Harapós barrakuda
KülföldEgy búvárt támadott meg Jamaicában egy méretes hal, minden előzmény nélkül.
A búvár és két társa pár perccel korábban már látta a ragadozót, ahogy nyitott szájjal úszik fel és alá a Negril közelében levő merülőhelyen, 15 méteres mélységben. Kicsit később Brine úgy érezte, mintha egy baseball-ütővel támadt volna neki valaki, és fogalma sem volt róla, mi történhetett. A hal kiütötta a szájából a reduktort, és a búvármaszkját is letépte. Brine így folytatta a beszámolót az esetről: "Nagy fájdalmat éreztem a fejem hátsó részén. Megtaláltam a reduktort, a számba vettem és biztos voltam benne hogy erősen vérzek. Csak zöldes színű vizet láttam magam körül, és nem értettem, mi történt. Próbáltam Kennek kiáltani, abban bízva hogy meghallja és megfordul. Amikor kiabáltam, megint kiesett a reduktor a számból, és visszatartottam a lélegzetem, pedig ilyet nem szabad tenni a víz alatt, ez alapszabály, mert a felszínre emelkedés közben megsérülhet a tüdő."
A búvárnak pedig ekkor már csak az járt a fejében, hogy kijusson a vízből valahogy. Ám fellőni magát 15 méterről veszélyes lett volna, a visszatartott lélegzet illetve a dekompresszió miatt. Brine a felszín irányába nézett, és arra gondolt, ha nem jut fel, akkor elvérzik, tehát még a dekompressziós betegséget is jobb kockáztatni. A búvár teljesen összezavarodott, nem volt levegője és úgy érezte, nem képes elérni a felszínt. Ám ekkor meglátott egy oktopuszt maga előtt, amit a szájába vett, és folytatta az emelkedést.
Brine nagyjából 20 merült órával rendelkezett, de nem volt tapasztalatlan a tengeren, mert rutinos kajakos és kajakoktató, tehát ez is segíthetett neki abban, hogy leküzdje a pánikot. A felszínen látszott, hogy feje és arca erősen vérzik, ezért a merülésvezető, Ken kíséretében azonnal a partra úszott, ahol ellátták a sebeit. Utána pedig a legközelebbi kórházba vitték. A hal szájának szélességét 20 centisre becsülték. A ragadozó felső fogsora megsértette a koponyáját, és a fogak négy mély árkot téptek fel a fejbőrén. Az alsó állkapocs a búvár arcán okozott sérüléseket, a hal mozgása miatt egy "K" alakú forradás keletkezett. A két komoly sérülést 12-12 öltéssel tudták csak összevarrni. Az egyik sebben az orvos megtalálta a barrakuda fogának egy kis darabját is. A férfi nagyjából két liter vért vesztett, és ezért a sebek ellátása után még néhány órát a sürgősségin kellett töltenie.
Brine és felesége azért érkeztek Jamaicába, hogy a férfi nyugdíjba vonulását ünnepeljék, aki 33 éven át dolgozott Prince George város könyvelőjeként. A támadás a nyaralás második hetében történt, de úgy döntöttek, nem utaznak haza. Később Brine olyan tüneteket mutatott, amelyek valószínűsítették a dekompressziós betegséget, de ennél jobban aggódott amiatt, hogy esetleg a nyílt seben keresztül valami fertőzést kap el. A gondos ápolásnak köszönhetően ezt végül megúszta.
A búvár később utánaolvasott a barrakudáknak is, amelyekről tudta, hogy veszélyes ragadozók, de a nem provokált emberre támadások rendkívül ritkák. Gyakran követik a sznorkeleseket és a búvárokat de szinte soha nem agresszívak. Most sem gyanakodtak, amikor a merülés tizedik perce körül feltűnt a nagy hal, és egészen közel úszott hozzájuk. A merülésvezető mutatta, ez egy igen nagy példány, közel két méteresre becsülték a méretét. A barrakuda, mint ahogy a cápa, nem eszik embert, tehát ha be is következik egy harapás, az állat jellemzően továbbáll. Brine szeretne még merülni a jövőben is, de Jamaicára nem akar visszatérni egy ideig. Az esete annyira ritkaságszámba megy, hogy a búvárszervezete jelentést kért róla.
[ princegeorgecitizen.com ]