ma volt alkalmam megnezni az Imax  into the deep c. filmjet!

pont ezen a teruleten keszulhetett, novenyek garibaldik fokak csodas kornyezet!

Sziszi!

mesélj legyszi milyen arrafele a merülés januárban??

ugy nez ki, hogy 1-2 hetet Los Angelesben fogok melozni  januarban, elotte/utana szivesen merulnek nehanyat ott...

azt mar olvasom, hogy szarazruha alapfelszereltseg...

ja! mi az arfolyama januarban a turo rudinak??? :)

ez a ho dolog jo poen...

malajziaban a getting highlandon van egy nagy terem ahol csinaljak a havat... lehet hogolyozni meg hasonlok...
nos a helyiek a helyi berruhaba sapkaba csizmaba bulyva mennek be "elvezkedni"

nos mi kiakasztottuk oket rendesen...  4 magyar szandalban rovidnadrag polo...
befizettunk, az oltozohelysegen keresztul eszunkbe sem jutott fel kellene valamit venni,
a helyi szemelyzet utunkat probalta allni, mintha eletveszelyben lennenk ha oda igy bemegyunk :)

persze mi tuz be, es megmutattuk hogyan nez ki egy igazi hocsata  

evek ota nem hogolyoztam olyan jot mint ott :)

dehogynem! Pesterszébeten van egy jégcsarnok, ott pl. a fiam hokizik, meg korcsolyázik, én meg bejárok hűsölni. Bent van +5 fokcelsius, és az ember jólesően felveszi a hosszúnadrágját, télikabátját és a lelátón olvasgatva csendesen elkezd fázni... Mentségemre legyen mondva Nora Roberts The reef című könyvét olvasgattam. Abban legalább búvárkodnak:-))) ( és így nem is offtopic a hsz)

És ahogy azt tapasztaljuk, ezt a tockost azóta sem sikerül kiheverned :D

Hat meg az en gyerekeim sem lattak havat, de mar nagyon meg van igerve...
(Mondjuk a fiam jegkorongozik ugy hogy a csaranokbol legalabb mar a hideget megismerte.)
Tenyleg most hogy ilyen meleg van otthon senki sem jegkorcsolyazik?
En ha tenyleg hidegre vagyom azt teszem, de altalaban az a vege hogy egy szal poloban meg rovidnadragban szarra izzadom magam :)..

na es akkor kepzeld amikor ezt meseli egy kis nyolceves egy tizenoteves indonez gyereknek...kap egy tockost es magara marad...ertitek mar, ertitek :D

Igen, ez velem történt. A fotósboltos hívta át a többi arabot a szomszéd boltokból, hadd lássanak csodát.:) A havas képek ráadásul egy olyan télen készültek, amikor vagy harminc centi havat kellett lekotorni a kocsiról, hogy el lehessen vele indulni- na éppen egy ilyen pillanatot örökített meg az aranykező fotós.:)))

Asszem ElChe kolléga volt úgy sok éve, hogy az egyiptomban előhívatott tekercs elején még néhány itthon készült tökig érő havas kép volt. Na ott is összefutott az utca, mert sok havat ők sem láttak.
De Új-Zélandon volt olyan osztálytársam, asszem Brazil, aki szintén elmondhatta magáról, hogy az életbe nem látott még havat saját szemével. Fura ez nekünk, 4 évszakos embereknek.

Rendezzünk vízalatti Túró Rudi evő versenyt, és akkor nem annyira oftopic. :)

Nem kell elmondani neki, hogy micsoda. Svájci ismerősnek előszőr adtam, kérdezte mi ez, mondta egyed, gyümölcsös csokis cucc. Aztán elmondtam neki, mi az, utólag láttam kicsit elgondolkozott, de aztán amikor rá egy évre mentem hozzá, mondta vigyek paprika krémet, és annyi túró rudit amennyit bírok :)

Érdekes dolog ez a Túró Rudi feeling! Amikor a lányomhoz német cseregyerekek jötek és persze kínálgattam nekik a Túró Rudit, de olyan fanyalgó, fájdalmas, útálkozó arcot ritkán láttam, mint amit az a német kislány vágott, amikor beleharapot.  Mondtam ne erőltessük... hálás volt érte.

Én persze szintén imádom.

