Lassú víz partot mos. :)

:-)) Naná, hogy nem akarlak sértegetni. És nem a világkörüli búvárfilmes út miatt nem.
(afelől mondjuk semmi kétségem, hogy egy jó magántitkár nélkül még Balmazújváros külsőig sem jutna el az expedíció, nemhogy a Radzeer roncsáig...)

De. Csak gondolkoztam  és  úgy döntöttem, hogy az örökös, valóságos, titkos belső  tanácsosom csak nem akarna halálra sértegetni, hogy ostoba, inkorrekt és bugyuta vagyok..... Legalábbis reméltem.:) Merthogy akkor biztosan itthon marad a világkörüli búvárfilmes útról!

Tudod a tűrési küszöböm  ebben a tekintetben bizonyosan magasabb az átlagnál, mert az utóbbi időben a bírósági eljárások kapcsán az ellenérdekű felektől ( jogi képviselői segédlettel) megkaptam már, hogy" A volt házastársam első pillanattól kezdve megfelelő emberi érzésektől mentes társat találva ügyvédje személyében, folyamatosan zaklattak gyermektartásdíj megfizetéséért, amit az ügyvédnő tudatlansága, vagy szakmai hozzá nem értése miatt a munkahelyemen nem jól vontak le. Az ügyvédnő megoldó képessége  csak abból áll, hogy végrehajtót küld  a már így is jelentősen megfaragott számlámra. "
A saját ügyfelem ezt rövidebben fogalmazta meg: "Végre hozzájutottam a gyerekeim javára megítélt gyermektartásdíjhoz, és az elmaradásokhoz."
Így aztán megszoktam, hogy akivel szemben következetesen érvényesítem a jogszerű és jogerős ítéletek, az nem szeret. Majd ha legközelebb baja lesz, eljön hozzám, és azt mondja: Ügyvédnő, csak úgy bánjon el az ellenféllel, mint ahogy velem tette. És ekkor helyére kerülnek a dolgok megint:)

Eh, akkor jól sejtettem, a jó öreg VKI...

Ellenben ez véletlenül sem össz-európai vízrendezési terv. És nincs benne semmiféle Tisza-újrarendezés sem...
Ez csupán egy "irányelvekből összefércelt keret" (hihi keretirányelv), ami olyan gyönyörű elveket fogalmaz meg, hogy az ember szinte elsírja magát meghatottságában. Aztán ha a tartalommal való megtöltése kerül szóba, akkor inkább elbőgi magát, de már nem a meghatottságtól...

Örülök, hogy nem lett túlzottan félreérthető, amit írtam. Utólag elolvasva ugyanis kissé tartottam ettől. :-)

Amikor én a prémiumosztásról beszéltem, egyértelműen a szakemberekre gondoltam, a jegyzőkre nem, bár tehettem volna. Bár van egy sanda gyanúm, hogy ott az árvíz valóban csak ürügy, hogy a "némi" juttatást csorgassanak az "oldalhű" tisztségviselőknek... Ellenben véletlenül se szeretnék politika felé csusszanni, ahhoz túl jó ez a hely.

És tetszik az összefoglalásod a "jogrendünkről". :-))

