hmmm......
az rosszabb.vagy jobb?

de mé nem ott keresték ahol tudják hogy eltűnt? miért hgyta ott a buddyja?? miért nem "rohant" vissza teli palackkal ő, vagy más???? (talán dekó miatt, mert mélyen van...ez bonyolult...de...) akkor lehet, hogy lehetett volna segíteni...
de olyan helyeken, ami ismeretlen, nem tesznek kötelet...mint  barlangászok???

nemtommm... csak úgy otthagyni valakit... ha fogytán a levegőm, rángato magammal a buddym és elindulunk ketten, ideális esetben. utólag jó, könnyű okoskodni...de...aki edzett az nem ijed meg úgy  40től mint én :-D

és nem látni a nyomásmérőt.....
Ha már inyenckedünk...

Né má. Eutanázia fórumba mentünk át? :)

Hogyan haljunk meg szépen, és csendben - Lucifer doktor úr tanácsait hallottuk!
Erről jut eszembe a kissé morbid történet: Csendben, álmomban szeretnék meghalni, ahogy a nagyapám - és nem sikoltozva, rettegve mint az utasai.

Csak, hogy "kellemesebb" legyen az ilyen szituáció: az utolsó pár lélegzete a dzsekibe fújod és amikor elfogy a palack levegője onnan (és oda) lélegzel. A felszaporodó széndioxidtól lassan elálmosodsz és elbódulsz. Még sem olyan csúnya küzdős a vége.
Bár mondjuk nem ajánlott megoldás...

ez milyen érzés lehet, benn rekedni valahol, és nézni a nyomásméröt, hogy fogy a levegöd... :-S uhh

szegény :-(

Megtalálták az áldozatot. A részletekkel kiegészítettem a cikket.

Vigyorog! Jópofa...

Hát asszem, továbbra sem fogok rettegni tőle.

Nem bántja, nem bántja...
A Tiszán nőttem fel (föl) Szegeden (Szögedön) és kölyökkoromban éjjel-nappal az egyik tiszai úszóházon lébeceltem. Volt ott egy olyan medence utánzat: a kosár - egy deszkákból hézagosan összeállított négyszögletes szerkezet, amit leengedtek az úszóház közepén a Tiszába. Átfolyt benne a víz, kb 6x10m hosszú volt, az egyik végén 60 cm, a másikon 180 cm mély. A "nagyok" állandóan fejeltek benne, mi a kisebbek meg vízifogóztunk. Az se nagyon zavart senkit sem, hogy a víz alatt öt centit se lehetett látni (merthogy a Tisza az szőke- vagyis iszapos). Egyszer egész jól belemelegedtünk a vízifogózásba -fiúk-lányok... a fene se vette észre azt az egycentis kötelet a medence mély részénél (mivel ott lehetett a legjobban elbújni a víz alatt). Hát arra viszonylag gyorsan rájöttem, hogy amit tapogatok az nem a kiszemelt kiscsaj combja.
Valamelyik kedves horgász fogott egy húszkilós harcsát -és amíg megünnepelték ezt az örömöt a büfében, addig bekötötte oda a kosárba pihenni - csak nekünk kölköknek felejtett el szólni.
Egy darabig kerültem a kosarat. Igaz - tényleg nem bántott a harcsa, de azóta szeretek látni a víz alatt.

Folytatás az általánosban...

júj de jól néz ki :-)))

Magyarországon májusban ívik a hari, a part közelében, sásos, náda, hinaras helyen épít fészket.
Nem bántja a búvárt még az 50 kg körüli sem.
És gyönyörű...

Nagyon egyszerű a dolog.Remélem meggyőző lesz az "aggódó" búvárok számára.

A ecsédi tóban(is) pontynak lenni elég kockázatos foglalatosság.
De csak az első 5 kiló a nehéz.
Ha egy ponty elérte az 5 kilós "nagyságot", már csak az embertől kell tartania.
Már túl nagy ahhoz,  hogy ezek a nyafka harcsák bekapják.
Nézzük hogyan is kapja el a zsákmányt a harcsa?

A gyanútlan pl. ponty ott sertepertél a bajszos előtt.
Amikor elég közel kerül, elég egy gyors szájnyitás és a nyomáskülönbség hatására a ponty bekerül a a harcsa szájába. GAME OVER
Máris eggyel kevesebb aspiráns a nagy ponty cimre.

Vagyis ha a búvár nagyob mint egy 5 kilós ponty, sok félnivalója nincs.
Amúgy a nagy harcsa ha találkozik búvárral, ugyanúgy be van sz..va, mint a búvár...
A kicsi meg  pláne.

