Erős a szökőár-veszély a Földközi-tengernél is
KörnyezetvédelemSzökőár előrejelző-rendszer telepítést sürgetik görög földrengéskutatók. A szakemberek egy Krétán rendezett tanácskozáson arra hívták fel a figyelmet, hogy évente mintegy 30 millió turista tölti szabadságát a Földközi-tengernél és annak partjainál, ahol nagy esély van egy cunamira. Különösen a görög tengerpartokat veszélyeztetik árhullámok.
Feltétlenül szükség van egy szökőár előrejelző rendszerre a Földközi-tengernél is - mondta a görög földrengéskutató, Gerasimos Papadopoulos. A szakember arra hívja fel a figyelmet, hogy lehetséges egy cunami a Földközi-tengernél és annak partjainál is, ahol évente körülbelül 30 millió turista tölti szabadságát. Ezt egy, a közelmúltban Krétán rendezett előadáson 15, a Földközi-tenger térségében található állam geológusa és szeizmológusa is megerősítette. A földrengéstan adatai szerint az ókortól körülbelül 150 nagyobb árhullámot regisztráltak a Földközi-tengeren. Papadopoulos azt mondja, olyan méretű árhullám, mint amilyen Dél-Ázsiában pusztított, nem valószínű ebben a térségben. A Földközi-tenger egy zárt tenger, az árhullámok itt rendszerint kisebbek - mutatott rá a szakember, kiemelve: mégiscsak akad egy probléma. A tengerrengés középpontjához közel fekszenek a partok, így kevés idő marad figyelmeztetni az embereket a veszélyre. A tengerben keletkezett rengés okozta árhullám ugyanis néhány perc alatt eléri a partokat - tett hozzá.
Különösen a görög tengerpart veszélyeztetett
A görög szeizmológusok adatai szerint mindenekelőtt Kréta északi partjait, a Peloponneszoszi-félsziget déli csücskét és a Kikládok partjait veszélyezteti árhullám. Veszélyeztetett terület még Dél-Olaszország, illetve Franciaország és Spanyolország partjai a Földközi-tengernél. A görög kutatók adatai szerint az európai földrengések körülbelül 90 százaléka az Égei-tenger térségében fordul elő, ahol az afrikai és európai földrész találkozik egymással. 1964 óta ezen a területen a patrasi szeizmológiai intézet adatai szerint 20 ezer földrengést regisztráltak.
40 cunami 1801-1956 között
A görög geológus, Giorgos Pararas közölte: 1801 és 1956 között körülbelül 40 különböző erősségű cunamit észleltek a Földközi-tengernél. Ezek közül az 1956. július 9-i, a Kikládokhoz tartozó Amorgos partjait elpusztította és 53 embert megölt. Az Égei-tengeren a Richter-skála szerinti 7,8-as erősségű rengést mértek. A kitörő árhullám a szemtanúk beszámolója szerint 20 méter magas volt Amorgoson. Tengerrengések és vulkánkitörések már az ókorban is okoztak árhullámokat. A Santorini-sziget a Kikládok egyik olyan gyöngyszeme, amelynek alapja ma is egy működő vulkán. 3600 éve, a Théra kitörése keltette szökőár elpusztította a minoszi kultúrát Krétán. Később a további vulkánkitörések okozta árhullám a körülbelül 500 kilométerre lévő észak-afrikai Alekszandriai-sziget partjait is elérte. Cunami-előrejelző rendszer az Indiai-óceán körül elterülő 27 országban
Szökőár-előrejelző rendszert telepítenek az Indiai-óceán körül elterülő huszonhét országba az érintett államok és az ENSZ oceanográfiai bizottságának megállapodása értelmében. A rendszer várhatóan 2006 júliusától lesz működőképes, s az elképzelés szerint a részeként elhelyezett mélytengeri szenzorok és rádión közvetített vészjelek révén megelőzhetők lesznek az olyan katasztrófák, mint amilyet a tavaly decemberi indiai-óceáni tengerrengés idézett elő. A rengés előidézte szökőár akkor több mint 176 ezer ember életét oltotta ki a térség 11 országában, több mint 50 ezren pedig eltűntek.
A 27 állam külön előrejelző-rendszert kap, s az egyes rendszerek összeköttetésben állnak egymással. Ezután már csak az érintett államokon a sor, hogy kioktassák polgáraikat, mit kell tenni, ha befutnak a szökőárveszélyre figyelmeztető vészjelek.
[ MNO ]
(átlag: 5) nehéz körülmények 
Szolnok
