Dél-Korea bálnafeldolgozó üzemet létesít
KörnyezetvédelemDél-Korea megengedi a halaszhajók "véletlen baleseteiből" származó bálnahús áruítását. Egy ilyen véletlenül meggyilkolt csukabálna kb. 30.000 dollárt (5.9 millió forintot) ér. Ennélfogva nem is meglepő, hogy szokatlanul magas a koreai vizeken történő véletlen balesetek száma.
Kiutasítással fenyegeti a dél-koreai Ulsan városában a helyi rendőrség a Greenpeace Bálna Nagykövetségét, mely egy tervezett bálnafeldolgozó üzem mellett lett felállítva. A Greenpeace helyszínen lévő aktivistái a hatóságoknak elmondták, hogy boldogan távoznak, amint ígéretet kapnak arra, hogy a bálnafeldolgozó üzem nem fog felépülni. Kora áprilisban a Greenpeace felfedte a dél-koreai kormány terveit, miszerint Ulsanban egy bálnahúst feldolgozó üzemet akarnak megépíteni. Ez a felfedezés azt a feltételezést erősíti, miszerint Korea újra szabad utat kíván engedni a kereskedelmi bálnavadászat előtt. A Bálna Nagykövetség célja, hogy megnyissa a párbeszédet a bálnakérdésről Koreában: hogy bemutassa a kormany terveit, hogy elmagyarázza, hány és hány ember van a bálnavadászat ellen és hogy a feldolgozóüzem megépítése ellen felemelje hangját. A szervezet biztosítékot követel arra, hogy Korea nem enged majd Japán nyomásának és nem engedélyezi a kereskedelmi bálnavadászat megindulását.
De a város rendfenntartói nem örülnek a Greenpeace ezirányú törekvéseinek, s attól tartanak, a szervezet a Bálnák Városából Bálnavadászok városává keresztelődik. Kilakoltatási felszólításuk szerint a Greenpeace aktivistáinak és a Nagykövetségnek május 16-ig kellene elhagyniuk a város területét, mert akadályoznák a május 31-ére tervezett Óceánok Napja ünnepséget.
Mint azt a Greenpeace helyszínen lévő aktivistái megtudták “előfordult már az Koreában, hogy a hatóságok érzékeny politikai témák esetében gyakran ‘verőembereket’ alkalmaztak a piszkos munka elvégzésére. Ezzel lehet összefüggésben az a pár nappal ezelőtti eset is, amikor négy helyi halász hajnal négykor felforgató szándékkal a szállásunkhoz érkezett. Még szerencse, hogy mások is ébren voltak és a segítségünkre siettek” – mondta el Jim Wickens, a Greenpeace ócean-kampányosa.
Saját szemmel Greenpeace-aktivisták tanúi voltak egy fiatal csukabálna levágásának, mely “véletlen” baleset áldozata lett. Húsát a közelben feldolgozták és becsomagolva eladásra szállították. “Gyakori, hogy a halászhajók üldözik a bálnákat, és ahogy az állatok a felszínre jönnek levegőért, a hajót rákormányozzák, életveszélyes sérüléseket okozva ezzel az állatoknak” – tette hozza Wickens.
Ilyen balesetek eseten elpusztult bálnák feldolgozására építenek egy üzemet a dél-koreai Ulsang városában. A tervek között az is szerepel, hogy egy “tudományos kutatási program” keretein belül még több bálnát dolgozzanak fel itt. Egy-egy ilyen bálna húsa 30.000 dollárt ér – érthető tehát, hogy miért is támogatják a városi elöljárók a feldolgozóüzem megépítését. A Nemzetközi Bálnavédő Szövetség (IWC) ezévi találkozóját épp a koreai Ulsan városa fogadja júniusban. Ez a találkozó esélyt jelent a bálnavadászati moratórium feloldására és a kereskedelmi bálnavadászat megindítására, amely 1985 óta tiltott.
[ Greenpeace ]
(átlag: 4.1) átlagos nehézségű 
Budapest
