A kutatók szerint ezek az emlősök ugyanolyan módon érhették el a nagy agyméretet, mint mi, emberek, vagyis két konkrét agyi régió nagyarányú kiterjesztésével, amiben az étrend kiszélesítése lehet a felelős.

18 bálna- és delfinfaj és 124 különböző szárazföldi állatfaj, köztük 43 főemlősfaj agyméretének adatait elemezte Amandine Muller, a Cambride-i Egyetem kutatója és Stephen Montgomery, a Bristoli Egyetem kutatója – olvasható a New Scientist hírei közt.

Néhány kivételtől eltekintve az összes vizsgált állatfaj ugyanolyan módon tett szert nagyobb agyméretre: a kisagy és a neokortex, azaz az új agykéreg kiterjesztésével, amely az emlősök agyának felszíni részén lévő kiterjedt idegszövet.

Mindkét régió fontos szerepet játszik az olyan kognitív funkciókban, mint a figyelem és a test mozgásainak kontrollálása. Montgomery szerint érthető, hogy a kisagy és a neokortex együtt fejlődnek, mert fizikailag is kapcsolatban állnak.

A kérdés, hogy vajon mi vezetett oda a bálnák és delfinek esetében, hogy ez a két régió ilyen jelentős növekedésen essen át. A két kutató először azt vizsgálta, hogy a folyamatban szerepe van-e a társadalmi viselkedésnek, ugyanis néhány főemlőssel egyetemben a bálnák és delfinek is csoportokba tömörülve élnek. Azonban nem találtak erre utaló szoros összefüggést.

Azt viszont sikerült felfedezniük, hogy a nagyobb méretű kisaggyal és agykéreggel rendelkező bálnák és a delfinek is rendkívül változatos étrenddel bírnak. Ez pedig arra enged következtetni, hogy az étrend kibővítése ösztönzően hatott az agy fejlődésére.

Az azonban még nem tisztázott, hogy az agy mérete és a táplálkozás pontosan milyen kapcsolatban áll. Montgomery feltételezése szerint a változatos étrend több energiaforrást biztosít, ami az agy növekedéséhez szükséges. De az is előfordulhat, hogy a változatosabb étrendű tengeri emlősöknek azért fejlődött nagyobb méretű agyuk, hogy fel tudják lelni a különböző élelemforrásokat.

A kérdés megválaszolása azért is bír nagy fontossággal, mert elvezethet annak a megoldásához, hogy a főemlősöknél miért következett be a változás. Bár sok kutató véli úgy, hogy a főemlősöknél a társadalmi világ összetettebbé válása felelős az agy növekedéséért, az utóbbi néhány évben többen jutottak arra a véleményre, hogy inkább a táplálkozás állhat kapcsolatban a változással.

[ Delta ]