A harcsa magyarországi viszonyok között akkor ívik, amikor a víz hőmérséklete tartósan eléri a 20-22 C fokot... Ha ennél hűvösebb vagy tartósan melegebb vízben merülsz, nincs mitől tartanod. :) Azt azért megjegyezném, hogy szeretnék a harcsa ívás közelében lenni néhány fotó erejéig...

Most itt "ívok" konkrétan, vagy legalábbis az időmet! :)

Hát... Nekem az a személyes tapasztalatom, hogy a harcsa nagyon ritkán eszik búvárt... :)

Döntsétek már el végre, hogy akkor most mehetek tóba merülni vagy nem. Nem szeretnék harcsatámadás áldozata lenni.

U.i.: te mikor is ívsz, szivi???

Nem vagyok biztos ebben. De egy hal aminek a kerülete egy méter, az elég ha kinyitja a száját. Tudom nem nyel el egyszerre, de kétszerre ? Meg nem tudom, hogy akar-e ívni.  Vagy csak az ebédjének néz.

Már bocsánat, de ez egy kicsit badarságnak tűnik. András is írta nem bántják a búvárt. Ívási időszakban esetleg lehetnek agresszívek, de ívási időszakban magam is az vagyok, olyankor nem szeretem a hívatlan látogatót... :)

Láttunk már 1,3 m harcsát is (videóvégre is kaptuk).
Kisebbeket is szépszámmal.

Hidd el, többször is megnéznéd őket.

Nem bántják a búvárt...
Hacsak nem öltözöl kacsának.....

Értem már.
Nem vagyok aggódós fajta.
Ettől függetlenül tényleg nem merülnék olyan tóban, amiben 30 kilós harcsa van. Igaz, ez meg a harcsától független  :-)

Nálunk a kikötőben jó kétméterest fogtak. Valahol fénykép is van róla...

Ha láttál már harminckilós harcsát. Abban a tóban nem merülsz még egyet. Barátkozó harcsák nincsenek!! Igaz harcsaszelídítő búvárok sem. Idővel elfogynának.
Vannak a Tiszában mázsa körüliek is. Az lenne a bátorság próbája. Jelentkező még mutatóba sincs.

Eddig vágtam. A végén a "mekkora" nem került a helyére igazán...

Mellesleg olyan, hogy harcsa szerintem nem is él vízben, csak Thomasbúvár egy kitömött marslakót mutogat mindenkinek.

Eeeelmagyarázzam?
A harcsa (tudod, az olyan hal, ami a vízben él és ragadozó) aláúszik a kacsának, cuppant egy nagyot, minek következtében az egyik hápogiból harcsaeledel lesz... Macskát csak nagyon ritkán fogyasztanak.

Ez nagyon tetszik.

Ööööööö, majdnem értem.

Úsznak a kacsák. Csobb - egy híja van. Mi volt ez? Ááá, harcsa... Mekkora???

Kisebbfajta páncélos jószágot én is láttam már.
Ez nem nagylátó, ez EKKORA (és még a hátulját jócskán visszahajlította):

Gyűllik az. Az unalom is nagy mókamester. Nejem szinte retteg a mélységtől, mégis utánam jön. Mindenhová. Hiába mondom neki, hogy a tenger 0-10 méteren a legszebb.

Legalább is nem vállalt túl sokat. :)

"...inkább nézzék az embert nyuszinak mint legyen bátor hulla."

Azért ez nyúl szájából nem egy mélyértelmű kijelentés. :-)

Vállalom a nyuszifüleket, még nem szeretnék távozni :-)

Legutóbbi szafagai túrán is volt egy csoport aki bement a Salembe, és volt akik csak kívülről nézték meg. És mindenki boldog volt :) Tudni kell az ember határait, meg nemet mondani adott esetben, inkább nézzék az embert nyuszinak mint legyen bátor hulla.

Én még csak kezdő búvár vagyok, és egyenlőre nagyon óvatosan merülgetek, nem átlépve az általam felépített korlátokat. Voltunk már egy roncsnál is, a csapa egyik tagja mindenáron be akart menni, de az oktató keményen fellépett ez ellen. szerintem nagyon helyesen tette. Szerintem a túravezetőknek is feladatuknak és felelősségüknek kellene lennie, hogy ellenőrizzék a búvárok felkészültségét a roncsmerülések előtt és igenis, ha úgy látja, nem engedi be az alkalmatlant. Sokat olvastam már a témában, és nagyon sokszor tapasztalt búvárok követtek el fatális hibákat, aminek az eredménye sajnos halál lett... hát nem tudom. ezer merülés után már vagizik az ember? hol van az ép ész???? és 42 méteren nem számolt esetleg a nitrogénnarkózissal? talán ez volt az oka, és ettől nagyon bátor lett... sajnos ez lett a vége

Most olvastam, hogy a szerencsétlenül járt búvárnak jóval több, mint ezer merülése volt, és egy hat búvárból álló csoporttal merült. A többiek elmondták, hogy a helyi hatóságok villámgyorsan reagáltak, és tíz percen belül ott voltak a riasztás után. Sajnos a férfi azóta sem került elő, minden bizonnyal a roncsban rekedt.

