Ritkán jutok el moziba, akkor is többnyire a gyermekeim kedvéért. Így történt ez az őszi szünetben is, mikor a korhatár nélküli filmeket mustráltuk, és ráakadtunk Winter, a delfinbébi történetére.

A film egy különleges barátságról szól, és megtörtént eseményeket idéz fel. Winter, a delfinborjú belegabalyodik egy mélytengeri csapdába, amit a halászok rákoknak szántak. Az életét egy parton bóklászó kisfiú menti meg - de az uszonyán a kiérkező orvosok sem tudnak segíteni: a közeli állatkórház medencéjében amputálni kell a létfontosságú végtagot. Megmentője azonban nem feledkezik meg róla, és meggyőz egy háborús sérülteket kezelő orvost, hogy készítsen műuszonyt a delfinnek, így visszavezetheti őt az egészséges életbe.

A delfinek és az emberek között mindig is volt valamilyen különleges kapcsolat. Kedvességük, mosolygó "arckifejezésük" és vitathatatlan intelligenciájuk megragadja az embereket, és úgy tűnik, a delfinek is vonzódnak hozzánk, olyanannyira, hogy ha bajba kerülünk, akár a saját épségüket is kockáztatva segítenek rajtunk. Rengeteg történet szólt már delfinekről, akik emberek életét mentették meg. Ezúttal néhány elhivatott fiatal fog össze, hogy viszonozza a szívességet.

Mindenkinek mást üzent a kis delfin története. Számomra a sokszor kilátástalan helyzetből való kiútkeresést példázza, az elszántság és a kitartás sikerét. Öröm volt látni a fiatalok pimasz magabiztosságát, hajthatatlanságát és vakmerőségét, amellyel kiállnak egy ügy mellett és egymásért.

A film kapcsán eszembe jutott egy néhány évvel ezelőtti élményem. Egy szafari utolsó napján a hajó személyzete "likvidálta", azaz véletlenül a mélybe süllyesztette a fényképezőgépemet a nem éppen világbajnoki, de számomra mégis értékes felvételeimmel együtt.

Ezen búslakodva Hurghadán találkoztam régi kedves ismerőseimmel, akik akkor egy búvárbázist vezettek. Lívia rábeszélt, hogy tartsak velük egy másnapi kihajózásra. Soha nem felejtem el azt az élményt, és a mai napig hálás vagyok neki ezért az ötletért. Közel egy órát merültünk palackorrú delfinekkel egy csodás lagúnában. Ezek a remek teremtmények kifejezetten élvezték a társaságunkat. Odajöttek hozzánk egészen közel, a mellényünk csatját is sokszor megbökdösték az orrukkal, viháncoltak, körbeúszkáltak bennünket. Egyikük megállt velem szemben, mintha csak beszélgetni szeretne. Fejét hosszasan billegtette, mintha csak azt kérdezné: Hé, haver, nem fotózol le? Hol hagytad a fényképezőgéped?

Csak az agyamban tudtam rögzíteni ezt a találkozást, de ma is megborzongok a fantasztikus élménytől...

Hasonló élményeket, szép merüléseket és boldog ünnepeket kívánok!

6 Vissza a jövőbe

12 A roncsmerülés ABC-je - A roncsbúvár alapfelszerelése

16 Merüljünk a mangrovéban!

20 Labirintusok a víz alatt

23 Könyvsarok

24 Édesvizeink - a Nagyhegyesi Kráter-tó

28 Eric Nordevall roncsa - a svéd technikai búvárpark

32 Full Cave Floridában

36 Merülés a kőbányai pincerendszerben

42 200 tonna ezüstre leltek!

46 Divecaching, az új őrület

49 A tengeri sünök a lábukkal látnak

50 Így védd a füled!

52 Irodalmi ásatások búvároknak - A hetedik földrész

54 Kishírek a nagyvilágból - divecenter.hu rovata

56 SUB anno - 10 éve írtuk

58 Búvárfotós portfolió - Claudio Gazzaroli

66 Ízelítő következő számunk tartalmából