Megvan a cetcápák titka
TudományEgy kutatócsoport elektronikus címkékkel kiderítette, hogy a hatalmas cetcápák hogyan is táplálkoznak.
A cetcápa a 20 méteres testhosszot is eléri, emellett kihalás fenyegeti, így veszélyeztetett állatnak minősül. A kutatók úgy vélik, hogy adataikkal segíthetik a turizmus olyatén átszervezését, mely nem jár a halak életterének megsértésével.
Ezek az új, precedens nélküli eredmények a Belize Korallzátony Természetvédelmi Területén készültek, mely a világ második legnagyobb ilyen természeti csodája, és a Világörökség része. A tanulmány azt mutatja, hogy a cápák sokkal mélyebbre merülnek le, mint eddig a kutatók sejtették, akár 1000 méteres mélységet is elérve a táplálék utáni kutatás során - mondja Rachel Graham kutató.
A víz ebben a mélységben csak néhány fokkal van fagypont fölött, ami megmagyarázza, hogy egy trópusi cetcápa miért rendelkezik védelmező zsírréteggel bőre felett. Ez ugyanis egy olyan tulajdonsága a halnak, melyre a kutatók évek óta nem találtak magyarázatot.
Éjjel a halak általában a sekély vízben maradnak és planktonnal táplálkoznak, a nap folyamán pedig többször is lemerülnek. A mélymerülések gyakran nagyon gyors emelkedéssel végződnek, talán azért, hogy a mélyebb, kevesebb oxigént felmutató vizek után a halak elég tiszta oxigént juttassanak szervezetükbe.
Telihold idején a Cubera sügérek összegyűlnek a partközelben, hogy lerakják ikráikat. A cetcápák számára ez az alkalom jelenti az igazi ünnepet, körbeúsznak az ikrák között és hatalmas szájukat megtöltik kaviárral. A felszín közeli ikrázás során megfigyelt ezen szokás lehetővé tette, hogy a kutatók elektronikus címkékkel lássák el a halakat.
A címkék állandóan mérik a víz hőmérsékletét, nyomását és a megvilágítás szintjét. Az előre beprogramozott időszak után automatikusan leválnak a halakról és felkerülnek a víz felszínére, visszaküldik az adatokat műholdas kapcsolaton át emailben. A cetcápa (Rhincodon typus) szinte mindenütt megtalálható, a nyílt vízen és partközelben is.
Hatalmas mérete ellenére nem emberrel, hanem planktonnal táplálkozik, lassú mozgása miatt viszont könnyen hálóba csavarodik, vagy elfogják a bálnavadászok. Az IUCN - a Világ Konzervációs Unió - a cetcápát a veszélyeztetett fajok Vörös Listájába sorolja.
A cápauszony és egyéb testrészek iránti keresletet ma a CITES szabályozza, melynek feladta a veszélyeztetett fajok nemzetközi kereskedelmének korlátozása. Ugyanakkor a világ néhány tájékán egy másik ipar kezd kifejlődni, többek között Belize-ben, ez pedig az állatok békés, turisztikai megfigyelése.
A cetcápák merülési szokásainak ismerete segíthet a kutatóknak az állatokra szabni a konzervációs politikát, ráadásul olyan módon, mellyel a minimálisra redukálják a halakat érintő közvetlen beavatkozásokat.
[ Delta / BBC ]