Az ausztrál tudósok az egészséges korallok áttelepítésével kísérleteznek olyan területekre, ahol már károsodott az ökoszisztéma. Az első próbálkozás során tavaly a Heron-sziget környékén gyűjtöttek korallpolipoktól származó, nagy mennyiségű ivarsejtet, amelyeket lárvává nevelve átültették őket olyan területekre, ahol súlyosnak ítélték meg a károsodás mértékét.

Nyolc hónappal később kiderült, hogy a kísérlet sikeres volt, az áttelepített korall szépen fejlődött.  A tudósok szerint a kísérlet sikere globális jelentőségű. Peter Harrison, a kutatás vezetője elmondta, hogy mindez azt mutatja, hogy elkezdhetik helyreállítani és meggyógyítani a pusztuló korallpopulációt azokon a területeken, ahol a korallok természetes lárvautánpótlása nem biztosított.

Az ígéretes kísérlet nyomán a tudósok most azzal foglalkoznak, hogy a technológiát tovább fejlesszék, és szélesebb skálán tegyék lehetővé a pusztuló korallzátonyok újjáélesztését.  Ausztrália 2015-ben tette közzé a Nagy-korallzátony állapotának javítását célzó hosszú távú tervét, amelynek megvalósítása fontos eszköze annak, hogy a természeti világörökséget az UNESCO ne vegye fel a veszélyeztetett világörökségi helyszínek listájára.

A korallok nagyon érzékeny organizmusok, amelyeknek meghatározott hőmérsékletre van szükségük. Szimbiózisban élnek bizonyos egysejtű algákkal, ezektől nyerik színüket is. Ha növekszik a hőmérséklet, a korallok kilökik az algákat, ezzel színüket is elveszítik. Ha ez a helyzet túl sokáig áll fenn, a korallok teljesen elhalnak.

A fehéredés oka a kutatók szerint elsősorban a klímaváltozás és ezzel összefüggésben az óceánok felmelegedése, de komoly kockázatot jelentenek a tengervízbe jutó mezőgazdasági és ipari szennyező anyagok, a part menti települések fejlesztése és az illegális halászat is.

[ Delta ]