Tenyleg nem direkt csinalom! :)

Ja, csak egyszer szoltam hozza, csak erdekesen viselkedik a pda...

Ne magyarázd meg utólag, annál cikisebb  :-)

De már el is felejtetted...

Amúgy én pl idegen helyen térképről navigáláskor is a napot használom. Szégyen, de Balin 20 perc után jöttem rá, hogy nem a térkép szar, hanem az a rühes nap északon delel...

Ja, csak egyszer szoltam hozza, csak erdekesen viselkedik a pda...

Vegre megtudtam, a tropusokon merre maszkal a nap... :)))

Hogy emlékeznél, mikor 3 perc alatt azt is elfelejted, hogy már hozzászóltál  :-)))

Csak egy dolog: a nap általában jó tanácsadó, reggel, meg délután. De a trópusokon délben soxor pont 90 fokban áll a fejed felett. Jó lehet viszont a hullámzás iránya, persze a zátonyoknál akár koncentrikusan is mehetnek...

Rengetegszer.
- Tök egyszerű sekély hurghadai merülés, homokos aljzat, 20 egyforma oszlop. Fordulsz kettőt a kamerával, és már nem is tudod, merre vagy.
- Éjszakai Sulawesin. Teljesen sík placc, korallbokrok. Hold sehol.
- Körül kell úszni egy közepes zátonyt. Mikor tudod, hogy körbeértél.
- Maldivon, mikor a pörölyöket hajtottuk, utána merre lehet a reef.
- Vagy mikor a bazi áramlásban be kellett volna kanyarodni a sarkon, de nem sikerült, a tájolóról tudtam, hogy a nyílt tenger felé megyek.
- Meg ahogy 6ás mondta, visszatalálni Szudánban a nagy kékből a platóra.

Mindig (talán barlang kivételével) van nálam tájoló. Gyakran vezetek merüléseket. Minden vízbemenetel-, zodiacba történő beszállás előtt rögzítem a "haza vezető" irányt (A hajó-zátony egymáshoz viszonyított helyzetét). Egy korabeli adriai esetet leszámítva, mindig a hajónknál jövünk fel a csapatommal...

<!-- @page { size: 21cm 29.7cm; margin: 2cm } P { margin-bottom: 0.21cm } -->
szudán. cápák kint a kékbe. jó messze. csoport kiúsz. én előtte betájol, hova jövök vissza. úgy nem megyek, ha nem tudom a vissza irányt.
visszafele már többen idegesen forgolódnak, a szerintem helyes iránytól eltérnek. nem hagyom magam. szétválunk, csont nélkül ott is vagyok. a többiek egy picivel többet úsztak, de csak megjöttek ők is.
nem hülyeség egy tájoló a konzolon, főleg ha nem csak guide után úszol.

vizsga után eccer, gyakorlatilag nulla látóban úsztunk egy homokos öbölben, szinte adta magát a hely, hogy itt aztán lehet gyakorolni a navigációt

Nem emlekszem mikor hasznaltam tajolot utoljara a halado tanf. oktatas kivetelevel, jo latotavolsag eseten siman elnavigalok a nap es a meder alapjan ismeretlen helyen is. (itt konnyu dolgom van, csak lefele kell mennem, siman visszatalalok. A felvonohoz... :) )

Egy kis tájolót tartok retraktoron a mellény vállrészénél. A "folyamatosan magam elé tartom és csak azt nézem" jellegű tájolásra vizsgafeladaton kívül még sosem volt szükségem, a dorogi látótáv mellett még mindig elég volt az, hogy bizonyos szakaszonként magam elé tartom és ellenőrzöm hogy nagyjából arra úszok-e amerre terveztem (a leolvasásnak biztos van vagy 5 fok hibája). Jobb látótávnál meg ki szoktam nézni egy tereptárgyat többé-kevésbé irányban és csak akkor veszem elő megint a tájolót ha azt elértem.
Az említett vizsgafeladat mondjuk érdekes volt, egy szirtfal mellől kellett 30m mélységben adott irányban kiúszni a kékbe és megtalálni egy hajóroncs tetejét. Nem sikerült. Az oktatónak sem azóta :)

Nem emlekszem mikor hasznaltam tajolot utoljara a halado tanf. oktatas kivetelevel, jo latotavolsag eseten siman elnavigalok a nap es a meder alapjan ismeretlen helyen is. (itt konnyu dolgom van, csak lefele kell mennem, siman visszatalalok. A felvonohoz... :) )