Nos, amit a bíróságról írtál, mint vágyálomról azzal teljes mértékben egyet értek, magam is támogatnám.
Csak jelenleg  sajna ez sem így működik. A bíró első feladata pölö, amikor kezébe kap egy keresetlevelet, akkor az, hogy megvizsgálja azt, hogy _hogyan nem kell_ az abban foglaltakkal foglalkoznia. Azaz, van-e helye idézés kibocsátása nélküli elutasításnak, vagy áttételnek. Ez, azonnal egy befejezett ügyet jelent abban a hónapban a bírónak. Ugyanis ők havi statisztikákat készítenek és jelentenek le, ami az eredményességüket mutatja: hány ügyet fejezett be abban a hónapban. És akinek ugye sok befejezett ügye van, az jól dolgozik. Az jutalmat is kap. Noha igaz, hogy a Polgári Perrendtartás szabályai szerint nem jogellenes a bíró eljárása, de mégsem oldotta meg az ügyet. Ha elég kitartó az ügyfél, akkor újra benyújtja a keresetét, jó esetben kiküszübölve az összes idézés kibocsátása nélküli elutasítási okot. Aztán már csak azzal kell megküzdenie, hogy az írott jogszabályt a bíró is úgy értelmezi-e ahogyan azt a jogalkotói szándék létrehozta. Régen voltak ún Jogpolitikai irányelvek, amik megmondták, mit hogy kell érteni, ha már nem voltak jól megfogalmazva a jogszabályok, vagy félreértésre adhatott okot bármi. Ma már ilyenek nincsenek. A bíró úgy értelmezheti a jogszabályt, ahogy  akarja. (Így aztán előfordul, hogy egyik bíró  szerint a parkoló társaság fényképfelvétele elegendő bizonyíték, míg a másik szerint nem, mert nem hitelesített a fényképezőgép. És persze hasonló tényállsok mellett ellentétes ítéletek születnek.)  
A jogalkotás során pedig igenis figyelemmel vannak arra, hogy évente több ezer jogászt képeznek ebben az országban, az ügyészség és bíróság felvesz évente kb. 50-50 főt, a többit meg el kell tartani valahogy, hát nosza szabadítsuk el az ügyvédi pályát,  hadd legyen jó sok ügyvéd.  Ahhoz, hogy ez a sok ügyvéd megéljen, olyan jogszabályok kellenek, amiket az átlagpolgár első olvasatra nem is ért meg, nemhogy alkalmazni tudja. Tehát menjen csak szépen ügyvédhez. Hogy ez így is legyen, nosza írjuk elő a kötelező jogi képviseletet, mert mégse járja, hogy az értetlen, indulatos ügyfél pl. csak úgy maga fordulhasson a Legfelsőbb Bírósághoz egy felülvizsgálati kérelemmel. Meg írjunk elő ügyvédkényszert ingatlan tulajdonjogának átruházáshoz, meg még a cégbejegyzéshez. Ja, hogy lassan mindegyik ügyben blanketta szerű szerződésket vár el a hivatal? Hát istenem nem várhatjuk el tőlük, hogy mesterien cizellált szerződésekből, és az ügyfelek butuska megállapodásaiból ők bogozzák ki, hogy az megfelel- e a jogszabyályokak. De az ügyfél akarhatja  azt, amit a hivatal elvár tőle...


És amikor én azt tapasztaltam, hogy egy kis tiszai falu jegyzője, a nagy és komoly árvizi védekezés után rögtön kap a kicsike kezeihez néhány millió forintot, amivel besétálhatott az első Audi kereskedébe és ripsz ropsz rendel magának egy vadiúj, igényei szerint összerakott, igény szerinti színűre bőrülésezett járgányt, meg vásárol rá egy személyes rendszámot, akkor ne tessék velem elhitetni, hogy ez a jegyző a következő tavasszal, amikor megindul a folyó nem akar újra néhány milliócskát kapni. Persze ha nem jön ki a víz, akkor ugye - bár a védekezés sikeres volt, mert kellően felkészültek az áradásra, megerősítették a gátat - az egyén pénztárcájára lebontva mégsem volt ez sikeres, hiszen ugyan nem mosott el semmit az árvz, de nem is kapott érte nagypénzt az adott személy.
Tehát a kontra-érdekeltségi rendszer itt is működik.

Lehet erre azt mondani, hogy mellbevágó, bugyuta, meg ostoba, de ettől még ez van. Nagyon szomorú ez, mert  így működtetik a világot, és főleg azok  működtetik így, akiknek éppen nem így kellene.

Most már annyira felizgattatok, hogy megnéztem ezt a Vízkeret Irányelvet. Valahogy nem ez rémlik, vagy ennek csak környezetvédelmi részeivel foglalkoztunk. Sőt, részt vettem egy mintaprogramban, egy baranyai patak komplett vízgyűjtő terület rendezése volt, én a táj- és településvédelmi vizsgálatot készítettem (ehhez értek). Aztán persze a gyorsan változó környzetvédelmi miniszterek között elsikkadt a dolog és az egészből nem lett semmi, pedig engedélyes tervek voltak...

De valahogy máshol sem látok ilyesmiket megvalósulni. Régen jártam a Tiszánál, és nem tudom, mennyire fulladt ki a Vásárhelyi terv...

Meg fogom keresni a jegyzeteimet..

Akkor megnéznéd légyszi a jegyzeteidet?

Miért? Annyira emlékszem, hogy a jelengel 2% vízzel borított felületet 5-10 % közé kellene emelnünk... Valamint az árterek bővítésével és az ártéri gazdálkodás átalakításával is foglalkozik...

