Június 8. az Óceánok Világnapja
KörnyezetvédelemJúnius 8. az Óceánok Világnapja, amelynek megtartását 1992 júniusában az ENSZ Rio de Janeiro-i környezetvédelmi csúcsértekezletén határozták el.
Ez a nap alkalmat teremt arra, hogy a Földünk nagyobb részét kitevő közegről az arra illetékesek áttekintsék tennivalóikat. Meg kell ugyanis akadályozni, hogy valami visszafordíthatatlan történjen az élet őselemében, a vízben, s egyúttal meg kell menteni az óceánok élővilágát az emberi tevékenység környezetpusztító hatásaitól. Egyik legismertebb szennyezése az olajszennyezés, amiről az átlag ember akkor értesül, amikor egy-egy tanker balesetet szenved. Egyes tanulmányok szerint azonban ezeknél a szennyezéseknél jóval komolyabb éri a környezetet, ugyanis a tengeralatti olajmezők szivárgása során harmincszor több, közel 50 millió gallon olaj kerül a vízbe. A tengeri élővilágot továbbá a vízbe kerülő egyéb mérgező anyagok is károsítják, amelyek a tengerbe borított szeméttel kerülnek az élőlények szervezetébe.
A szennyezések következménye az un. halálzónák, amelyek száma 1990 óta megduplázódott! Ezekben a mélytengeri övezetekben a szennyező anyagok miatt eltűnik az oxigén, így ott élet nem létezhet - ebbe a folyamatban a főbűnös a műtrágyázáskor használt, és vízbe jutó nitrogén, melyből mintegy 160 millió tonna kerül a világtengerekbe.
Egyre nagyobb a tengerek zajszennyezettsége is. A fúrótornyok, tengeralattjárók, hanglokátorok és hajók keltette zaj akár több száz kilométeres távolságból is megzavarja a cetfélék kommunikációját és tájékozódását, s ez partra vetődésüket, pusztulásukat okozza.
Az óceánoknak fontos légkörtisztító szerepük is van, hiszen a keletkezett széndioxid egy részét elnyelik,ugyanakkor a széndioxid megkötése megnehezíti számos tengeri élőlény mészvázának kialakítását és fenntartását, mert a vízben feloldódó széndioxid savat képez. Mivel az óceánok jelentős mennyiségű légköri széndioxidot tárolnak, ezáltal visszafogják az üvegházhatás fokozódását.
Az óceánok és tengerek a földfelszín 71 százalékát teszik ki, az élet őseleme, ezért is fontos, hogy megakadályozzuk azt, hogy valami végzetes, visszafordíthatatlan történjen vele az emberi tevénykenységek miatt.
Vizeink hasznosítására sok békés, környezet rombolás mentes módszer létezik, egyes tanulmányok szerint pl. a tengerek hullámzása, az árapály-jelenség, az óceánok hőtartalma, vagy akár a különféle tengeri áramlatok segítségével földünk engergiaigényének 25 százalékát nyerhetnénk belőlük.
kapcsolódó cikkeink:
Növekednek a tengeri halálzónák
A ’’halálzóna’’ miatt támadnak a cápák a Mexikói-öbölben
A zajszennyezés lehet a tengeri emlősök végzete
EU-vizeken tilos a hanglokátor használata
Delfinpusztulás Venezuela partjainál
Húsz ámbráscet pusztult el Ausztrália partjainál
A zajszennyezés akadályozza a cetek kommunikációját
Csekély büntetéssel úszta meg a japán olajszennyező
2 millió dolláros kár az odesszai kikötőben
Környezetvédelmi rovatunk
(átlag: 4.3) átlagos nehézségű 
Budapest
