Ok, leesett.
Dm ként értettem. Miért?

igazad van, én csak a feljelentés témakörén lepődtem meg, mert szerintem ez közös felelősség

Kösz, már nézem :))

mél ment...

Ha tudnál :) esetleg mutass egy képet :)

Segítsek? ;o)  DM Balázs :o))

Kösz :) szóval mi volta kérdés?

Aszontad, ha ez megtörténik veled, nyomorultul fogod érezni magad.
Erre kérdeztem, hogy vendégként vagy DM-ként értetted...  

Már megvolt az út!  Az Andromédán voltam , voltunk ..  Így már zsebbe nyúlós. De én szeptemberig nem érek rá. kb addig lemegy itthon minden és szeptember végén megkérdem Archit. merre  hajóznak! ;o)  Nekem nagyon bejött az a hajó.

Ezzel nem vagy itt egyedül.
Welkám in dö klab...

Bocs, gyenge elméjű vagyok. Mi a kérdés?

Mint DM vagy mint vendég???

Vigyázz Balage, még lehetek...:)))
Sharm nem érdekelne? Én nagyon mennék kb Juli. végén,vagy Aug. elején.
Fölhasználtad már a nyereményed? Vagy már csak a Cassiopeia felel meg? :)))

Lehet, hogy igazad van! Bár én most vizsgáztam dm-ből. Nekem úgy tanították, hogy a dm feladata, (és felelősége) a körülmények és a búvárok felmérése, (megítélése) és ha a helyzet olyan, ki kell mondani: Nem merülünk!
És szeríntem, nem az a fö gond, ami történt, (hisz a dm is csak ember, hibázhat) hanem mindkét esetben a hozzá állásuk.
De lehet, hogy tévedek. Az viszont biztos, hogy ha ez velem fog meg történni, én nyomorultul fogom érezni magam.

tudom, nem is neked szólt, csak Balázs felvetette a ti merülésetek kapcsán is

Nem is dobálóztam feljelentéssel!

Igen az eset után a második merülésünk kb 300 méterrel arrébb lett volna, ahol zodiakkal vitték be az emberkéket, csak voltunk páran, - úgy a társaság fele - akiknek annyira tönkrementek a cuccaink, hogy nem kockáztathattunk.

én nem az áramlásos merülésről beszéltem, mert azt nem ellenőrizni tényleg balfékség. De bemenni olyan hullámzásba, mint amilyen a Dijjja által leírt, az nem a dm feljelentő kategória. szerintem.

Mi Marsa Abu Dababot hajóról nyomtuk annak idején. Sokkal könyebb volt.  Fal mellett beugrottunk, majd vitt az áramlat a homokos rész felé.
Partól szélben.... Pfffff  Kemény...

Hát bizony én is henteregtem már teljes felszerelésben Abu Dabbab-nál, vagy hogy a csudába hívják azt a helyet, ahol a dugong lakik. Nagyon nehezen vergődtem ki, emlékszem, hogy milyen pokolian elfáradtam. Szerintem nem volt még 50 merülésem sem, egyáltalán nem tudtam még megítélni, hogy ez a hullámzás, nagy vagy nem olyan nagy. Ez még az az időszak, amikor az ember vakon bízik a DM-ben, mivel neki nincs elég tapasztalata, hogy megítéljen helyzeteket, rábízza a tapasztaltra......
Ráadásul még a tengeribetegség is környékezett, mert a felszín alatt 8-10 m-en kerestük a dugongot (amit persze nem találtunk meg) vagy 50 percen keresztük és a nagy hullámzás ott még teljesen érezhető volt.

Háát mit mondjak??!!  Én is örülök, hogy nem vagy rendőr! :o)))))))))
Egyébként minden OK!  Épp még a gyerekre járó két nap szabim intézem, mert akkor van még 5 napom, amit nem irtam ki, hogy mikor használom el. Aztán tudod 5 nap az már egy hét, és az már lehet egy vörös kanyar!
Aztán, ha megvan akkor lehetne egy Cassiopeiát, vagy egy Andromédás kanyart nyomni! ;o)
Ha nincs, akkor marad  horvácká!
Üdv
B....
 