Én is erre gyanakodtam. Csak akkor Mirci kissé félre van informálva, azt hiszem.

Vízkeret Irányelv a neve keress rá a neten ha érdekelnek a részletek.

OK, nem felejtem el, majd utána nézek a jegyzeteimben, de most határidőm van, nagyon kapkodok... :-(((

Bővebben, ha kérhetem...

Tanultam róla. Sopronban az egyetemen, pont 5 éve...
Elvileg akkor indult be a dolog, de ezt valahogy nem érzékelem...

Úgy tudom, van egy elég átfogó (összeurópai) vízrendezési terv, 15 éves, de persze elég lassan halad... Lesz az 25 év is ;-))) Ennek része többek között a Tisza újrarendezése is.

Ezt honnan vetted amúgy?!

Sokmindent gondoltam.
És vannak ezen  túlmenő gondolataim is, de ezeket nem igazán írnám le.

Ezzel nagyon egyetértek.

De gondoltad ;-)))
Egyébként sajnos az ilyen gondolatok után nagy felhördülés van, de az érintettek sosem veszik figyelembe, hogy néhányszáz házra és emberre milliárdokat költünk évente... Ennyiből új falvakat lehetne építeni (ami egyébként felesleges, olyan ütemű a városba költözés).

Ajjaj, ilyet azért nem állítottam... :-))

Azért a teljesség (???) kedvéért azt is tegyük hozzá, hogy akkortájt elképesztő népességrobbanáson esett át az ország (nem tudom pontosan, de 1850-1920-ig közel 8-10-szeresére nőtt a népesség) és minden talpalatnyi termőterületre szükség volt (pl. ezért terjedt el az istállózott állattartás, mert a legelőket is feltörték). Ma meg már arra törekszünk, hogy ezt valahogy helyrehozzuk.

Úgy tudom, van egy elég átfogó (összeurópai) vízrendezési terv, 15 éves, de persze elég lassan halad... Lesz az 25 év is ;-))) Ennek része többek között a Tisza újrarendezése is. És Vaneknek is igaza van, jó alkalom lenne megszüntetni azokat a településeket, amik nagyon rossz helyen vannak.

"De ameddig tényleg minden árvizi helytállásért prémiumot kapnak a vízügyben, addig ugye a qui prodest elmélet alapján nem várható tőlük hatékony megoldás arra, hogy az árvizek ne okozzanak nagy gondot."

Na ez még egy  VasMacskához mérten is mellbevágó volt. Lényegében erősen inkorrekt vagyis bugyuta. Már bocs.
Nem egészen pontos a hasonlat, de kb olyan, hogy minek ügyész, meg ügyvéd, (jópénzért mindkettő) hiszen a joghoz kötelességszerűen jól szinten értő, feddhetetlen bírótól is egyértelműen el lehet várni, hogy meg tudja ítélni, milyen tényállásokkal lehet, vagyis kell vádolni a sztrovacseket, valamint az is elvárható, hogy az összes enyhítő körülményt is megtalálja. És ezeket saját magának jobban el is tudja magyarázni, mint más emberek, legyen az ügyész, vagy ügyvéd(ek). De valahogy mégsem ez a gyakorlat alakult ki és valószínűleg nem véletlenül.

A "vízügyesekre" is rábízott a társadalom egy nem éppen kis feladatot, amihez igencsak korlátozottan biztosítja az erőforrásokat, de elvárást azt rendesen támaszt. (Emellé a "vízügyes" kifejezés kb. szitokszónak is számít.) A vízügyesek eddig ezt elég jól megoldották. Megvédték a hülye helyre épült településeket és nem utolsó sorban senki sem halt meg árvíz miatt immár nagyon sok éve. Noha a nagy híres Európában azért szinte minden évben akad pár árvízi halott is.  Szóval szerintem semmi gond a "prémiumokkal", általában igencsak megdolgoznak érte, személyes kockázatot vállalnak érte,  és nem hiszem, hogy sok vízügyes akadna aki a prémium reményében extra árvizekre vágyna.

És van egy rakás találmány és "csodaszer" csak vannak korlátaik, amiket a bemutatókon valahogy ritkán ecsetelnek...

