Kisokos az e-könyv olvasókhoz
EgyébGondolataim, tapasztalataim az e-könyv olvasókról- búvárszemmel.
Ha felmerülne a kérdés, hogy kerül a csizma (bocsánat, e-könyv olvasó illetve ebook reader) a búvár asztalára, akkor a válaszom egyszerű. Az utóbbi hónapokra visszagondolva búvárismerőseim sok kérdéssel bombáztak, de a leggyakoribb az e-könyv olvasókra vonatkozott. Nem, senki nem akar merülés közben olvasni, viszont a hosszas utazásokra gondolva egyre többen látják úgy, három hétre egyszerűbb egy kis plasztik olvasót magunkkal vinni mint fél tucat könyvet. Az olvasókra több száz könyvet fel lehet tölteni, és meglepő módon még azok is villámgyorsan megszeretik ezt a technikát, akik idegenkednek tőle eleinte mert hiányolják "a papír illatát, érzését". Azt gondolom, ez egyike a tényleg hasznos, értelmes és megfizethető elektronikus kütyüknek, érdemes megbarátkozni vele.Mielőtt a részletesebb elemzésbe belemennék, egy dolgot gyorsan leszögezek: ebben a kategóriában az a szokatlan helyzet állt elő, hogy egyértelműnek látszik az egyik gyártó óriási fölénye. Azt gondolom, az Amazon Kindle sorozatba tartozó olvasókat nyugodtan elláthatjuk a "legjobb" címkével, de azért nem biztos hogy mindenkinek ez a legmegfelelőbb. Először is nézzük a Kindle előnyeit! Fontos a korszerű e-ink kijelző, ez egy fekete-fehér, a papírhoz nagyon hasonló olvasási élményt nyújtó kijelző. Az e-ink alacsony fogyasztása miatt a készülék gond nélkül elmegy hetekig. A Kindle teljesen megfizethető, abszolút legálisan rendelhető Magyarországra is az Amazontól, még a vámot is átvállalják (olvasói kiegészítés szerint ez az állítás sajnos már csak múlt időben igaz)- 109 dollárért igencsak jó vétel az alapmodellért, sőt manapság már magyar boltokban is elérhető 30 ezer forint alatt. A legkisebb verzió alig 170 grammot nyom, van beépített Wi-Fi, USB-csatlakozó és elérhető az Amazon óriási könyvkínálata is, de többféle modell kínálnak mostanság a Kindle-ből.
Ha az Amazon Kindle szép is, jó is, korrekt árú is, akkor miért érdekelne bárkit bármi más, merülhet fel a teljesen jogos kérdés. Az első probléma pusztán technikai jellegű: a többi e-könyv olvasó körében messze elterjedtebb alapformátum az EPUB, a legtöbb magyar nyelvű könyv ebben érhető el, ezt olvasás előtt konvertálni kell a Kindle-tulajdonosoknak. Nem ördöngösség, de van akit zavarhat. Hiába lehet angol nyelvű könyvet venni az Amazonon a Kindle formátumában, a legtöbb magyar olvasó most még a magyar könyveket keresi. A második esetleg felmerülő kérdés az ár, hébe-hóba el lehet csípni a Kindle-nél olcsóbb e-ink kijelzős olvasókat. Az már más kérdés, hogy például esetleg nincs hozzá gyártói támogatás már, és eleve nem túl megbízható (ilyen a Cool-Er), vagy csak akkor olcsóbb érezhetően ha vámmentesen kerül be az országba (pl. Kobo eReader), bár ezen a téren változik a helyzet, egyre több helyen, egyre versenyképesebb árakon forgalmaznak olvasót Magyarországon.
Egészen másról szól az, amikor valaki kifejezetten nem e-ink kijelzős készüléket keres. A TFT kijelzővel felszerelt olvasók többnyire olcsóbbak, képesek színes tartalmakat is kezelni (akár filmeket is lehet rajtuk nézni vagy esetleg a fényképeinket nézegethetjük rajtuk a memóriakártyát csatlakoztatva), ám az olvasás hosszú távon fárasztóbb lehet és ritka az, ami 8-10 óránál többet bír egy feltöltéssel. Szintén előny az időnként, hogy a háttérvilágítás miatt az esti órákban külön lámpa nélkül is lehet olvasni, viszont pont emiatt fárasztóbb a szemnek. A két technológia között mindenki ízlése szerint dönt, szerintem aki igazán sokat olvas, a hosszú üzemidő és jól olvashatóság miatt az e-ink kijelzővel lesz boldogabb, viszont ne felejtsen el kicsi olvasólámpát beszerezni a készülékhez. A TFT-sek egy része Kínából származik és meglehetősen potom pénzért be lehet őket hozni. Ám a legolcsóbbak kissé korlátozottabb képességekkel bírnak a különféle e-könyv formátumok megjelenése terén, érdemes kicsit drágábbat választani, ami biztosan elboldogul a magyar karakteres EPUB vagy PDF könyvekkel egyaránt.