Vannak a világtengernek olyan pontjai, ahol jelentős volt a történelem folyamán a hajóforgalom, de még nem tárták fel alaposan a régészek a roncslelőhelyeket. Mert ahol sok hajó jár, ott sok el is süllyed- a Karib-tengerben, a Balti-tengerben, a Földközi-tengerben ezért van annyi roncs.

Ausztrália nagyon hosszú partszakaszán viszont még bőven van olyan pont, ahol érdemes alaposabban vizsgálódni. A Kenn Reefs meglehetősen távol esik Queensland nagyvárosaitól, de arról 1987 óta tudni lehet, akad ott pár roncs. Ebben az évben egy expedíció tért vissza, hogy megvizsgálják a lelőhelyeket.

Hosszasan készülődtek, hiszen 500 kilométernyire fekszik a partoktól ez a zátonyrendszer, és hogy biztosra menjenek, az összes korábbi feljegyzést begyűjtötték. Az 1987-ben rögzített pozíciók, a hajók elvesztéséről szóló információk mind fontosak lehetnek a keresés és azonosítás során. 

A Silentwood Foundation által finanszírozott expedíció célja az volt, hogy az ausztrál történelem korábbi időszakának kulturális örökségét feltárják. Az itt nyugvó hajók ugyanis jellemzően a 19. század közepéről származnak, akkortájt népesítették be egyre inkább az európaiak a kontinenst. 

Némelyik roncs olyan sekély vízben nyugszik, hogy még légzőkészülékre sem volt szüksége a régészeknek, egyszerűen lebuktak. Műszeres felméréseket végeztek, rajzoltak és fotóztak, hogy rögzítsék az állapotokat. Ezek alapján próbálják meg majd azonosítani a roncsokat, hiszen részletes adatok vannak az egykor odaveszett hajókról, azok rakományáról. Igaz, a többségük Sydney-ből indulva veszett oda, és onnan akkortájt nem nagyon szállítottak semmit.

Ráadásul néha nem könnyű észrevenni, hogy adott ponton roncs nyugszik, úgy benőtték a korallok két évszázad alatt a maradványokat. Közel is esnek egymáshoz a roncsok, hasonló felépítésű hajókról van szó, tehát azt is ki kell bogozni, melyik mihez tartozik. De hát ez a különleges "kirakós" teszi annyira izgalmassá a búvárrégészek munkáját.