Suunto D9 bemutató
FelszerelésekA búvárkomputerek között - éppúgy, mint szinte minden más egyéb téren - vannak ismert és kevésbé ismert márkák. Magyarországon a búvárok többsége a svájci Uwatec és a finn Suunto termékei közül választ. Ez utóbbi gyár új zászlóshajóját, a D9-est kaparintottuk kézbe egy röpke szárazföldi ismerkedés erejéig.
A legérdekesebb újítás talán a beépített digitális tájoló. A technikai búvárok egyre gyarapodó számára az lehet érdekes, hogy a készülék levegős illetve műszer üzemmód mellett képes 21-99% oxigéntartalom között állítható 3 féle gázkeverék kezelésére, és vezeték nélküli ún. wireless adók jeleit is fogja - így megjeleníti a palackban lévő gázkeverék nyomását is.
Nem kevésbé fontos tulajdonság az új, deep stop RGBM modell használata, amivel tovább növelhetjük a merülésünk biztonságát, és ne feledkezzünk meg a kijelzőről, ami nem a megszokott kvarcóraszerű fix rajzolású, hanem grafikus (ún. mátrix), tehát pixeles felépítésű.
Mint régi Suunto tulajdonos, érdeklődve vettem kézbe a komputert. Vajon mi az, ami miatt érdemes lenne váltanom a jó öreg Vyperről?
A dobozt kinyitva nehéz volt nem észre venni, hogy egy CD is található benne. Csak nem? De bizony, a Suunto végre alapáron, a komputerrel együtt adja a számítógépes letöltéshez szükséges interface kábelt és a programot. Na végre! Nem soros, hanem USB csatlakozó felületű kábel (a mai laptopokon már egy ideje alig találni soros csatlakozót), amiben további újdonság, hogy a cég szakított a nem túl megbízható régi csatlakozójával, és egy okos új módszert talált ki. A D9-ben egy kerek, három vezetőstiftel ellátott üreg van, amibe betolva majd kissé elfordítva rögzül a letöltő kábel csatlakozója. Vége a rémálomszerű "ha levegőt veszel megszakad a letöltés" időknek!
Nocsak, még valamit rejt a dobot, egy szíj hosszabbítót! Végre nem 30 centi hosszú nyakörvet mellékelnek, hanem alapban egy kényelmes hosszúságú szíjat kapunk, és ha mégis kevés lenne pl. szárazruha viseléskor, hát elegánsan meghosszabbítható. Apró figyelmességek ezek, mégis fontosak!
Kézbe véve első benyomásom az volt a D9-ről, hogy nagyon jól néz ki - bár nem vagyok egy óra rajongó, szerintem sikere lesz a kinézetének - és meglehetősen nehéz. Van benne anyag rendesen, de biztos vagyok benne, hogy sokakat zavar, ha egy ilyen súlyos egyéniséget kell nap mint nap a kezükön viselni. A kezelés elsőre furcsa volt, de miután 10 perces kisérletezés után fellapoztam a gépkönyvet, rájöttem, hogy egész használható, csak azt kell megszokni hogy egy-egy gomb másképp működik a komputer különféle üzemmódjaiban - illetve nem mindegy, hogy megnyomom vagy nyomva tartom. Számomra kicsit fura, hogy néhány funkció eléréséhez (pl. a működési mód: levegő-nitrox-műszer váltáshoz) bizony gyors reflex kell, ugyanis ha nem nyomjuk meg a set gombot a felirat kb. 1 másodperces megjelenése alatt, akkor "vissza az egyes mezőbe, újra dobhatsz". Valószínűleg azért ez is megszokható. (Apropó gépkönyv: nagyon alapos és jól használható leírást mellékeltek a D9-hez.)
A látványos, grafikus menüben barangolva tetszett, hogy végre nem kell számítógépes kapcsolat a finomabb beállításokhoz, mint például a profil mintavételezésének állításához. Egyébként a D9 már egy másodperces mintavételt is ismer, ami dícséretes. Ha már a merülési profilnál járunk, a D9 az új, grafikus kijelzőnek köszönhetően képes a merülési profilunkat diagramon is megjeleníteni (lásd kép), ezt eddig csak PC-re letöltés után lehetett megtekinteni.
A D9 egyik nagy újítása, a beépített, kallibrálható digitális iránytű. Egy gomb megnyomása után már meg is jelenik a kijelző közepén, tárolhatjuk a merülési irányt, grafikusan illetve fok pontossággal numerikusan is láthatjuk a haladási irányunkat.
A rövid tesztünk során a fordulás sebességét kicsit lassabbnak éreztem, mint a hagyományos Suunto iránytűét, és úgy tapasztaltuk - bár ez digitális műszer - a függőleges dőlésre a D9 iránytűje is háklis. Meredeken tartva bizony elpörgött a valódi iránytól, és a mechanikussal szemben itt még a tárcsa helyzetéből sem látja a búvár hogy jól tartja-e vagy sem - ebből lehetnek gondok szerintem a víz alatt, ahol elég nehéz a kezünkön lévő órát vízszintesen tartani.
Összefoglalva első benyomásokat így egy rövid, szárazföldi teszt után: a Suunto határozottan jó irányba halad, tetszenek az újítások, az apró kényelmetlenségek is inkább csak szokatlanok, gyanítom, pár merülés után már ugyanúgy rutinból kezelhető, mint a régi tipusok. Kicsi fekete ló a tájoló, látni kellene élesben, működés közben, mennyire dőléstűrő, mennyire látható jól a kijelző a víz alatt, miközben elvileg a merülés többi paraméterét is nyomon kellene követnünk.
Természetesen a méretből adódóan a kijelző messze nem olyan jól leolvasható mint egy Vyperé, de lássuk be, bután mutatna egy akkora méretű karóra a kezünkön. Akit ez zavar, az vegyen Vytec-et, ami hasonló tudású - igaz, digitális iránytű nélkül - viszont nagyobb méretű. Egyébként érdekes érzés lehet egy olyan szerkentyűt viselni nap mint nap, ami nagyjából ugyanannyit ér, mint egy átlagbúvár felszerelése együttvéve...
Abban biztosak lehetünk, hogy a jól bevált RGBM modellt használó komputer a víz alatt egy egyszerű sűrített levegős merülésen éppen olyan megbízható, mint a régebbi típusok, a technikai merülések során való tesztelés viszont meghaladja a lehetőségeinket. Kérdés az is, hogy a sajátos, egyénre szabott megoldásokat kedvelő technikai búvárok körében mennyire lehet népszerű egy ilyen, elviekben mindentudó komputer. Bár ha folytatódik az a tendencia, miszerint a kedvtelési búvárok mind nagyobb számban érdeklődnek a technikai merülések után, előbb-utóbb egyre többeknek lehet szükségük a D9 ma még talán extrának tűnő szolgáltatásaira.
A Suunto D9-et a békásmegyeri Divex Búvár Szakáruház bocsájtotta rendelkezésünkre.
A D9 hivatalos oldala , online D9 demo