Simone Niedermüller, a WWF Ausztria tengerbiológusa szerint egyharmadukat közvetlen veszély fenyegeti. Elsősorban a túlhalászat, az illegális halászat és a műanyag szennyezés csökkentette drasztikusan a cápák és ráják populációját.

A legfőbb problémát a cápák túlhalászata jelenti, elsősorban két földközi-tengeri országban: Líbiában 4260 tonnát, Tunéziában 4161 tonnát fognak ki évente, háromszor annyit, mint Olaszországban (1347 tonna) és Egyiptomban (1141 tonna).

Néhány fajt eladási céllal halásznak, a megmaradó fajok nagy része azonban más halak halászata közben, véletlenül kerül a hálóba. Ezeket az egyedeket általában elpusztultan visszadobják a tengerbe.

A műanyag szennyezettség is nagy probléma a WWF közlése szerint. A cápák összetévesztik a szemetet a táplálékkal, vagy belegabalyodnak a műanyagokba, az elszakadt hálókba.

Több mint ezer cápa és rája akadt többnyire elhagyott halászhálók maradványaiba brit kutatók elemzése szerint.

A kiértékelést korábbi tanulmányok és Twitter-bejegyzések alapján készítették – közölték az Exeteri Egyetem tudósai az Endangered Species Research című szaklapban megjelent tanulmányukban.

Csak a dokumentált eseteket számolták, valószínűleg ennél jóval több cápa és rája gabalyodhatott szemétbe.

A hulladék legtöbbször halászhálók maradéka. A szemét okozta veszélyeket remekül példázza egy röviduszonyú makócápa (Isurus oxyrinchus) esete – mondta Kristian Parton, a tanulmány szerzője. Az állat egy tengeri makkokkal borított kötélbe akadt, és ahogy a hal növekedett, a makkok a bőrébe fúródtak és komoly sérüléseket okoztak.

A problémát eddig alábecsülték, holott tigriscápákat és hatalmas cetcápákat is érint. A szemétbe keveredett állatok szenvednek és el is pusztulhatnak – írják a tudósok.

[ Delta ]