Szárazon is vadászik egy afrikai harcsafaj
TudományBelga kutatók felfedeztek egy olyan afrikai harcsafajt, mely képes kimenni és bogarakra vadászni a szárazon.
Az ember azt hinné, hogy egy vadászó, pettyes harcsa a szárazon körülbelül olyan gyakori, mint egy elefánt görkorcsolyával, ám egy új kutatás felfedi, hogy a hal esetén a csoda nem is annyira csoda.Az eredmények segítenek a kutatóknak kideríteni, hogy az ősi halak, hogyan vitték véghez szárazföldi vadászataikat, mely hozzásegítette őket, hogy az első szárazföldi állatokká alakuljanak.
A különleges harcsa - Channallabes apus - Afrika trópusi mocsaraiban él, ahol a víz nagy része apró, savas medencékre korlátozódik. Sam Van Wassenbergh belga kutató szerint, valószínűleg sokkal több táplálék araszol a szárazon, mint amennyi ezen apró mocsarakban megtalálható. Valószínűleg ez az oka annak, hogy a hal élelmet kutatva elhagyja a vizet.
A harcsa felgyorsul a vízben és kilöki magát a szárazra, ahol rugalmas gerincoszlopával úgy képes mozogni, mint egy kígyó. Emellett speciális szerv biztosítja a légzést, így nincs szüksége kopoltyúira. A kutatók még nem tudják, hogy a szerv hogyan is működik.
A vízben a harcsa úgy kapja el zsákmányát, hogy beszívja a vizet. Ám mivel a levegő kevésbé sűrű, mint a víz, ezen trükk a szárazon használhatatlan, éppen ezért a hal egy másik vadászmódszert fejlesztett ki. Amint megtalálja a szárazföldi zsákmányt - mely rendszerint apró bogár vagy rovar - felemeli a fejét és szájával összezúzza az áldozatot. A hal addig harapdálja a zsákmányt, míg az nem marad mozdulatlanul a földön, és végre megfelelő fogást találhat rajta. A kutatók szerint a hal erősen megragadja az immár holt áldozatot, és visszatér a vízbe, ahol el is fogyaszthatja azt. Amint a vízbe ért a hal a szokásos vízszívó technikájával juttatja torka mélyére a táplálékot.
Mivel a harcsa nyaka igen mozgékony - és ez a tulajdonság igen fontos a szárazon történő vadászathoz-, lehetővé teszi, hogy a hal fel és le mozgassa fejét és így böködje áldozatát. A mobilis nyak nagyon fontos tulajdonság, mely a tetrapodáknál fenn is maradt.
A korai tetropodák - többek között az Ichthyostega és a Tiktaalik - maradványai felfedték, hogy ezek az állatok szintén mozgékony nyakkal bírtak. A kutatók szerint a harcsák tanulmányozása betekintést enged abba, hogy ezen korai, szárazföldi állatok hogyan is vadásztak.
(Fotók: Sam Van Wassenbergh )
[ hirado.hu/Livescience ]
(átlag: 3.7) könnyű körülmények 
Málta
