Japán 2006-tól ismét vadászik bálnákra
KülföldJapán 2006-ban kilép a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottságból (IWC), ha továbbra sem lesz elégedett a szervezet működésével - jelentette be a szigetország delegációja az IWC éves ülésén.
A szervezet működését évek óta kritizáló, és folyamatosan kilépéssel fenyegető Japán most első alkalommal jelölt meg pontos időpontot ígéreteinek beváltására. Japán az 1946-ban alakult Nemzetközi Bálnavadászati Bizottságban a kereskedelmi célú bálnavadászat újbóli engedélyezéséért küzdő kisebbség vezetője. Támogatói közé tartozik Izland és Norvégia, valamint számos olyan harmadik világbeli ország (például Tuvalu és Suriname), amely Japán biztatására csatlakozott a szervezethez, és segélyekért cserébe támogatja a szigetország álláspontját. A vadászati tilalom feloldásához szükséges 75 százalékos többséggel azonban a bálnavadászok nem rendelkeznek.
Az IWC 1986-ban döntött a kereskedelmi célú bálnavadászat betiltása mellett, a bálnaállomány jelentős csökkenése miatt. Bár a populációk egyedszámát tekintve pozitív fordulat következett be, a tagországok jelentős része még mindig kockázatosnak tartja a moratórium feloldását. Az állatvédők élesen kritizálják a bálnavadászokat embertelen módszereik miatt is.
Az IWC bálnavadász országai egyébként a moratóriumot most sem tartják be. Norvégiában évente 6-700 csukabálnát ejtenek el. Japán pedig, amikor az IWC általános tilalmat rendelt, tudományos célú vadászatba kezdett. A szigetország idén mintegy 360 nagytestű cet - 200 csukabálna, 100 tőkebálna, 50 trópusi bálna és 10 nagy ámbráscet - elejtésére készül. Japán tudományos célokra hivatkozik, de köztudott, hogy évente mintegy háromezer tonna bálnahús kerül az üzletekbe közel 52 millió dollár értékben.
Hazánk idén csatlakozott az IWC-hez.
[ National Geographic ]
(átlag: 2.5) nehéz körülmények 
Málta