Addig nincs is gond, amíg "csak" pénzzel kel fizetnünk a "leckéjért"...

Szerintem, éppen az jelenti a tapasztalatlanságot, (többek között) hogy valaki nem igazán tudja megítélni a körülményeket. Talán éppen ezért van szükség DM-re... Más külömben, miért fizessek érte???
Az utakon sincs ez másképp. Ha pl. elgázolsz valakit, mondjuk ittasan, bevonják a jogsid, hogy mással ezt már ne tehesd.
Ja, és még annyit: ha én egy kuncsaft vagyok, nem hiszem, hogy az én feladatom csekkolni az áramlat irányát...
De ha én vezetek, az már más.

Teljesen igazad van! De valószínű, ha mindenki így tenne, és ennyire elővigyázatos lenne, soha nem történnének ilyen jellegű balesetek, és most nem beszélgetnénk ezen a fórumon! Megfizettük a tanulópénzt.

Még a történtek ellenére sem akartuk bajba sodorni a divemastert. Szóltunk a bázison egy magyar srácnak (aki sajnos nem volt velünk aznap), hogy a továbbiakban csak vele vagyunk hajlandóak merülni, senki mással. Vele biztonságban éreztem magam. Egyik alkalommal át akartak rakni minket egy másik brigádba, de megmondtam, ha nem az Ati lesz a vezetőnk, én nem megyek.

Hát azért ha nem tetszik a hullámzás - főleg ha tapasztalatlan vagyok -, akkor nem megyek bele. Ha ott a dm, ha nincs. Magamat is jelentsem fel oktondiságért (hogy finom legyek), ha mégis?
Tehát ne ugorj a kútba, még ha azt is mondja valaki...

Szia Dijjja!

Nem semmi lehetett. Mi ennél "olcsobban megúsztuk".
Csak egy a baj szerintem: gyanítom ahogy mi sem, úgy ti sem tettetek feljelentést.
Nem az igazság szolgáltatás végett, de ezek az emberek valószínüleg azóta is ugyanazzal a hanyagsággal végzik a munkájukat, "vigyázzák" a kuncsaftok épségét...

Szia Balage!
Remélem jól vagytok.
Én ezt a sztorit, nem azért írtam, mert itélkezni szeretnék. (És mást sem bíztatnék erre.)
Nem vagyok se rendőr, se ügyész. (Hála Istennek:))
Csupán azt gondolom, lehet tanulságot le vonni belőle.
Ahogy BoGyesz írta "Tisztelni kell a tengert" :))

Nem veszélyes a környék, de tisztelni kell a tengert ugyebár. :-) Ha nagy hullámok vannak, akkor megyünk valami védett öbölbe és nem merülünk sziklák mellett.

Hatalmas tengerparti villát vásároltunk a Bahamákon!
Viccet féretéve tényleg a rutintalanság volt a probléma. Amíg ezt a saját bőrödön nem tapasztalod, úgysem tudod elképzelni milyen.
Akkor Te sem veszélytelen környéket választottál. Szoktak balesetek lenni?

:)

A szituacio ugy nezett ki hogy a parom fel sem fogta hogy mi tortenik, inteztem magamtol. Odausztam, lerantottam az octopust. Szerencsere nem ellenkezett es nem vette viccre a helyzetet.

andras: Ez az életed végéig követi fog, bármilyen veszekedés is legyen, hiszen "nekem köszönheted azt életed"! :-D Mehetsz mosogati...

Dijjja: leginkább az ismeretlen környezet, mert gondolom nem a tenger parton laktok, nincs gyakorlatod, hogy mi a még bevállalható hullám és mi nem. Egyértelműen a DM volt a hülye. Itt a Bondi-on ahol lakom nekünk is sokszor volt már olyan, hogy megérkeztünk, de végül máshova át kellett mennünk, mert túl nagyok voltak a hullámok. Itt ráadásul ha nagyok a hullámok akkor kirakják a búvárt a sziklákra azonnal. Nem ajánlott.

kemeny szitu, nem lehetett egyszeru.

