Kanadától északra, egy elzárt, néhol 4000 méter mélységet is elérő tengerrészen az Arktisz-expedíció biológusai különleges állatfajok ezrei után kutatnak.

A terület tulajdonképpen a világ legrégebbi érintetlen tengeri területe. Mivel vastag jégfalak veszik körül más tengerekkel, óceánokkal minimális a kapcsolata. A biológusok így elképzelhetőnek tartják, hogy másutt már kihalt fajok még élhetnek a Jeges-tenger e részén.

„Ez a terület tulajdonképpen a világ legnagyobb jégszekrénye, amelyben sokkal lassabban mennek végbe a változások, mint más tengerekben” – nyilatkozta Russ Hopcroft az Alaszkai Egyetem kutatója a német Der Spiegel-nek. A kutató reményei szerint az expedíció megduplázhatja az eddig ismert északi-sarkvidéki fajok számát. A biológusok ezidáig körülbelül 7000 állatfajt tartanak számon az Arktiszról.

Az expedíció egy tízéves, egymilliárd dollár költségű, 53 ország 300 tengerbiológusának bevonásával zajló tengeri felmérésnek a része, amelynek célja a tengeri fajok újraszámlálása. A felmérés négy évvel ezelőtt kezdődött, és eddig több mint 500 új fajt fedeztek fel.

Az Arktisz-expedíció az általános felmelegedés előtt az egyik utolsó lehetőség az Északi-sarkvidék eredeti élővilágának tanulmányozására. A víz hőmérsékletének emelkedése következtében ugyanis délről egyre több új faj vándorol északra, felborítva ezzel a hideg víz élővilágának korábbi egyensúlyát.

Az ENSZ legutóbbi előrejelzése szerint a jelenlegi tendenciákat feltételezve 2100-ra az Északi-sarkvidék jégmentessé válhat. Tengeralattjárókkal végzett vizsgálatok szerint az elmúlt 30-40 évben az Arktiszt borító jégréteg 40 százalékkal lett vékonyabb.

A jégfelület a műhold felvételek szerint évtizedenként 4 százalékkal csökken. Az északi-sarkvidéki nyár tíz évenként öt nappal hosszabbodik. Ezen időszak alatt több jég olvad meg, mint amennyi egész évben újrafagy.

A biológusok úgy vélik, hogy a felmelegedés komolyan veszélyezteti a Jeges-tenger számos élőlényét. Az expedíció bizonyítékokkal szolgálhat az általános felmelegedésnek a fajokra gyakorolt hatását illetően is.

A jégréteg vékonyodása már most érezhetően nehezíti az ott élő állatfajok életét. A jegesmedvék például éheznek, mert a tavaszi és nyári fókavadászatuk során az egyes jégtáblák között egyre hosszabb távolságot kell megtenniük. Az általános felmelegedés hat a narválokra, a rozmárokra, a belugákra és a ritka madárfajokra is. 

A csatolt képek az Antarktiszon készültek, de mivel az eredeti témában nincs még kép, ezek meg szépek voltak, arra gondoltunk megfelelőek lesznek. - szerk.

[ National Geographic ]