A legjobb fodrász a búvárok közt
Interjú2/3. oldal
Ennyi merülés alatt nagyjából letisztul, hogy jellegű merüléseket szeret igazán az ember- neked mik a kedvenceid?
Mivel hiperaktív vagyok, én mindent nagyon szeretek. Van egy kis Canon fényképezőgépem, igyekszek jó képeket csinálni, bár persze van még mit tanulnom. Én afféle "akcióbúvár" vagyok, szeretem, ha történik valami ait megörökíthetek. Tavaly a dugongot sikerült levideóznom, idén nagy polipokat tudtam felvenni, aztán készültek videóim leopárdcápáról, szirti cápákról. Otthon ezeket össze is vágom, egy kicsit még ezzel is tovább tart a merülés.
A vörös-tengeri kalandokból már bőven kijuthatott, merre másfele jártál és merültél még?
Valóban, Egyiptom már "hazai pálya", de szerencsére máshol is búvárkodhattam már. Voltunk Balin, jártam már a Karib-tengeren. Megpróbálunk olyan helyekre menni, ahol valóban vannak érdekességek- több-kevesebb sikerrel. Balin például nem a legszerencsésebb szezonban jártunk, de azért ott is merültünk gyönyörű helyeken. Most pedig Sipadanra szeretnénk elmenni, arról nagyon szépeket hallottunk. Egyébként úgy érzem, én Egyiptomban már szinte mindent láttam, és még mindig nagyon szeretem. Ha már olyan szerencsések vagyunk hogy ilyen közel van hozzánk, egyszer egy hosszú hétvégére kéne kiugrani, csak úgy merülni egy-kettőt. Az Adriáról inkább csak hallomásból tudok, mi a feleségemmel igazi meleg vízi búvárok vagyunk.
Ahogy az ember egyre többet merül, egyre több különös helyzetbe kerül- neked valószínűleg a víz alatti hajszobrászat lehetett a legfurcsább kalandod. Honnan jött egyáltalán az ötlet?
Tréfásan szoktam mondogatni, hogy én vagyok a búvárok közt a legjobb fodrász és a fodrászok közt a legjobb búvár. Egyszer aztán tényleg szöget ütött a fejembe, hogyan kellene ezt a kettőt összekötni. A lényeg az, hogy a fodrászversenyeken van egy speciális műfaj, az úgynevezett épített frizura. Ez nem a hétköznapi hajviseletről szól, hanem a fantáziáról, a kreativitásról, arról, hogy milyen ötleteket képes megvalósítani a fodrász. Azt találtam ki, hogy egy ilyen épített frizurát készítek a Vörös-tengerben. A modellem nem más volt, mint egy ifjú színésznő, Bánhidi Vivien. Persze nem csak úgy fejest ugrottunk a vízbe, előtte minden átgondoltam és kitaláltam. A virágkötők használnak egy szigetnek nevezett kiegészítőt, amiből egy gömbölyűt választottam, abban bízva, hogy megszívja magát vízzel és tudok vele dolgozni. Odalenn minden vagy le, vagy fel akar úszni, szóval tényleg alaposan előre kellett tervezni a munkát. Természetesen a vízben aztán mindenki az én kezem alá dolgozott, a profi búvárok vigyáztak ránk, az asszisztensem pedig Nacsa Olivér volt. Vivien hajából csináltam egy copfot, abba építettem bele ezt a gömböt, úgy, hogy a haj kitakarja, végül színes hajtincseket szúrtam bele a gömbbe. Egy nagyon szép részen voltunk, amit én Japán kertnek hívok, mert annyira dús és színes, sekély merülőhely ez, és kiválóan beleillettek azok a színek és formák amiket sikerült összehozni. Igazán elégedett voltam a végeredménnyel.
Tehát szakmai szempontból is érdekes kihívást jelentett ez a munka?
Feltétlenül! Én szeretem feszegetni a határaimat, és nagyon izgalmas volt ebben a speciális környezetben dolgozni. Nem látszik a felvételeken, de például ezt a gömb alakú szigetet sokáig kellett víz alatt tartani a merülés előtt, hogy aztán munka közben a megfelelő módon viselkedjen. Gondolkoztam előzőleg azon is, hogy esetleg hajat vágjak, de egyszerűen taszítónak tűnt, hogy körülöttem a levágott hajszálak úszkáljanak. Én az esztétika rabja vagyok, és az épített frizura sokkal jobb választásnak tűnt. Jól döntöttem, jól sikerült minden, és utána megkaptam az SSI-tól a Víz alatti fodrász specialitás kártyámat, ilyen állítólag másnak nincs is az egész világon. Persze a többiek nem hagyhatták ki, hogy ezután is "felavassanak", búvármódra.
Az írás a következő lapon folytatódik!
(átlag: 5) nehéz körülmények 
Budapest