Nekem eddig 1x volt kb 8-9 meteren egy levegoelfogyasom egy rossz nyomasmero miatt (nulla levegonel is 60 bart mutatott), de az sem volt tragikus, kozel volt a buddy (aki a felesegem) es megmentett :P

Balázs!

Velünk egy hasonló eset történt meg Marsa Alam partjainál.
Délkörül érkeztünk meg a bázisra. Már a buszon tanakodtunk a párommal, hogy hűvös az idő, erős szél fúj, nagyok a hullámok, nekivágjunk egyáltalán a "Dugong néző" merüléseknek?! Kipakoltuk a felszerelésünket kb 100 méterre a parttól, és elkezdtünk öltözködni. Mire összeszedtük a cókmókunk, a DM (arab fiatalember) már teljes hacukában tipródott és terelgetett minket a tenger felé. Briefing elmaradt (!) Aggódtam, mert partról ekkora hullámzásban még nem merültünk. Beveszekedtük magunkat, felszenvedtük az uszonyokat, és elkezdtünk lapátolni a többiek után. Egyszer csak eltűnt a jónép. Sehol senki, a hullámoktól semmit sem láttunk. Hát próbáljunk lemerülni, talán majd a víz alatt. Aha, csakhogy a látótávolság 20 cm. Mire észbe kaptam a párom már a felszínen volt, azonnal húztam utána. Begörcsölt a lába. Bokától combközépig. Életemben nem láttam rajta ilyen kétségbeesést, pedig 6 év alatt sokmindent megéltünk. Irány a part. Guide sehol. Minél közelebb értünk a parthoz, annál erősebbek lettek a hullámok. Aztán elkapott minket egy, a fejemről letépte a maszkot, a számból az automatát ki, és csak nyelem a vizet. Próbáltam támasztékot keresni, de mire találtam volna, addigra kaptam a következőt. Beleforgatott minket az aprókavicsba, és nem tudtunk kiszabadulni. Ütött, aztán szívott a hullám. A partról egy házaspár rohant a segítségünkre, én arra eszméltem, hogy rángatják a felszerelésem, és kiabálnak. Akkor még a párom a vízben (kavicsban) hempergett. Üvöltöttem, hogy segítsen már valaki, mire észrevették. Ledobtunk magunkról mindent, addigra megérkeztek a hullámmal a többiek is. 4 embert húztunk ki a vízből. Egy lány sírógörcsöt kapott, egy orosz férfinek meg felrepedt a feje, mert nekivágódótt annak a zátonynak, amihez el kellett volna jutnunk. Elhagytuk a maszkunkat, tönkre mentek az inflátorok, az automaták telementek aprókaviccsal (a bázison szedték szét, és tisztitották ki), és a fényképeztő tokja is kívánt némi szervízt. Egy életre megtanultuk, hogy a hullámzás nem játék, és mennyire tehetetlen ilyenkor az ember. Ha nem jön ez a lábgörcs, talán a merülés végére annyi erőnk sem lett volna, hogy eddig kiverekedjük magunkat. Legalábbis nekem biztosan nem. Ennek tetjébe a merülésvezető a képünkbe röhögött, és közölte a beszakadt fejű man-nal, hogy sorry, ilyen van.
Másnap roncsmerülésünk volt. Féltem. Nagyon. (Nem szóltam senkinek róla.) Elértük a 30 métert, és úgy éreztem, a tegnapit túléltem, a mait nem fogom. Aztán a párom a kezembe nyomta a fényképezőgépet, hogy állítsam be neki, mert elnyomkodta. Nekiálltam babrálni, és megfeledkeztem a félelmemről. Ha akkor nem megyek rögtön víz alá, lehet, hogy többet nem mertem volna. Hibásnak tartom a merülésvezetőt, de nekünk is lehetett volna annyi eszünk, hogy nem megyünk be. Utólag már tudom, mit kellett volna csinálni, de akkor teljesen lenullázódott az agyam. Rutintalanság? Merésszég? Felelőtlenség? Hülyeség? Mindegyik!!!