Nézzük, hol tájoltam már. Magyar-osztrák tavakban mondjuk. Pl. van több hely, ahol egy nagyobb, szinte sík terep felett úszol, a látótáv miatt a napfény alapján már biztosan nem megy a navigálás. Ilyenkor bizony a távolságot is próbálom saccolni, ha én tájolok. De a legalapabb dolog az, hogy a fő irányt tudom: keletre vagy északra stb. megyek be a vízbe, tehát ha épp nem tudom hol vagyok, az ellenkező irányba indulok a part felé.
Aztán ahol egyénileg merültem tengerben, ott jellemzően csak ezt a főirányt jegyzem meg. Ez soha nem ártalmas, mert elég gyakran a partvonal szinte egyenes, szóval vacakolás, kombinálás helyett egyenesen a part felé úszok, és ott jövök fel szétnézni. És inkább úszom a felszínen 100 métert a mólóig, mint hogy fél kilométerre a parttól jöjjek fel szétnézni, esetleg a hajózási útvonalon.:)) Nyilván változatosabb helyen a tereptárgy alapú tájolás a legelőnyösebb, még tájolóval is: pl. keletre akarok menni, megfigyelem melyik koralltömb esik abba az irányba és oda úszok, tájolót elő sem kell vennem. Egyébként régi nagy igazság, hogy a visszatalálást nagyban leegyszerűsíti, hogy ha a tereptárgyakat visszafordulva is megnézzük és memorizáljuk, tehát abból a szögből is megnézzük, amiből majd visszaúszásnál fogjuk látni. Roppant becsapós lehet ugyanis.
Mindenesetre ha nincs vezető, és tényleg magamra kell számítani, valami tájoló mindig van nálam. Az egyik konzolon is van egy rémes állapotú, felakadós iránytű, amit illene cserélni, de mivel azért kis rázogatás után mindig használni lehet, még nem erőlködtem ezen a kérdésen. De van egy olcsón vett kis karos cucc, azzal is úsztam már le szép négyszöget 1-2 méteres látótávolságú vízben. Sőt, az egyik UEF-napon még tájolási versenyben is én navigáltam, és nagyon önbizalomnövelő, ha sikerül megtalálni a célpontokat.

Nagyon sokat tájoltam már, nem egyszerű dolog. A távolságmérés izgalmas. Sózzátok rá a gujdóra a dolgot, :))

Köszi. Többieknek tapasztalat?

Új helyeken, vagy ha térképet kell rajzolnom vagy tavakban vagy ha "távolsági merülés" van

Milyen esetekben kell? Tényleg érdekel.

Van.

én is ezt szeretném megkérdezni, hogy van köztünk, aki használ tájolót?

Tapasztalatom az, hogy a tájoló sok búvárnál gyakran a felszínen maradó eszközök közé tartozik. Talán alapcélokra megteszi egy kicsi, mindig a komputer szíján levő tájolócska, ami legalább abban segít, hogy az egyszerűbben tájolható helyeken (part: nyugatra) kis segítséget nyújtson. Normális tájolásra nyilván alkalmatlan, de erre ritkábban is van szükség.

Én nem szeretek ilyen abszolút kategórákat használni, mint legjobb. Van aki a dőlésre kevésbé érzékeny modellt szereti (a finn  pl) van aki a dőlésre jobban érzékeny modelleket részesiti előnyben( például én). Van aki az analógot, van aki a digtálisat. Melyik a legjobb? Hát az enyém ::)))

Akkor úgy mondom az én tapasztalatom. Szerinted egyébként melyik a legjobb? Direkt írtam, hogy hobbi búvár, mert nem ismerem a tájolók mit használnak pl., lehet ott számomra ismeretlen cégek termékei ezerszer jobbak. De én amiket láttam eddig analóg és digiben márkákat (volt jónéhány) azok a távoli nyomába sem értek a suuntonak.

UWATEC digitális tájoló ? A nagyjából jó szó ....
2172 Jó jó a finn, de nem a legjobb...
2173 Tájolótábla

Az jó, hogyha stabilan műxik.
Én a nevére mondám, hogy parasztvakítás...

Hmm, szerintem ez nem parasztvakítás, inkább az az, amikor nem így működik egy tájoló. Nem akarom a finneket futtatni, de szerintem ma egyetlen cég gyárt jó víz alatti tájolót hobbi búvároknak. Na olyant kapott azt asszonyod is, igaz szögletes nem modern design, dehát szegény DC vízzel főz :)
Az hogy végre a digit is tudja igen jó dolog, én őszintén szólva ezért nem is izgultam különösképpen a digi tájolókra, mert a saján analógomhoz képest egyértelmű visszalépések. Ha az újak tényleg tudják amit a mostanim, már nem rossz.

