Egyre romlik a halak helyzete
KörnyezetvédelemA WWF legújabb jelentése szerint a halakat egyre inkább veszélyezteti a vizek felmelegedése, sők a kaviár miatti ikra lehalászás is.
A Vadvédelmi Világalap (WWF) legfrissebb jelentése szerint a folyókban és tavakban élő halakat mindinkább veszélyezteti a vizek felmelegedése, ami az éghajlati változások következménye.
A "Meleg vízbe tesszük halainkat?" című jelentés hangsúlyozza, hogy a melegebb víz kevesebb táplálékot és oxigént tartalmaz, és nehezebb benne a halak szaporodása. A tengeri halakat a túlhalászat és a környezetszennyezés is megtizedeli, így a légkör felmelegedésének halmozódó hatásai elkerülhetetlenül felborítják az egyensúlyt a vizek élővilágában.
A lazac és a tokhal nem rakja le ikráit, ha a víz hőmérséklete túl meleg - fejti ki a WWF közleménye. A túl meleg vizekből a halak hűvösebb tájakra távozhatnak, ami végzetes azokra a fajokra, amelyeknek eddig táplálékul szolgáltak. A WWF arra is utal, hogy a hal emberek milliárdjainak étrendjében tölt be fontos szerepet.
A nemzetközi természetvédelmi szervezet az e hét végén Montrealban sorra kerülő környezetvédelmi konferencia résztvevőinek figyelmét kívánja felhívni a jelenségre, hangsúlyozva annak sürgősségét, hogy csökkenteni kell az üvegházhatással járó gázok kibocsátását. "Ha a kormányok nem lesznek képesek fékezni és csökkenteni az éghajlati változások hatását, valamennyien úgy érezzük majd magunkat, mint a partra vetett halak" - fogalmaz közleményében a WWF.
A kaviár miatt csökken a halállomány
Betiltották a vadon élő halakból származó kaviár világkereskedelmét, miután a kilenc legnagyobb kaviártermelő országnak nem sikerült hitelt érdemlően igazolni, hogy a 2006-os évre igényelt kvóták kitermelése esetén nem csökken tovább a halállományuk.
A kaviár forgalmát tiltó döntést 2006 január 3-án hozta meg a veszélyeztetett fajok kereskedelmét szabályozó nemzetközi konvenció (CITES - Convention on International Trade in Endangered Species) svájci székhelyű szervezete. A kaviár világkereskedelmének értéke megközelíti az évi 100 millió dollárt. A tilalom megszegőit súlyos kereskedelmi szankciók sújtják. A tiltás csak a szabadon élő tokhal ikrájára vonatkozik, a tenyésztett halakból származó kaviárral továbbra is szabad kereskedni, de az kevésbé becses áru.
A CITES minden évben megkérdezi a kaviár termelő országokat, hogy a következő évben hány tonna veszélyeztetett halat szándékoznak kifogni. 2004-ben a konvenció 169 tagállama megszigorította a szabályokat, miután 30 százalékkal csökkent a vadon élő tokhalak állománya. A tokhalat exportáló országok (Oroszország, Irán, Azerbajdzsán, Kazahsztán, Türkmenisztán, Bulgária, Románia, Szerbia-Montenegró és Ukrajna) 2006-ra az előző éveknél kisebb kvótákat javasoltak, de a CITES határozata szerint ezek indokolása nem állta ki a próbát.
A CITES szakértői leginkább az orvhalászat miatti károk figyelmen kívül hagyását kifogásolták. A tavalyi évre 71 tonna kaviár eladását engedélyezték, de emellett nem elhanyagolható a csempészet. A vadállományt figyelő "Traffic" hálózat jelentése szerint az Európai Unió vámosai 5 év alatt 12 tonna csempészkaviárt fogtak el. Ha a termelők kiegészítik a benyújtott hézagos információkat, szó lehet a fenntartható szinten folytatott kereskedelemről. A megkérdezett kiskereskedők egyelőre remélik, hogy még készleteik kiapadása előtt megszületik az egyezség a 2006-os kvótákról - írta a New Scientist című angol tudományos folyóirat.
[ Delta - WWF - New Scientist ]