Nagyon szomorú hírt kaptunk: 70 éves korában hosszan tartó, súlyos betegség után elhunyt Kollár K. Attila.

Évtizedeken át tevékenykedett búvároktatóként, kiadóként, szerzőként. A hetvenes évektől merült aktívan, a kezdetektől részt vett víz alatti kutatási tevékenységekben, barlangi búvár expedíciókban, többek között a Molnár János-barlang feltárásában is.  1978-ban választották meg az MKBT Víz alatti Barlangkutató Szakbizottság elnökének, részt vett a Magyar Búvár Szövetség munkájában is, rendszeresen írt cikkeket, az MBSZ oldala szerint utolsó pozíciójaként a Emlék és Hagyományőrző Szakbizottság Elnöke volt. Tagja volt a híres 1994-es búvárexpedíciónak, amit az Adrián elsüllyesztett Szent István csatahajóhoz indítottak. CMAS három csillagos oktatói és UEF IC búvároktató végzettséggel is rendelkezett, saját búváriskolája is volt. Jól ismert volt fegyelmezettségéről, s írásaiban is mindig a felelős, szabálykövető búvárkodást népszerűsítette.

A magyar búvárélet viszonylag szűkös kiadványkínálatának jelentős része köthető a nevéhez. Olyan tankönyvek köthetőek a nevéhez, mint a "Könnyűbúvár ABC", amelynek első kiadása (négy átdolgozott kiadása készült el a következö 10 évben) 1994-ben jelent meg, mint a Magyar Búvár Szövetség CMAS búvároktatás alapfokú búvártanfolyamának tankönyve. A könyv az első magyar szerző által írt hivatalos búvártankönyv. A UEF oktatási rendszer számára is készített tankönyveket, mint az Alapfokú és Haladó búvárismeretek, roncs, szabadtüdés és mélymerülés tankönyvei, sőt videófilm is kapcsolódik a nevéhez "Fedezzük fel együtt a víz alatti világot!" címmel.

A sokakhoz eljutó "sárga újság" a legrégebbi a mai napig létező magyar búvárújság, a Búvárinfó nyomtatott majd internetes formában is hiánypótlónak számítottak. Egyedi, nagyon fontos oldal az általa megálmodott Magyar Búvár, ami a hazai búvártörténelem legkiválóbb virtuális múzeuma. Emellett víz alatti búvármúzeum is köthető a nevéhez, amit a Dorogon merülők látogathattak.

Mi személy szerint is jó kapcsolatban voltunk Attilával, mindig törekedtünk arra, hogy ne versenytársként tekintsünk egymásra, hanem azonos célért dolgozó, még ha más felfogásban is gondolkodó emberként segítsük a magyar búvár közéletet. Számíthattunk tanácsaira, barátként és búvárként is és mindig is tiszteltük azt a több évtizedes munkát, amit a magyar búvárkodásért végzett. Személyével ikonikus alak távozott körünkből. Ezúton is szeretnénk kifejezni őszinte részvétünket a családnak!

Nyugodj békében, Attila!