Van ilyen készség. A búvár tájolási versenyeken használják is.

ilyez mi is csináltunk. elrontottuk a beugrást a zátony sarkánál, ahol becsobbantunk, ott már a másik oldalra vitt a víz
nem volt értelme az áramlás ellen küzdeni, annyira erős volt...
a dologban az volt a szép, hogy a zátony (sziget) takarásában merültünk és jöttünk fel, ergo a hajóról és a jó oldalon kavaró zodiakokból nem láthattak bennünket
kisebb ijedtség a hajón az idő múlásával (mi köszönjük, jól szórakoztunk) meg egy lecseszés a guidenak, Rashid volt:)

Engem nem érint a dolog. :-((

Azért elég ritka az olyan merülés, ahol nagyon sok, egymástól távol levő és nem látható dolgot kell megtalálnod.
Alapesetben van egy nagyobb reef, meg esetleg néhány kisebb bucka, amit megkeresel, de a visszafelé vezető utad adott.

Szóval nincs mese, meg kell tanulni nagyjából megbecsülni az irányt, meg a távolságot. Ha meg nem, akkor ott a helyi guide, az (általában) tudja, merre kell menni. Mondjuk láttuk már Achmedet a csoportjával a nagy zátony túlsó oldalán, a hajótól 400 m-re feljönni (pedig nem ott akart).

Ugye? De csak azért nem, mert nem segítesz te bolhafészek...

Az idő alapján igen durva lehet. Azon már gondolkoztam egy ideje, hogy egy egyszerű járókerekes sebességmérőt (mint a vitorláshajókon) el lehetne helyezni egy búvárcuccon nagy ügyesen, amivel végülis lehet a vízhez képest megtett távolságot mérni, amit összekombinálva a tájolóval már pontosabb becsléssel lehetne visszatalálni. De az áramlás még akkor is nagy szívás. Végülis egy "sima hajós navigációt" kell megoldani víz alatt. :))

Hogy te miket tucc, wazze!
Aztán egy szaros sznorit meg nem vagy képes választani magadnak...

Na jó, akkor ez egy parasztvakítás. Egyszer láttam a havernál egy olyan computert, ami az eltelt idő alapján (nagyjából) kiháromszögezte, hol a kiindulási pont.

Nem. Annyit tud, hogy nem kell teljesen vízszintesen tartani, hanem elvileg 45 fokos dőlés mellett is helyesen mutatja az irányt.
E fölött a "tilt szenzor" tilt (ehh, micsoda szép szójáték). Szóval ha ennél nagyobb szögben tartod a műszert, akkor a dőlésszög-érzékelő letilt és nem írja ki az irányt (inkább, mint hülyeséget írjon). Ami ebben a"nagyszerű", hogy a digit tájolók többsége (pl. a vyper 2-ben levőnél is) csupán néhány foknyi eltérés megengedett a vízszintestől, itt meg jóval több, azaz tarthatod elég csámpásan is.

Itt oldalt látam egy hírdetésben, hogy 3 dimenziós iránytű...

No most akkor ez mit is tud? Mutatja, merre van fönek meg lenek, vagy a 3. dimenzió az idő, és akkor állandó sebességet feltételezve vissza tud vezetni a kiindulási pontba?

Miért nem a szaunában szárítod?
Oké, büdös lesz, de csontszáraz.

Nálam ez úgy működik, hogy a szekrény oldalára kívülről van felakasztva a neoprén ruha, az meg stabil mint a forint. A kinyitott szobaajtó pont eltakarja, meg amúgy is a kisszobában max mi látjuk :)

ja, elfutott:) azóta mindig leláncolom
visszatérve az alaptémára, tárolás: nekem egy picit gondot okozott az új helyen, mert itt nincs gardrób masszív tartóelemekkel, s bizony két-három hosszú ruha meg két dzseki azért súly egy ingekhez és kosztümökhöz szokott szekrénynek:)

elfutott?:)

No ja. Múltkor, a Maldiv után kitettem a cuccot, hogy csöpögjön le, mielőtt levinném a pincébe száradni. 1 óra múlva, ha akarom, eltörhettem volna a ruhámat  :-)

Eltűnt? Biztos valami büdi-fétisiszta járt arra. Én sosem teszek ki cipőt, mert azt Maszat prédának tekinti...