Gyere, átadom a helyemet:-)

en het eves koromtol tizenketto evesig nem lattam havat :) meselgettem kint kis barataimnak, hogy lehet belole hoembert epiteni meg megdobalni vele a masikat, legyintettek is nagyokat, messzirol jott hulyegyerek :D

en is szeretem a telet

De szerintem Misa is tudna mesélni, milyen volt neki visszajönni Baliról. Ja, és bocs ha közéletire sikeredett a hozzászólás.

Úgy látszik mindig az kell, ami nincs. Én sem a nyarat, sem a telet nem töltöm itthon szivesen, és valahogy nem hiányzik sem a Gellért, sem a Rudas (na ez pléna ugye, khmm), Sziget zajos, kávét bárhol ihatok, kisfröccsöt inkább minőségi borból, mint a körúti tablettásból, balatoni borozó az ok ha rendes házi pincészeté és nem a balaton parti rablósor kannásbora, meg a túró rudi is.
Érdekes, ez az édesség az, ami mindenkinek egyöntetűen hiányzik.

Nekem amikor 2001 januártól 5 hónapot kint éltem úgy, hogy követtem a jó időt egyedül a tél hiányzott. Itthon is enyhe volt, és utána beleestem az új-zélandi nyárba, aztán az ausztrálba. Nagyon-nagyon hiányzott, hogy végre fel kelljen öltözni, hogy érezzem a hideget a bőrömön, alig vártam a telet. De őszintén szólva az országból semmi nem hiányzott, úgy látszik nem vagyok elég hazafi. Sokszor az az érzésem, és ezt nem cikizésből vagy bántásból írom, szóval hogy azok sokkal inkább magyarnak érzik magukat, akik nincsenek itthon, mint mi, ittmaradtak. Fene tudja, nyilván ez olyan, hogy kívülről nézve minden más, mi is azt hisszük máshol nem ilyen se**fejek a politikusok, pedig valószínűleg egykutya.

mennyire igaz!
turo rudibol doboz szamra hozok en is, amikor hazavetodok hebe-hoba...
a nyarakat en is legszivesebben otthon toltenem, de azert telen jobban elviselheto az ido itt. :)

Nem is veletlenul mondtam a sielest es a havat...
En a Big Bear-re jartam, mert az volt legkozelebb...sielni lehet de azert nem egy Lake Taho vagy Alpok...
Mondjuk a buvarkodasrol meggyoztetek az valoszinueg inkabb vilagklasszis.
Az teny hogy nagy erzes napsutesben a vizben allva vagy szorf deszkarol atnezni a palmafak folott es latni a havas hegyeket...
A vilag legzsenialisabb idojarasa del-kaliforniaban van a tenger meten az igaz...
Mindezt a karib tersegbol irom hozzateve, hogy en a legszivesebben most eppen az Alfoldon lennek, de szombaton mar Bp-en is vagyok. Ilyenkor nehany hetig Magyarorszag maga a mennyorszag.
(Gelert furdo, Rudas, Sziget, egy jo kave a varban, kisfroccs a koruton, atsetalni a Lanchidon, kisvendeglok, teraszos sorozok, balatoni borozok, Turo Rudi, Pick szalami  -, hiaba mindig az kene ami eppen nincs.) Magyarorszag a vilag kozepe, csak egy pici tengerunk lehetne...

Szokták mondani, hogy mi itt a világ végén lakunk.
( ez most rám pláne igaz, itt ülök a kiegyesúlyozott időjárású - éjjel nappal 30 C fok fölötti hőmérsékletű - Alföld kellős közepén, annak is  szinte a legmélyebb pontján, bármilyen élő víz 50-60 km. távolságában)

szóval a világ végén. De ez még nem is lenne olyan nagy baj. A baj csak az, hogy a rosszabbik végén...

én akár költöznék is a másik végére:-)

Kaliforniat nehez a mediterran es tropusi vizekhez hasonlitani... teljesen mas. Most szombaton es vasarnap is merultem Catalina szigeten. A latas kozel 25-30 m volt, a viz viszonylag meleg (17C) , denever rajak, murena,  polip, barracudak, garibaldik, balnak (pilot wale) az uton hazafele... Ilyenkor meg jo merulni. A nyar vege fele, amikor mar jobban felmelegszik a viz, akkor a latas kezd rosszabb lenni a planktonok miatt es a "kelp" dzsungel is kezd kihalni a meleg miatt. Jovo hetvegen megyek San Clemente szigetere, kicsit delebbre Catalinatol; az meg szebb es elolenyekben gazdagabb merulohely!

