A rendszer segítségével modellezni lehet, hogy az élőlények hogyan reagálnak a környezeti feltételek megváltozására, például a klímaváltozásra.

Boros Gergely biológus, a telep tudományos vezetője a Balatoni Limnológiai Intézetben – a limnológia az édesvízi rendszerekkel foglalkozó tudományág – az átadóünnepségen elmondta, hogy a rendszert alkotó tizenkét tartály egy-egy önálló ökoszisztémaként kezelhető, melyekben bizonyos paraméterek, például a hőmérséklet és a tápanyagviszonyok változtathatók. Hozzátette: elsőként a planktonikus élőlények viselkedését figyelik majd meg a tartályokban, amelyek a Balatonéhoz nagyon hasonló minőségű vizet tartalmaznak.

Egyebek mellett a globális klímaváltozás várható hatásaival kapcsolatban vonnak le következtetéseket, továbbá vizsgálható az is, hogy egyes fajok hogyan reagálnak új fajok megjelenésére, illetve a fajvesztésre – magyarázta a biológus.

Választ keresnek a kutatók arra is, hogyan óvják meg a Balatont a klímaváltozás hatásaitól. Az első kísérletek jövő tavasszal kezdődnek, két év múlva pedig már komoly eredményekre számítanak – tette hozzá.

Lovász László, az Magyar Tudományos Akadémia elnöke azt hangsúlyozta, hogy az evolúciós tartályok a legjobb nemzetközi példák tanulságait leszűrve jöttek létre. A szakértő megjegyezte, hogy a berendezés a környezettudományos előrelépés lehetőségét teremti meg, hozzájárulva a Balaton megóvásához.

Szathmáry Eörs evolúcióbiológus arról beszélt, hogy az evolúciós változások is nyomon követhetők a berendezés segítségével, illetve le tudják képezni a Marson lévő életkörülményeket is.

[ Delta ]