Elfutott biztosan!:-(
A kert sem biztos mainapság, már látom!
Aki nálam felmászik az erkélyre, az vigye, ne is lássam!:-D

mondom, ha rossz idő van, pl. tél, vagy hideg esős ősz...
egyébként a múltkor a futócipőmet tettem ki, szellőzni. a következő napra szőrén-szárán eltűnt...

Tedd ki a kertbe...

nekem a szárítással kapcsolatban van fóbiám, főleg, ha rossz idő van itthon és nem tudok rendesen kiteregetni...
mindig az jár az agyamban (na jó, a fejemben), hogy valami nem szárad ki rendesen, vizesen teszem el, aztán majd jól megpenészedik, megbüdösödik és tönkre megy
ok persze, ilyenkor marad a lakásban teregetés + fűtés (szeretik a falak), de ez valahogy nem olyan, mint a hajón, mikor fúj a szél és süt a nap...

Szerintem a túlzott gondoskodás nem árthat :) Én magam alapvetően azt a metódust követem, hogy túra alatt jobbára marad minden ahogy van, egyrészt mert illetlenség az édes vizet arra pacsálni egy szafarihajón, hogy a felszerelést mosogassam vele, másrészt meg úgyis megy az ember pár óra múlva a vízbe.
Emellett ha olyan a hajó, tehát nem palackra szerelten otthagyom rendszerű, én inkább vizesen elrakom a cuccaimat a ládába. Miért? Mert a só akkor kezdi el enni az anyagot, ha megszáradt. Tehát ha nedvesen marad bármi, akkor az aránylag biztonságban van. Alapvetően a ruhával pl. a legrosszabb amit tehetünk, hogy merülés után kilógatjuk a szélbe, esetleg még a napra is. Ezzel garantáljuk, hogy ezerszeres tempóval öregszik, igaz cserébe nem szar érzés felhúzni, szóval itt egyszerűen mérlegelni kell, kényelem vs. hosszú élettartam. Én is szárítom persze, hulljon a férges :D

Én túra után szoktam nagymosást tartani. Ha lehet minden feszerelést elmosok a hajón az utolsó merülés után. Ha lehet. Ettől függetlenül itthon nagymosás, egyrészt mert nem szeretnem, ha mondjuk az egyiptomi víz rajta marad, nem olyan tiszta az. Másrészt meg nem árt. Szóval itthon 3 napig utána búvárbolt, felszerelés mindenhol.
Jacketet, uszonyt, ruházatot, zsebeket, bóját stb zuhany alatt jó alaposan. Jacketet szétszedem, belülről kiöblítem aztán minden csöpög egy napig. Mellényt ezután kiszerelt szelepekkel (az összes) fel szoktam rakni a székre, hogy a belseje kiszáradjon, ez kb. egy hétig ott  van. Kicsit útban van, de ez van.
A redót általában simán elmosom édesvízben, ritkán ha úgy alakul enyhén ecetesben áztatom, de jobbára  csak a csap alatt mosom el jó alaposan. Szétszedem, az apeks kézzel darabokra szedhető második lépcsős, és érdemes is, mert a dzsuva szeret a membrén körül maradni pl. Egyenként alaposan elmosom, aztán ez is megy száradni.
Ruhanemű meg általában jön velem fürödni a hazaérkezés utáni zuhanyzás során, itt kap a tusfürdőből, a kabin oldalára akasztva meg jópárszor átöblítem.
Hát kb. ennyi.

az általánosból: igen, az ecet az fontos:)
egyszerű és korábban jól bevált cuccokat vettünk + gondos tisztogatás minden merülőnap után, ha partról megyünk, illetve a szafari után, ha hajóval
ezt túlzásba is visszük, mert ugye a mosógéptől kezdve a vederben és ecetben áztatásig felmerül minden, különösen a mellény kimosásával bajlódom sokat...
egy kivétel van, a cucchoz nem nyúlok magam (nem szedem szét), azt minden évben szakemberre bízom
a kisebb horzsolásoktól eltekintve újszerű, csilli-villi, kölcsönbe nem adom:)

Pénzért? nahát....

Tessék már kirakni a 18-as karikát!! Kiskorúak is olvassák a fórumot.

Ja, ne irigyeljétek pygmyt, mert a kampó taperolásáért egy vagyont fizetett nekem.
Illetve irigyeljétek csak, ennyi pénzért bárki megfoghatja...

És azt mondta, hogy neki is kellene egy ilyen, de mivel isteni íve van, szeretné, ha majd az övét is én görbítgetném.

Szép utunk lesz Szudánban...