Szevasz Balázs!  De rég láttalak itt a DC-n!   Emlékezetes a Sztori!   De nem sokat tudsz ellene tenni.
Csak  a DM!  Ezt neki kellett volna látni..

Sziasztok! Egyiptomban történt az eset, úgy 5 éve...
Hurghadán nyaraltunk, egy sokak álltal közkedvelt (kp-ban lévő és olcsó) hotelban 1 hetet.
A hotel bázisával merültünk (5 nap/10). Kb 10 vizsgázott búvár, akiket máig nagyrabecsült oktatóm vezetett.
A DC árai középkategóriásak voltak, de ami a szolgáltatást illeti...
Már megszoktuk, a guidok szemtelenségeit, (még jó, hogy fizettünk érte :)) mikor egy áramlatos merülésre készültünk, egy távolabbi zátonynál. Eligazítás a hajón: ez az áramlat iránya, erre megyünk, és ott fog a hajó felvenni minket. (A sziget túloldalán) Csakhogy a DM lusta volt csekkolni az áramlatot.
Vízbe be, merülés... Érezzük, hogy "baj" van. Jön a víz szembe, mint egy gyorsvonat.
Zátonyfalhoz, és le! De párom nem tud egyenlíteni. 5 m-en küzdünk, miközben a többiek távolodnak tőlünk a fenéken.
2. perc, már a levegő oszlopokat sem látom, lábam kezd bedurranni.
4. perc, párom még mindig szenved a fülével, lefoglalja az egyenlítés, hát meg fogom.
5. perc, nézem a falat (vagy a korallok követnek minket, vagy mi nem haladunk) s jelzem: vége a merülésnek, fel
6. perc, újra a felszinen: párom nem érti, milyért jöttünk fel. Megbeszéljük.
Eközben próbálom ki húzni a görcsöt a lábamból, de phenni nem lehet, mert a hullámzás minduntalan próbál a zátonyhoz "kenni" minket. Mondanom se kell, hajó sehol, csak a jó öreg Vörös tenger. Most mi lesz, teszi fel párom,és magamban én is a kérdést. Mást úgysem tehetünk várunk.
-Ne ússzunk? -Ne mert amint észreveszik, hogy nem vagyunk meg, itt fognak keresni minket.
Fontos momentum: 2 héttel elötte láttuk az Open Water c. filmet.
12. perc, hissebb horzsolások a zátonytól. Bár lelkes természet (és tenger) védő vagyok, mondom: olmot mekkényt le, és irány a zátony.
15. perc, alig, hogy kimászunk, (én a dupla súly és mellényel) tőlünk kb 100 méterre megjelenik két fej a víben.
Megvallom azóta se nagyon tudtam úgy örülni semminek, mint akkor ennek.
ők szidkozódva kezdenek küzdeni a hullámzással, és a zátonyfallal. 160 bar-ral eddig jutottak kb 15 m-en. (Nem azért,mert kezdők...)
Kis vártatva újabb fejek, ugyan az a procedúra. (A guide, és a bázis szüleinek emlegetése)
Ekkor mi már röhögünk, az egészen. (Valahogy le kell vezetni a feszültséget...:))
30. perc, megjelenik a hajó. Kiderült, oktatónk elküzdötte magát és merülö társát a hajóig. ő szolt, hogy baj van, irány vissza!
Lényeges, hogy minden párban, volt tapasztalt, jól képzett búvár.
A hajó legénysége, amint meglátott minket, "lecseszett", mert kimásztunk a "zátonyukra". No comment.
Azt hiszem akik ott voltak, egy életre megtanulták mit jelenthet, az áramlat.

