Mesék Dahabból - A varázslatos falu
Utazási élmények1/2. oldal
Volner Miklós búvároktató megörvendeztetett minket egy izgalmas beszámolóval, amit a méretére való tekintettel több részletben fogunk a közölni. Most Dahabról, és az ott élő emberekről olvashatunk.
Mit találunk Dahabról egy átlagos útikönyvben? Olyasmiket, hogy a még ma is létező Assalah régi beduin falu körül fejlődött ki. Jelentése arany, az ElQuránál és Ghazalánál található gyönyörű strandok homokjáról kapta nevét, és pálmafáinak, strandjainak, valamint az égszínkék tengernek köszönhetően a Sínai félsziget legnépszerűbb települései közé tartozik, ahol világszínvonalú búvárhelyeket is találhatunk. Lássuk, mit jelent ugyanez a név a mélységek szerelmeseinek! Az itthoni búvárok számára (akik létszáma mára már tízezres nagyságrendben mérhető) Dahab olyan hely, sőt fogalom, amitől megdobban a búvárszív. Hétköznapi munkám mellett hobbiból búvároktatással foglalkozom, így számtalan "békaemberrel" hoz össze a sors, akiket többnyire két csoportra osztok: egy részük álmodozik arról, hogy eljusson Dahabba, míg a többiek visszajárnak, visszavágynak oda. A település varázserővel bír: hamisítatlan arab légkörével, barátságos lakosaival, hagyományos "heverészős" éttermeivel, kávézóival, sishától és keleti fűszerektől átitatott illatos levegőjével, káprázatos merülőhelyeivel mára már a világ búvárainak spirituális zarándokhelyévé vált.
Hét év vágyakozás után vált valóra az álom, hogy eljussak a búváranekdoták eme legendás városkájába. Épp időben: egy multinacionális cég alkalmazottjaként a mindennapok rohanása, a szünetmentes stressz, a versenyszféra barátságokat sem kímélő légköre, a megélhetésért folytatott küzdelemtől eltorzult emberek időnként nem túl felemelő társasága az utazás idejére szinte már száműztek az országból. Mámorító érzés volt, ahogyan a napsütés, a pálmafák és a tenger látványa, az új vendégeket köszöntő helyiek őszinte öröme és üdvözlése, a tavaszi szélben kavargó enyhén rothadó, de kellemesen édeskés illat, a zajok és színek ingerlő kavalkádja varázsütésre kiűzte belőlem a civilizáció, a globalizáció és az európai életvitel lélekpusztító démonait.
Sayed és az arab KRESZ
Mivel utazásaim során igyekszem asszimilálódni a helyi szokásokhoz, az ott élők életmódjához (úgy vélem, csak így kaphatok hamisítatlan élményeket egy adott helyről), szállásnak Floidl Viktor oktatótársammal (aki a Balatonfelvidéki búvárok körében örvend nagy népszerűségnek) ezért nem az átlagturista által kedvelt, teljes európai luxust biztosító 4-5*os hotelt, hanem egy igazi egzotikus, dzsungelszerű kerttel körülvett, pálmalevelekből szőtt bungalósort választottunk. A búvárcsoport finnyásabb részének az egyszerű priccsektől, a puritán fürdőszobától és a szellősen összetákolt házikóktól azon nyomban inába szállt a bátorsága, és "civilizáltabb" szálláshelyre menekült. A társaság nagyobb része azonban első látásra beleszeretett a kis kempingbe, melynek gondnoka egy ex-szeszcsempészcápavadászvilágutazó arab aggastyán: az öreg Sayed volt. Sayed meglehetősen szabadon értelmezte mohamedán vallását, amibe bőven belefért az alkoholfogyasztás, némi könnyűdrogélvezet és egy szexcsatorna rendszeres műélvezete. Esténként egy-egy pohárka ajándék szesszel oldottuk meg a nyelvét, hogy azután órákig hallgassuk Szindbádéhoz hasonlítható kalandos életének lenyűgöző részleteit.
Szobájának dekorációja is érdemel egy gyors kitérőt: a fehér falakon négy keretezett képet talál a betérő, melyek fölött egy tekintélyes méretű kard függeszkedik. A képkeretekben az alábbi témák között válogathatunk: egy arannyal szőtt idézet a Koránból, az egyiptomi elnök portréja, Sayed önarcképe, illetve Jennifer Lopez mellképe. Az ajtón szintén egy kép található házigazdánkról az alábbi felirattal: "Wanted Life or Ded" (szabad fordításban: Elfogni Élet, vagy Hlva"). Szándékosan írtam Hlvanak, normálisan ugyanis így nézne ki a szöveg "Wanted Dead or Alive".
Az írás a következő lapon folytatódik!
(átlag: 5) átlagos nehézségű 
Budapest
