Egy évvel ezelőtt ünnepelte egy amerikai házaspár, Cindy és Tim Burns házasságuk 30. évfordulóját. A feleség azzal lepte meg párját, hogy befizette egy búvártanfolyamra, így ő a tervezett Hawaii utazás során már merülhetett volna. Ám Tim Burns, az 51 esztendős fogász a tanfolyam egyik merülése során balesetet szenvedett és elhunyt.

A család gyászol- és pert indított. 9 millió dollárt követelnek a búvártanfolyamot szervező iskolától és az orvostól is, aki engedélyezte a búvárkodást az elhunyt számára.

A tanfolyam előtt a Salem Scuba Company a búvárjelölt Tim Burnstől is kérte az orvosi kérdőív kitöltését. Ezen olyan dolgokat lehet bejelölni, amelyek esetleg nem teszik lehetővé a légzőkészülékes búvárkodást. Burns (aki maga is orvos volt, igaz, fogász) őszintén beírta, hogy gyógyszert szed magas vérnyomásra, asztmás és szívműtéten is átesett. Ezek után a búváriskola jelezte, csak akkor kezdhet bele a tanfolyamba, ha egy orvos megvizsgálja, majd engedélyezi számára a merülést.

Másnap Burns elment Dr. Paul Neumannhoz, aki aláírta a papírt, de adott neki olyan eszközt, ami asztmás roham esetén segíthetett volna. Burns már 2007 óta tisztában volt az asztmával- ez a betegség nem kizáró ok feltétlenül, de meg kell vizsgálni, a búvárjelölt terhelés után is képes normálisan lélegezni. Neumann viszont, noha kapott egy dokumentumot a búvárkodás és a különböző betegségek összefüggéseiről, ilyen vizsgálatot nem végzett.

Nagyjából két hét múlva kezdett bele Tim Burns a búvártanfolyamba, és az első két merülésén nem volt semmi gond. Másnap egy asztmás roham után viszont félbe kellett szakítani a merülést. Az iskola egyik oktatója látta, ahogy Burns használja az inhalátorát a parton.

Két nap múlva mélyebb merülés volt a tanfolyam programjában. Burns nagyjából 20 méteres mélységben jelezte, nem kap levegőt, oktatója megpróbálta azonnal a felszínre vinni. Ám nehézségek adódtak, így csak kis késéssel értek fel. A felszínen Burns már nagyon rosszul volt, és életét a mentők sem tudták megmenteni.

A boncolás során kiderült, hogy Burns egészségi állapota tragikus volt, nem csak asztmás volt, de gondja volt a szívizommal, tüdejével is. Szívmegnagyobbodása is hozzájárult ahhoz, hogy végzetessé vált a búvárbaleset.

A feleség által benyújtott kereset szerint hibás volt az orvos, a búvárkoktató és az egész búvároktatási üzletág is. A jóváhagyást aláíró orvosnak alaposabb kivizsgálást kellett volna végeznie, főleg, ha Burns elmondta, milyen egészségügyi gondjai vannak. És az oktatónak is el kellett volna mondania, milyen kockázatai vannak a búvárkodásnak bizonyos problémák esetén, emellett a kereset szerint a merülés során is hibát követett el.

Az, hogy az Egyesült Államokban egy ilyen dollármilliós per hogy végződik, előre nyilván nem megjósolható. De tanulságai így is vannak az esetnek. Az áldozatnak az átlagosnál alaposabb orvosi ismeretei voltak, tisztában lehetett állapotával, mégis belevágott a búvárkodásba- noha lehet perelni mindenkit, létezik egy egyéni felelősség is, hiszen végülis senki nem kényszerít minket merülésre.

Sajnos sokan nem vallják be, ha egészségügyi problémáik vannak, ha szereznek is orvosi papírt, azt nem búvárkodáshoz értő szakorvos írja alá. A mi hobbink alapvetően tényleg a kevésbé kockázatos hobbik közé tartozik, de igenis vannak olyan gondok, aminek megléte esetén inkább golfozni vagy sakkozni kell, nem pedig búvárkodni. Az, hogy mi magunk mennyire vesszük komolyan a búvárorvosi vizsgálatot, csakis a mi felelősségünk. Mert hiába lehet perelni, sok pénzt kapni, egy dolog soha nem adható vissza: az emberi élet.