Kosaras sztár a cápákért
KörnyezetvédelemYao Ming, a 225 centi magas kosaras Pekingben bejelentette, hogy többé nem eszik cápauszony levest. Ide kapcsolódó hír, miszerint felfutóban a kék és a fehér cápa feketekereskedelme.
El lehet képzelni, mennyi cápával végeznek a halászok, akik a kifogott ragadozó uszonyát lemetszik, majd a magatehetetlen állatot visszadobják a vízbe, ahol az lassú kínhalált hal.
"Az emberiség gyarapodik, miközben állatfajokat a kipusztulás fenyeget, mert az ember nem képes barátként bánni az állatokkal" - mondja Yao Ming a WildAid brit állatvédelmi szervezet kampányfilmjében.
"Önmagunkon kell kezdeni a változást, aztán meggyőzni másokat, hogy ne egyenek cápauszony levest. Köszönöm azoknak, akik engem is megváltoztattak" - mondta a kampányfilm bemutatóján Yao Ming, aki egyébként a Sanghaji Cápáknál kosarazott, mielőtt Amerikába ment és csatlakozott az NBA világsztárjaihoz.
Ide kapcsolódó hír, miszerint felfutóban a kék és a fehér cápa feketekereskedelme.
Skót tudósok nemrégiben egy újabb közös vonásukat fedezték fel, miszerint a cápák nem kedvelik az óceánok mélyebb rétegeit. A legutóbbi mélytengeri expedíciók során szerzett tapasztalatok, valamint a mintegy 150 éve folyamatosan gyűjtött idevonatkozó adatok is arra utalnak, hogy a cápák a 3000 méternél mélyebb vizekben nem élnek meg. Mivel a cápák élőhelyei a kutatások szerint egybeesnek a kereskedelmi halászflották által intenzíven halászott területekkel, ezek a ragadozók még kiszolgáltatottabbak, mint azt a tudósok eddig gondolták.
Az Óceánkutatás Nemzetközi Tanácsának (ICES) közelmúltban közzétett eredménye szerint a cápák legmélyebben élő faja, a portugál cápa (Centroscymnus coelolepis). E faj állománya Európa északkeleti partjainál napjainkra 80 százalékkal kevesebb egyedet számlál, mint tíz éve, vagyis egyedszáma egyértelmű zuhanásnak indult.
Az ICES porcos halakkal foglalkozó munkacsoportjának vezetője szerint, aki 1990 óta figyeli a halfaj feltűnését a kereskedelmi fogásokban, a portugál cápa állományának gyors fogyása az Atlanti-óceán északkeleti részén nem pusztán a halászat következménye. Az okok között a kevés utód és a bizonytalan zsákmány is szerepet játszhat.
Az ausztrál partoknál bizonyos nagy testű cápafajok egyedeit műholdak segítségével is nyomon követik. A fehér, a kék és az óriáscápákról szerzett információk megerősítették a kutatókat abban, hogy a legtöbb cápáról csak rendkívül keveset tudunk.
Eközben egy floridai kutatóközpont tudósa, Mahmood Shivji arra figyelmeztet, hogy számos, már jelenleg is túlhalászott cápa, így a veszélyeztetett bika-, selymes és pörölycápa uszonyai rendszeresen feltűnnek a piaci halárusok asztalán, például Hongkongban, ahol a cápauszonyleves finom csemegének számít. Az általa vezetett, bármilyen ételben egy bizonyos faj húsának jelenlétét kimutatni képes, a legmodernebb DNS-tesztet is alkalmazó kutatás eredményei szerint az eladott uszonyok 17 százaléka minden kétséget kizáróan a védett kék cápa húsából származott, de felfutóban van a leginkább védett fehér cápa uszonyának illegális nemzetközi kereskedelme is.
[ RTL klub , nol ]