Érdekes hibrid megoldást jelent a TFT kijelzővel megelégedők számára a tablet, ami egy árnyalattal általában nehezebb, mint a pehelysúlyú e-könyv olvasók, de lehet vele internetezni, megnézhetjük a leveleinket, videókat böngészhetünk az interneten és így tovább. Ezek jelentős része rendelkezik e-könyv olvasó szoftverrel is. Egy hátrányuk szokott lenni, és ez a fényes kijelző. Az e-könyv olvasók, e-ink vagy TFT kijelzővel egyaránt leginkább matt kijelzőt kapnak, hiszen így bármilyen világítási körülmények között lehet őket kényelmesen olvasni. A tabletek tükröződő felülete viszont erős napsütésben zavaró lehet. Ráadásul a tabletek érintőképernyője (illetve most már e-könyv olvasók is kapnak ilyeneket időnként) az olvasási élményhez nem sokat ad hozzá, inkább elvesz, ha az ujjlenyomatok megmaradnak rajta. Mindenesetre tabletből manapság irdatlan választák áll rendelkezésre, a csúcskategóriás Apple iPad, Samsung Galaxy és társaik mellett ott van a piacot letarolni készülő jóval olcsóbb Amazon Kindle Fire, a Google Nexus, a Barnes&Noble Nook Color, illetve a "filléres" noname kínai tabletek áradata. Utóbbiak a Google Android rendszerét futtatják, de az androidos alkalmazások jelentős része lassan vagy csúnyán fut rajtuk. Mondhatni jellemzően előre meg lehet jósolni, mit kapunk a pénzükért: alacsony áron közepes vagy gyenge minőséget. Persze egy ilyen készüléket inkább csak alkalomszerűen szokott használni a gazdája, és nem is érzi úgy, hogy egy vagyonnal a táskájában szaladgál, emailek és könyvek olvasásához pedig a legegyszerűbb modellek is kiválóak. Tabletből a két leginkább elterjedt a 7 és a 10 collos kijelzővel felszerelt, az utóbbi nagyobb és nehezebb, de korrektebb rajta a megjelenítés- mindennapi szaladgáláshoz a többség azonban a kicsit választja.
Amikor valaki olvasót vesz, akkor eltöprenghet rajta, mire lesz még szüksége. Az e-ink készülékeknél elegengedhetetlen valamilyen megoldás a világításra (kivéve az Amazon Kindle csúcsmodelljét), vagy rácsíptethető kis LED-lámpákat, vagy a tokba beépített világítást láthatunk leggyakrabban. A TFT készülékek esetén pedig a gyakori töltés miatt jó, ha mindig kéznél van a töltő, vagy legalább egy USB-kábel olyan szerencsés esetben, amikor a készülék laptopra csatlakoztatva is tölthető, esetleg egy napelemes töltő. A tokot mindenképpen javaslom, akármilyen szerkentyűről is van szó, léteznek olcsó, de a célnak megfelelő neoprén tokok, illetve időnként egészen drága stílusos bőrtokok is. A kijelző védelme érdekében mindenképpen megéri.
Amikor végre kézbe veheti az olvasót a büszke tulajdonos, még csak a választás kínjait tudhatja maga mögött. Sokan ekkor jönnek rá, hogy már lenne mivel olvasni, csak nincs mit. Sajnos a magyar nyelvű e-könyv piac tragikusan le van maradva az angol mögött. Egy-két kósza kezdeményezés van az elektronikus könyvek terjesztésére, de a kiadók ma még félnek ettől a formátumtól, csak lassan bővül az elérhető (és nem túl drága) e-könyvek kínálata. A nem legális beszerzési forrásokra nem térnék ki, ezeket sem nehéz megtalálni, de szeretnék inkább a szabadon hozzáférhető tartalmakra koncentrálni. Egyrészt a Magyar Elektronikus Könyvtárban lehet szétnézni, sok régi klasszikus könyv van fenn különféle formátumokban. Másrészt ott van a Digitális Irodalmi Akadémia, az itteni könyvek szabadon olvashatók a neten, az olvasókhoz viszont kell némi konverzió. A kifejezetten elektronikus könyveket áruló maroknyi internetes áruház választéka nem túl bő, és ez nem is csoda. Hiába kellene lényegesen olcsóbbnak lenni azoknak a könyveknek amiket nem nyomtattak ki, ezt a különbséget elviszi az adó: a nyomtatott könyvek ÁFÁ-ja 5 százalék, az elektronikus könyveké e pillanatban 27... Így aztán nem sokan látnak fantáziát ebben a piaci szegmensben, talán 1-2 év múlva lesz ezen a téren igazi változás.Angol nyelven persze más a helyzet, ott van az Amazon mellett például a Barnes&Noble (utóbbinak is van saját olvasója, a Nook) és meg kell jegyezni, ezeken az oldalakon ingyenesen elérhető könyvek is akadnak. A nagyon olcsó irományok egy része miatt viszont volt már némi balhé, mert kiderült, páran csak néhány óra alatt innen-onnan összeollózott ismeretterjesztő "műveket" tettek fel a terjesztők katalógusába, amelyek azt a pár centet sem érték meg, amibe kerültek. Szóval a könyváradatot érdemes szűrni, mert fércművekbe is bele lehet futni, nem csak a legújabb bestsellerekbe.
Mindenesetre érdemes egy-egy hosszabb búvártúra előtt alaposan betárazni elektronikus könyvekből. A memóriában több száz kötet elfér, és ha már a szó szoros értelmében a kezünkben van egy kisebb könyvtár, akkor használjuk is ki. Tapasztalatból állítom, az e-könyv olvasó, akármelyik fent vázolt megoldást választja is az ember, az egyik leginkább hasznos útitársunk lehet az utazás vagy lazítás hosszú óráira.
GR
(átlag: 3.7) átlagos nehézségű 
Thaiföld