Ja, es ami a havat illeti... Mammoth hegyen, Kaliforniaban baromi jo sielesi lehetosegek vannak altalaban juniusig.  Iden mondjuk nem volt tul sok ho, de tavaly igen. Kalifornia az egyik olyan hely a vilagon, ahol egy nap alatt tudsz sielni, atmenni a sivatagon es du. szorfolni vagy buvarkodni.

Szó sincs haragról, csak én még azt is irigylem, aki Kamcsatkán búvárkodhat, mert én még ott sem jártam.:) Az USA-ban is bőven akad még hely, amit megnéznék... De a fókák például nagyon érdekesen hangzanak, tehát Kalifornia mindenképpen vonzó.

Az igazából nekünk sem jutott eszünkbe, h L.A. közvetlen közelében merüljünk (mondjuk idő sem lett volna rá nagyon), de Catalina legalább akkora élményt jelentett, mint Baja California! Az, h 1 merülés alkalmával 4* bukkant fel leopárdcápa, 2* jött szembe denevérrája, életünk legnagyobb sügérfajtája, aki majdnem elérte a 3m-t közvetlenül alattunk úszott el, a sok Garibaldi, a csupaszkopoltyús csigák merőben más élményt és rengeteg újdonságot képviselt számunkra egy átlagos korallszirti merüléshez képest! Ja és ráadásul mindezt átlag 10m-en! És akkor a fókákról még szót sem ejtettem! Az áramlásban indaszerűen himbálózó moszaterdő szerintem önmagában is megérné a merülést! Persze lehet, h nekünk piszok nagy mázlink volt! De h a Bajában is meg itt is ennyire csak a sors lett volna kegyes...ennyire nem születtünk szerencsés csillagzat alatt!:-))

Baja Californian en is... (egy nehany oranyi repulouttal LA-tol delebbre).
Nem rosszindulatbol irtam a hozzaszolast inkabb csak arra akartam utalni, hogy izlesek es pofonok. En a mediterran es tropikus vizek "kenyelmetol" (lathatosag, hofok) valo jelentos eltereshez kepest keveseltem a latnivalot - mar ha irhatok ilyet hiszen tulajdonkeppen almat hasonlitok ossze a kortevel..
Osszesen ketszer voltam Catalina island-en, de azert ez is LA-tol 2-3 ora autozas+hajozas. Ha LA-nel kimesz a partra es ott probalsz merulni semmit sem latsz. (Egyreszt mert nincs mit masreszt mert sotet a viz). Catalina kb 50 km-re van kint (ha jo az ido latni lehet a sziluettjet). Kozben is van a part menten sok kis sziget de azok mind mesterseges szigetek es olajfurotornyokat rejtenek...amiket meg jobb nagyivben elkerulni. (A Catalinan kivuli tobbi Channel island-et en nem ismerem, azokhoz privat-kent nehez hozzaferni.)
Viszont a cikk nagyon korrekt, le a kalappal elotte. A fokak tenyleg zsenialisak. (A szomszedom persze mast mondana, ot  horgaszas kozben harapta egy fenekbe, de nem a foka volt a hulye.:)
Van egy konyvem a vilag legszebb merulohelyeirol es meglepetesemre Catalina ebben a konyvben benne van az elso tizben...
A PADI oktato videok jo resze is it keszult, nyilvan nem veletlenul.
Lehet hogy csak en voltam rosszkor rossz helyen. :)
Peace...

Hát, akkor én mazochista vagyok, mert szívesen merülnék Kaliforniában.:)

Hat nem is tudom...van aki a dorogi tora eskuszik.
Mondjuk elutazni LA-be buvarkodni szerintem mazohizmus, persze nem lehetetlen, kb. annyira erdemes odamenni buvarkodni, mint sielni...

Ez olyan alapos, hogy lassacskán elkezdhetnék belőle cikket faragni.:) Köszi az infókat!:))

