Az észak-dalmáciai hírhedt Goli otokra Josip Broz Tito jugoszláv elnök politikai ellenfeleit száműzték azt követően, hogy 1948-ban Jugoszláviát kizárták a moszkvai székhelyű Kominformból, a kommunista és munkáspártok tájékoztató irodájából. A Sztálinhoz hű jugoszláv politikusokat, értelmiségieket is erre a börtönszigetre zárták, számos jugoszláv antikommunistát és nacionalistát száműztek oda 1956-ig, ezt követően pedig már köztörvényes bűnözők és gyilkosok is töltötték ott büntetésüket.

A magyarul Csupasz-szigetként vagy Kopasz-szigetként is ismert helyen az épületeket az ott található kövekből építették. A börtönkomplexumot több barakk, egy karantén, egy kórház és több más létesítmény alkotta. A hivatalos adatok szerint 413 ember veszítette életét Goli otokon, többségük a verésekbe és kínzásokba, vagy azok következményeibe halt bele. Hivatalosan a foglyok száma 16 ezerre tehető, azonban egyes becslések szerint a sziget 1988-ig tartó működése idején akár 32 ezer ember is raboskodott ott.

A horvát illetékesek szeretnék, ha a szigetet emlékhellyé alakítanák át, a potenciális vásárlóknak pedig éppen ilyen terveik vannak. Ezenkívül felmerült egy szállodákkal kiegészített idegenforgalmi központ kialakítása is az Adriai-tengerben található, 4,7 négyzetkilométer alapterületű szigeten - számolt be a helyi média a napokban. A jelenlegi épületegyüttes romos állapotban van, az utóbbi 25 évben ugyanis senki nem foglalkozott karbantartásával. A szigetet eddig hajókirándulások keretében látogathatták csak turisták.

A Goli otok mellett a Kumrovecben, Tito szülőfalujában álló egykori pártiskolát is áruba bocsátaná a horvát állam.

[ MTI ]