Már éppen dícsérni akartalak az önmérsékletedért... :)
Az ördög ügyvédjeként ( :))) kis jogi képzavar a nick-hez...) azért had jegyezzem meg, hogy mindenféle nagy beruházást az akkori kor tudományának szintjén kell értékelni. Amikor a Vásárhelyiék Tiszáztak akkor ökológiai szempontok fel sem merültek, egyszerűen nem is volt ökológia. Egyébként ez egy zavaros história volt annak idején szegény Vásárhelyi bele is halt (szívinfarktus), szóval a dolgok nem teljesen az ő tervei alapján valósultak meg. Ma úgy gondoljuk (főleg én), hogy sokkal kevesebb meander (kanyarulat) levágást kellett volna csinálni. Az árvízvédelmi töltést nem a meder közvetlen közelébe kellett volna tenni, hanem 500-1000 méterre vagy még messzebb. Itt ártéri gazdálkodást lehetne folytatni (ártérierdők, legeltetés, vadgazdálkodás stb.). Akiknek a hajózás a fő szempont azoknak ez eléggé ördögtől való gondolat.
Csak érdekesség képpen jegyzem meg, hogy a Pó folyót olyan "jól" szabályozták, hogy állítólag ma már magasabban folyik mint a környező települések templomainak a tornya. Ez úgy jön össze, hogy a Pónak elég nagy a hordalék szállítása. Ezt a hordalékot az ártéren lerakta, de sok került az Adriárba is. Amikor a meder közvetlen közelébe építették a gátakat és még néhány erőművet is telepítettek rá akkor szegény folyó elkezdte a mederbe lerakni a hordalékot.. Ezzel nőtt az áradások magassága, erre megmagasították a gátakat, de a hordalék lerakódás tovább folytatódott... Aztán amikor a Vásárhelyi meghalt akkor mi magyarok meghívtuk a Tisza szabályozásra ezt a kedves itáliai mérnököt (Palecappa-nak hívták). Kis magyar sikertörténet, mert mi már akkor is tudtunk...
Hülye szomszédja meg mindenkinek van. Talán nem kéne kirugdalni a biológia tanárokat már az általános iskolából, meg a természettudományos órák számát csökkenteni...
Én is inkább búvárkodnék mint itt filozófálgatok...

Ja, és hanyas betűmérettel gondoltad azt az egy oldalt? Én megoldom...:-)