Huu, hol is kezdjem?!:-)) Hosszú lesz...
Baja Californian belül azért esett a választásunk Loretora, mert bár a legdélebbi területek, mint La Paz vagy Cabo San Lucas még változatosabb élővilágot ill. még nagyobb méretű egyedeket ígértek, viszont ezek állítólag kifejezett turista helyek nagy szállodákkal, embertömeggel, amit mi szerettünk volna elkerülni. Ezen városokat leszámítva a Baján belül még Loretoban találtunk nemzetközi repteret, ráadásul van egy tengeri nemzeti parkja, így esett rá a választásunk. A városka a poros kis utcáival (na jó a főutca és a tengerparti sétány le volt betonozva), mintha a Desperado c. filmből lépett volna ki, nagyon autentikus!
A Loretoi Tengeri Nemzeti Parkot 5 db sziget alkotja kb. 44 merülőhellyel, mi a városunkhoz 2 legközelebb eső sziget (Carmen + Coronado) merülőhelyeinek egy részét jártuk be, a kihajózási idő ált. 1/2 - 1 óra között mozgott.
A búvárkodást a Baja Outpost nevű bázissal intéztük (www.bajaoutpost.com), elméletileg 5 palackos merülést és 5 snorizást fizettünk, mert a Párom Kisfia is velünk tartott, így felváltva terveztük a merülést, mint eddig is ha valahova együtt mentünk hármasban. Miután szerencsére rajtunk kívül más búvár érdeklődő nem volt a bázison ebben az 5 napban, így a merülésvezetőnk rábeszélt minket a közös merülésekre úgy, hogy ő is elhozta a napi kihajózásokra a kisfiát, és amíg mi merültünk, a gyerekek a hajóskapitánnyal játszottak a hajón. Ez aztán a full service! Ebből lehet következtetni, hogy túlzottan nagy szél és hullámzás nem volt, a nyár elég csendes időszaknak számít. A tél hidegebb, levegőt-vizet tekintve is, rosszabb a látótáv viszont jóval népesebb és változatosabb bálnarajok vonulnak, de manta, cetcápa ellentétben nincs.
Az 5 hajós merülés palackkal töltéssel ólommal és ebéddel a hajón + az 5 snorizás szintén hajóról került összesen 370$-ba/fő, a gyereknek a hajókázásért, snorizásért + ebédért 150 USD-t számítottak fel. Egy 2 palackos merülés hajóról, töltéssel, ólommal, ebéddel kb. 90 USD körül mozog. Egyébként, hogy mikor merültünk és mikor snoriztunk ez eléggé ad-hoc módon dőlt el, függött a szigetek körüli aktuális időjárási viszonyoktól (szél, áramlások, látótávolság..stb), attól, hogy rádión éppen milyen infot kaptunk, arról ki hol látott cetcápát vagy bálnákat, ill. attól is h az igazi vérbeli tengeri medve kapitányunk éppen milyen állatokat látott meg útközben a hajóról, a felszínen közelében úszkálni. Így akadtunk bele többször a delfinekbe, mantákba, sőt még a bálnákat is ő szúrta ki. A cetcápát aznap délután már öböl szerte beszélték, de Kiki kapitány őt is megtalálta. Ilyenkor gyakorlatilag úgy löktek be minket a vízbe, jó ha a maszkot/uszonyt fel tudtuk gyorsan kapni, sőt a bálnáknál addig dobáltak minket több körben, amíg nem jeleztük h valóban közvetlenül alattunk úsztak el. Ezt az odaadást iszonyúan értékeltük! Így viszont a lényegesebb dolgokat inkább snorival láttuk. Merülésvezetőnk véleménye különben is az volt, hogy a Cortez-tengerben az élővilág nagyrésze 0-15m között található. Palackos merüléseink nagyrésze sziklafalak mellett történt vagy üregekben, kisebb barlangokban, ilyenkor leginkább nagyméretű sügéreket, sziklahalakat, murénákat, pufferhalat, tüskésráját, gitárcápát, angyalráját láttunk az említésre méltóbbak közül. Merüléseink merülésvezetővel történtek minden esetben, nem úgy, mint Californiában Catalina szigetén, ahol valóban Szilvi elmondásának megfelelően merülőpáronként küldik a vízbe a búvárokat, mindenféle vezetés nélkül. A víz hőmérséklete általában 18-22 fok között volt, a látótávolság merülési helytől függően 15-25m, de ez merülésvezetőnk szerint július vége felé eléri a 40m-t is és tart egész nyáron. Az ún. hajók, amiből a bázisnak 2 db van, igazából 5-6m-es fa csónakok viszont 2*90 lóerős motorral hajónként + rádióval ellátva. A találkozó általában reggel 3/4 8 felé volt a bázison, de mire elindultunk általában már 1/2 9-9 körül járt. Itt szedtük össze a felszerelést, raktuk be az ebédet és szálltunk be mi is a trailer vontatta csónakba, melyet a kikötőben naponta közösen bocsátottunk vízre. Érdemes saját felszerelést vinni, mert ezek bérlése nem túl olcsó, ált. 10 USD darabonként, állapotuk kielégítő. Ráadásul a Delta Airlines fejenként 2 db egyenként 22,5 kg-os bőrőndöt elvisz térítésmentesen, függetlenül attól, hogy búvár vagy-e vagy sem. Tanulva a mi hibánkból, akinek dines reduktura van az az átalakítót se felejtse otthon, és min. 5-ös, de inkább 7mm-es ruha szükséges!
Loretoba eljutni az USA-n keresztül lehet, mi NY/LA/Loreto útvonalon mentünk Deltával, mindez 9+6+2 órát vett igénybe, igaz L.A.ben egyet megaludtunk, és árilag az összes repjegy illetékestül 245.000 HUF körül volt/fő. A szállás lehetett volna bázis szállás, 2 ágyas fürdőszobás szobákkal a főépületben ill. kicsit drágábban u.ez nádtetős bungalowkban, de miután mi hárman mentünk 2 légterű szállásra volt szükségünk, így vettünk ki a bázis közeli Sukasa bungalows-ból egyet, amiben volt légkondi, nappali amerikai konyhával, hálószoba, fürdőszoba, terasz és mindez 10 éjre került hármunknak 725$-ba.
A felszíni táj újabb eposzt érdemelne haha, anélkül h ebbe most belekezdenék a lényeg, h magas tagolt sziklás hegyek alkotják a partot kaktuszokkal benőve, amelyek rendkívül jó kirándulási lehetőségeket nyújtanak kolostorokhoz, vízmosásokhoz, indián barlangfestményekhez, tereplovagláshoz.
Most hirtelen ennyi jutott eszembe, de ha vmit kihagytam volna kérdezzetek nyugodtan!