Mint a parasztfiú aki farkast kiáltott játszásiból... erről jut eszembe, hogy a minap hallottam a rádióban az esetet a nagyapáról, aki néha elesett és akkor tettette, hogy meghalt, a felesége nagy dühére. Aztán egyszer tényleg fölbukott az udvaron és meghalt. A felesége két napig otthagyta, mert elege volt a tata vicceiből....

De legalább a csávónak átmostuk a veséjét; asszem vagy 5 lityi vizet belenyomtunk.
ősszel Balin megint jött a márványos bőrével - seprűvel kergettük a bázis körül. MOndjuk ha egyszer tényleg dekós lesz, a kutya sem fog hinni neki. Nagy marha ember, ilyen kényes bőrrel...

És Ashraf milyen doktoros szemmel nézte bólogatva a márványfoltokat, köll még 1 óra zoxigén, biztos ami biztos :)

Én még bele is akartam pisikélni a zoxigénmaszkba, mert akkor már tudtam, hogy szimulál a disznó, csak nem hagytátok!

és milyen jó volt beleszipákolni a zoxigénbe míg elment pisilni, ha jól emléxem dulakodtunk érte kicsinyég

Eeegen, aztán amilyen pimasz, meg sem hótt...
De hogy ordítottunk vele, mikor legközelebb jött a márványos bőrével!!!!

Viszont milyen szépen búcsúztunk tőle mindanniyan!

igen-igen! így van ez:) egyébként hab a tortán, hogy egy olasz doki kint megkérdezte, hogy vajh' nincs-e neki gerincsérve a cervikális szakaszon... hétfőn megy MRI-re:)

Emléxem, mikor a haver oxigént kapott a hajón, mert - bár semmi olyan merülése nem volt - csupa márvány volt az oldala. (Később kiderült, hogy a baba bőrét feltörte az ólomöv).
Na ő volt úgy, hogy egy idő után zsibbadni kezdett, meg fejfájni, és jöttek a bolhák is... érdekes, mindig olyankor, amikor valami új tünetre kérdeztünk rá.

Szóval nagy mágus az emberi elme...

bent tartották a kezelések között is. merthogy dolgozni akart.
háát, szerintem csak pszichés volt a dolog, de elvileg fajt a feje, a kezelések után volt búvárbolhája is, és nagyobb agynubka esetén állítólag kipukkant a figyelemközpontja. mondjuk lehet, hogy egy nagyobbacska alvás is elég lett volna...

És produkált dekós tünteteket vagy csak a biztonság kedvéért mentel dokihoz?

Mi vaaaan? A dekókamra helyett egy hotelszobában volt?

sportbúvártársak! egy jóbarátom balesetett szenvedett olaszországban. nem volt nagy a mélység, és nem volt súlyos a baleset - illetve ez nézőpont kérdése, mert csak bedekózták -, de a lényeg, hogy mivel járóbeteg szakellátáson jelent meg a srác, így életmentő beavatkozásnak vették az taljánok, és egy fillért nem kértek tőle. ami azért jó, mert nem volt a srácnak biztosítása - volt viszont európai TB kártyája. egyébként jellemző, hogy maga a kezelés jelentősen olcsóbb volt, mint a kórházi napidíj. igaz, gyakorlatilag egy hotelszóbába nyomták be a srácot. egyedül...
továbbá érdekes, hogy 21 méter volt az alja, a srác 38 perc után kb. 10-12 méterről jött fel. az olasz dm szépen kiszéfötizett, és kb. 4 perc után jött fel, majd visszarángatta a srácot, lent volt vele 5 méteren 3 percet. majd kimentek, a bázison pedig jó utat kívánt...

Bakker, de finnyás vagy. Ez a csaj merülni is szokott velünk :)

Nem, nem.......
Csak is multifunkciós, felfújható jöhet szóba.

http://www.youtube.com/watch?v=lGaoIH2S1n4  

2:25-nél látható a szakszerű használat!

Persze. Meg az alkoholmentes sör. Mi van nálatok otthon?