Nem tudom meddig élnek és mekkorára nőnek ezek a homárok, de két éve pont a Peltastison találkoztam egy ilyen (vagy ezzel a ) valószínűtlen méretű jószággal. Az ollója akkora volt mint az alkarom.  Pont az elsűllyedést okozó végzetes léken kukucskáltam be - és ahogy bevilágítottam: a 30 -cm-es ollóját sikerült rámvillantania fél méter közelségről. Azonnal végigfutott rajtam, hogy - azon kívül, hogy lecsavarja az orromat - ha valahol bent a roncsban egy szűk helyen találkozom vele: valószínüleg a szívinfarktust hozza rám.
Persze rögtön hívtam a merülőpáromat: kukucskáljon már be ő is a lyukon - én meg készségesen világítottam neki és figyeltem, hogy egy félköbméteres légbuborékot eresztett el, mikor  meglátta. Azután még az egyik nagyon nyugodt, nagyon tapasztalt oktatómat is odahívtuk és jót derültünk a cseppet sem nyugodt reakcióján.
Imádom a roncsokat, de ezeket az élőhelyüket féltő roncslakókat nagyon is valós veszélyforrásnak tekintem azóta. Háromszor is meggondolom, hogy milyen szűk lyukba dugom be a fejemet anélkül, hogy aprólékosan szétnéznék.

Olyasmi :-D

erről az jut eszembe, hogy egyszer azt mondták a tévében, hogy a cápa csak akkor támad, ha az ember bőre nedves :-P:-P:-P

de mondjuk ha lelóg kezed-lábad a gumimatracról, és teknősnek néz. nagymamám jelen volt az esetnél annó Görögországban, hogy valakinek így leharapta a lábát. nem, nem látta élőben, csak ott volt, gondolom amikor öttek a mentők stb...
olyan aranyos, mindig mondja a telefonba, hogy "Eszterkém, ne merülj mélyre és nagyon vigyázz a cápákkal" :-))) zsenális.

Ez mi? Kicsit homályos a kép. Homárka?

Szerintem csak a negyedik legnépesebb. Az a legkisebb. Előtte van dél-Afrika, California, és Ausztrália. Asszem. A sorrend biztos nem jó.

Persze és abból is a legdurvább fajta.

Tudtátok, hogy bár az Adrián, nagyon kevés a cápatámadás, de az majd mindegyik fatális...

Igaz, ezért nem is mutattam meg a nejemnek az őszi hírt az adriáról... még a végén csak az édesvíz maradna, s kénytelen volnék "szolgálati utakon résztvenni" s merülni...

Ezt a kisebb fajta páncélos jószágot a Peltastis-roncsban láttam (avagy köznapi nevén silói roncs). Előző nap pontosan oda úsztunk le a roncstanfolyam során, én mentem elöl a kötéllel... Örülök, hogy nem akkor találkoztam vele...

ha végignézem a merülési naplónkat, hát elég sok roncshoz volt szerencsénk a facsónaktól egészen a a hatalmas vashajókig. ahol csak lehetett merültük, sőt be is úsztunk...még élünk:)
szerintem a nagyvadas merülések után a legtutibb "szórakozás", olyan helyeken is varázslatos élővilágot produkálnak, ahol egyébként semmi sincs, csak pl. homok, magáról a roncsról (főleg, ha szép egész) meg ne is beszéljünk...ha pedig nem úszhattunk be, alaposan átbogarásztuk a környékét
szóval kár lenne, ha nem merülhetnénk, vagy ha ezeket a merüléseket is agyonszabályoznák

Itt mindegyik jóindulatú! :)

De ha már Dorog és behatolás: Készítettünk egy barlang járat imitációt. Műanyag cső (a hulla-hopp karika anyaga, csak nincs méretre leszabbva) spirálban széthúzva, némi ívvel benne, az aljzat felett kb 1 méterrel rögzítve. Lehet gyakorolni a végig úszást a "fal, főte, aljzat" érintése nélkül. Tanulságos!... :)

Persze.... AZt mindenki tudja, hogy a rák halálos!