Naná, hogy érdekel... Láttam egy filmet erről a helyről, és meglehet, ugyanazt a cikket olvastam róla korábban én is- azóta mozgatja Baja California a fantáziámat.

Sziasztok!

Nagyon megörültem Szilvi cikkének, mert pár napja érkeztünk haza egy Baja California (Mexico) + U.S. California túráról és egészen elképesztő élményekben volt részünk! Mi sajna víz alatt nem fotózunk, bár pár felszíni képet sikerült készítenünk delfinek és manták tucatjairól(!), 1 cetcápáról, oroszlánfókákról és hidegebb vizek felé vonuló bálnákról (pilot whales) a Kaliforniai-öbölben. Ez volt túránk mexikói része, melyet konkrétan a Loretoi Tengeri Nemzeti Park vizeiben abszolváltunk. Erről a térségről Szilvi nem írt, uhogy ha érdekel valakit részletesen, szívesen beszámolok. Röviden annyit, hogy az elővilág sokszínűségét az öbölben a váltóáramlatok határozzák meg, így fordulhat elő, hogy a hidegebb és melegebb vizeket kedvelő élőlényekkel egyaránt találkozhatunk kis távolságon belül is.
A túra amerikai részében a kaliforniai Catalina Island (Channel Islands egyik szigete) körül búvárkodtunk moszaterdőben, amit Szilvihez hasonlóan én is úgy tudnék leginkább jellemezni, hogy olyan mintha az ember egy víz alatti dzsungelben merülne. Mexikó után balga módon azt hittük mi már mindent láttunk (na jó pörölyt nem pedig állítólag ők is előfordulnak arrafelé!!:-)), de a moszaterdőből 10 percenként előbukkanó leopárdcápák, a manta-szerűen repülő denevérráják, a méltán híres narancssárga garibaldik és a sügérfajták családjába tartozó 2-3 méteres ún. giant sea bass ismét leírhatatlan élményekkel gazdagított minket!
Baja California sokszínűségére egy külföldi búvárújság hívta fel a figyelmünket, a Los Angeles közeli Catalina Island-et pedig Szilvi ajánlotta. Úgy indultunk el, hogy ha annak akár a töredéke is igaz, amit e két térségről mesélnek az máris több, mint amit valaha láttunk. És bár még csak 1 éve búvárkodunk, ezalatt eddig is igyekeztünk különleges helyeket feltérképezni, hiszen ezért kezdtünk bele ebbe az egészbe. Amit most átéltünk az viszont maga volt a csoda, a földi Paradicsomban jártunk és óriási köszönet érte mindenkinek, aki információival ezt elősegítette!

brekkk