a búvárvizsgát, ahol valami független szakhatóság előtt kellene merülni és tesztet írni:) (szemüveges öregúr, szürke öltönyben, pacsuli szaggal...de hogy jön ő a víz alá?)

Ha az autógyárnak üzleti részesedése lenne az iskolákban, talán jobban ideillene.:)
De azért az sem véletlen, hogy mondjuk az USA-ban jópár helyen kissé felületes vizsgák után adnak jogsit: vezess és vegyél kocsit, told a gazdaság szekerét. A búvárkodásban mindenesetre elég szoros az összefüggés, hiszen a bázis nem csak merültet, hanem oktat is, sőt, oktatót is oktat. Szép körforgás ez, gyönyörű üzleti modellel.:)))

szóval lehet üzlet, de ebből ki kellene venni az oktatást:a last minute vagy gyorsított tanfolyamot. az adok kártyát, csak fizess gyorsan, vagy nálam sokkal olcsóbb, mint másnál (igaz, kevesebb, de ezt a kezdő nem látja át) hozzáállást
aki kártyát kap, az tudjon, utána költhet amennyit akar cuccra, utakra...

ok, az autógyárak gondolom nem fizetnek az autósiskoláknak és vizsgáztatóknak azért, hogy minél több mazsolának jogsit adjanak, abban bízva, hogy azok majd autót vesznek...vagy ez egy hülye példa?

Ezzel nincs semmi baj. Mindent lehet korrektül csinálni: normális szolgáltatás, megfizethető áron.
Te is kiborulnál, ha azt mondták volna, oké a búvártanfolyam fél év, minden hétvégén valami elfoglaltság, uszodázás, palackcipelés, segédkezés a klub munkáinál, stb. Mi most megkapjuk az instant lehetőséget, de ennek minden szempontból ára van. Érdekes lenne a szudáni utazásod is, ha legalább oda ne jutott volna el ott is a fejlettség, hogy szervezetten, korrekt hajóval merülhetsz, és gyakorlatilag mindent elintéznek helyetted. Ugyanez igaz a maláj utadra, stb, stb. Szóval az üzleti szemléletet lehet szidni, kritikusan is kell szemlélni, de gondban lennénk nélküle.

ez már inkább üzlet, búvárgyár, bocsánat: búvárszerű valami gyár...
ez a merültetés meg így, több fővel egyszerre, teljesen a pénzre megy, szerintem