Hát erről beszélek (nyuszómuszó).....:) Amikor őseink a Tisza szabályozásával olyan nagy eredményeket értek el, és mai napig dicsőítjük ezen tevékenységüket, és szobrot, emlékművet  állítottak neki éppen Szegeden akkor közhírelni kellene végre, hogy ez a Tisza szabályozás igen nagyon elhibázott ökológiai döntés volt. És visszafordíthatatlan. Most itt állunk időnként elönt a árvíz, időnként meg kiszárad a fél Alföld. Persze az se lenne jobb, ha Karcag határában még csíkot lehetne fogni... De ez a nagy,  központi vízügyi megoldások dolga. De ameddig tényleg minden árvizi helytállásért prémiumot kapnak a vízügyben, addig ugye a qui prodest elmélet alapján nem várható tőlük hatékony megoldás arra, hogy az árvizek ne okozzanak nagy gondot. Persze nem azt akarom én ezzel mondani, hogy a vízügyi hivatal okozza az árvizet. Dehogy. Csak eszembe jutott pl. egy mobil gát, amit egy magyar feltaláló mutatott be a Pomezsanszki féle tv műsorban vagy húsz éve, ami abból indult ki, hogy a gátra fektetett fólia valami belső zsebbel rendelkezett, amibe belefolyt az árvizi víztömeg, és maga tartotta meg a gáton belüli vizet, mint a vízből saját magából kialakított gát. Na ezt se alkalmazzák azóta se.
A házi szintű megoldásokat kellene tudatosítani mindenkiben, mert azt amit egy ember megtehet, azt meg is kell tenni. Ha nem teszi meg, akkor az olyan hiány, amit helyette senki se pótolhat.
Példa: Ahol lakom, Pesten egy kertes társasház, amiben az önkormányzat is tulajdonos. Persze az udvaron ahol csak lehet autók állnak. A kapubejárót végre ellepte a fű, na nem pázsit, csak az a porcsinos talajtakaró, port megkötő zöld. Meg véltelenül kinőtt egy sudár ecetfa a szomszéd szürke beton kerítése mellett, amire a közvetlen szomszédunkkal közösen borostyánt, meg valami virágos futócserjét igyekeztünk felfuttatni, az éves hajnalka borítás mellett. Meg csinált egy kis zöld pázsitot meg egy kis virágoskertet a bejáratunk elé. Nyírtuk, locsotuk, esténként kiültünk,  szomszéd kitette gyerekét a gyepre, szóval tetszett, élveztük.   Na, szóval jött egy másik szomszéd, és egyik hajnalban, mire felébredtünk derékba törte a már lombos, árnyékot és zöldet adó ecetfánkat, letépdeste a kerítésről az addig felfutott növényeket, kitépdeste a virágokat a kerítés mellől. És mire észrevettük és kirohantunk, hogy mi s fenét csinál, már végzett is. És közölte, hogy ez őt zavarta a kocsijával való kiállásban, és a Caddy-jének összekarcolta azalját az a sok gaz, ami a bejárón nőtt. (mondom azt is, meg a pázsitunkat is rendszeresen locsoltuk, nyírtuk, sőt mi is ott jártunk ki-be a garázsunkba.) Az hogy leordítottam a hajat a fejéről, már semmit se segített, már végzett, és  mint néhány hét alatt kiderült, addigra le is permetezte a bejárót, vagy csak simán felhintette sóval, nem tudom, dea fű kiszáradt, és azóta ott fű nem nő. Ellenben van por, salak, és azt annak rendje módja szerint hordja viszi a szél.
( ja ő nem is itt lakik, csak van egy lakása, amit kiad bérbe, és itt tartja az autóját) A közvetlen szomszédom azóta elköltözött, ő is kiadta bérbe a lakását, és én is a költözést preferálom... szóval ilyetén érintett vagyok magam is az egy emberre lebontott megoldások elvárhatóságában.
Ha másra nem lenne jó a "tegyük meg ezt meg ezt, és akkor jobb lesz nekünk" tudatosítás, csak hogy az ilyen csöffedt agyú szomszéd szerű lények is megértsék végre, hogy a növényzetnek milyen szerepe van a túlélésünkben, már megérné.  Nekik kellene ezeket a konkrét dolgokat az agyukba töltögetni.

:)

Ja azt elfelejtettem írni, hogy ne csináljunk bányatavat a kert végében. Az ugyanis jelentősen csökkenti a talajvíz szintet a párolgás révén.
Remélem Thomas-nak átcsúszik a szeme ezen a hozzászóláson. :)

Nem kellett csalódnom benned.:) De szép is lenne, ha egycsapásra mindent meg tudnánk oldani! Mindenesetre ezt a felhívást inkább csak gondolatébresztőnek szántam, mert sokat beszélünk egzotikus úticélokról ugyan, de a víz világnapján nem árt újra és újra szóbahozni a hazai állapotainkat. Persze, nekünk búvároknak valószínűleg nem fog ugrásszerű javulást hozni semmilyen koncepcióváltás, de én mindig tanulok valami újat. Ha nem a cikkből, akkor tőled.:)

Hali!
Vázolnád nekünk az angolszász jogrendszer összehasonlító tanulmányát a magyarral? Mondjuk úgy egy oldalban de értsem meg belőle az angol KRESZ rejtelmeit is. :))
Kezdetnek is tisztázni kellene, hogy a dolgok több szinten mozognak. Például és felületesen ha a Kárpátokban kivágják a privatizált erdőket akkor a Tisza legendásan szeszélyes vízjárása még szeszélyesebb lesz. Mintha neked lennének szegedi kötődéseid, ezért ezt most nem ragoznám túl... Akinek nincs: Petőfi Sándor: A Tisza.
A Tiszánál maradva ha egy folyónak a hosszát radikálisan lecsökkentik (Vásárhelyi a Tisza szabályozása) annak az érdekében, hogy gyorsabban lefolyjon és hajózható legyen akkor az gyorsabban fog lefolyni. Ha szintén a Tiszát elgátolják a környéktől akkor mesterségesen árhullámokat idéznek elő méghozza elég nagyokat mert nem tud a víz az ártérre kimenni, hogy csillapodjon az árhullám nagysága. Az eredeti állapotot meg nem lehet visszaállítani mert közben az ártéren lakótelepek épültek (lásd Szolnok) mezőgazdasági területek lettek (szántóföld). Lehetne nagyobb tározókat építeni amelyek elnyelnék időlegesen az árhullámok egy részét de ezzel is sok probléma lehet. Terület kisajátítások stb. Tele van szúnyoggal. Azt senki sem szereti, de ha tudjuk, hogy újra támad a malária akkor sem lesz szimpatikusabb. (Én még ismertem magyarországi malária orvost, mert, hogy egy időben ez nálunk komoly gond volt.) Aztán ha nincs benne víz akkor mire használják jó megoldás a legeltetés. Ez magával hozza a májmétely terjedését (ember is megkaphatja de nem örül neki).
Persze ha te hordóba gyüjtöd a vizet akkor az ottani szunyogaidnak sem fog örülni a közösség :).
Ha valamit tenni akarsz (egyéni szint) akkor annak nagy kihatásai nem lesznek. De megteheted, hogy a kertedben sok növényt ültetsz. Esetleg ha meredek lejtőd van akkor teraszokat alakítasz ki. A sok növényt úgy kell érteni, hogy legyen gyepsziten is cserjeszinten is és lombkorona szinten is minél több növény. Ezzel üde lesz a kerted de mondjuk sok ternényt nem tudsz betakarítani. Arra is ügyelni kell, hogy a talaj mindíg növénnyel borított legyen. Tehát ne legyen felásva vagy megszántva. A víz beszivárgása a talajba jó legyen, hogy ne álljon meg az udvaron a víz.
De mondjuk ez tényleg nem egy egyszerű kérdés (miként az angol jogrendszer sem). Az egyik szempont szerinti jó megoldás más szempontból elfogadhatatlan, vagy kivitelezhetetlen. Nem hiszem, hogy egyénileg lehetne a legtöbbet tenni ellene. Sokkal inkább átgondolt nagyobb és hosszabb intézkedéseket igényelne.
Itt most csak néhány problémát vetettem fel nem túl nagy szakmai igényességgel, csak úgy elgondolkodásra: Ti mit tennétek egy olyan területtel vízügyileg amire egy évben vesznek fel belvíz kárra is kártérítést meg aszály kárra is. Ja és ez nem susmus tavasszal tényleg belvizes a terület, késöbb meg tényleg aszályos.
Nem eccerű ám ez!
És akkor még rövid is voltam ezen szép ünnepen!

"válasszanak olyan vízkezelési és területhasználati megoldásokat, amelyekkel lehetövé válik a csapadékvíz helyben tartása, a természetes zöldfelületek növelése, és a használt vizek újrafelhasználása, illetve párologtatása. "
Az emberek szivesen választanák az olyan "megoldásokat", amivel mindez elérhető. De jó lenne, ha valaki valahol elérhetővé tennék ezeket a megoldásokat, mert csak az nem ismert a nagyérdemű publikum előtt, hogy hogyan is kellene ezt a "megoldást" választani, megvalósítani. És főleg mi ez a "megoldás"?? Valaki vállahatná végre a megmondó ember szerepét is. Mert okosat, szépen hangzót, bárki tud mondani. Ha azt mondják, hogy a kertemet nem locsoljam, mert az árt a környezetnek, az egy kézzel fogható "megoldás". De hogy tartsam ott a csapadékvizet, ami lezúdul és megáll az udvaron? Azt onnan valahogy ki kell vezetni. Legfeljebb szépen előveszem a dédszüleim vashordóját, amit az eresz csatorna lefolyójához állítottak, és összegyűjtöm a tetőről a az esővizet, és amig tart azzal locsolok. ( ami persze jól beposhad időközben,és képes rettentő büdös is lenni.)De ezt én szerencsés, még láttam, hogy csinálják, de az én gyerekeim csak azt látják, hogy a lezúduló vizet elnyeli a városi csatornarendszer. Már ha el bírja nyelni.
Azt gondolom, hogy nemcsak az önkormányzatoknak és az ingatlantulajdonosoknak ( gondolom itt a termőföld tulajdonosokat kell érteni) kellene megmondani a megoldást, hogy mit tegyenek, hanem a kisembereknek is, akinek csak egy udvarnyi területe van.

Lehet, csak én vagyok kötözködő hangulatban igy húsvét vasárnap reggel, de szeretnék végre olyan megoldást olvasni valahol, hogy mit kéne tenni.
Belenéztem a Védegylet honlapjába is, de nem találtam a megoldást...

Persze a címzett nem a Divecenter.