Merülés a tudományért
A búvárkodásrólIzgalmas területe a búvárkodásnak az, amikor kutatási céllal merül alá valaki.
Mind a három búvár a Woods Hole Oceanographic Institution (WHOI) kötelékében dolgozó kutató, akik tudományos céllal hajtanak végre merüléseket. Ez az oceanográfiai kutatások nagyon értékes, ám nem igazán ismert szelete. Az ezen a területen dolgozók számos eszközt használnak, a hálóktól a távirányítású robotokig. Számos esetben úgy vesznek mintát, hogy a kutatók a hajón vagy a parton maradnak közben. A korszerű eszközök helyettesíthetik a tudósok szemét és kezét, amikor nagyobb gyakorisággal, hosszabb időtávon vagy nagy mélységben kell adatokat gyűjteni, ahol az emberek képtelenek lennének teljesíteni a feladatot. Ám a készülékes merülés lehetőséget ad arra, hogy a kutatók saját maguk derítsék fel a tenger világát.
- A WHOI búvárprogramja az óceán sekély vizének elérését teszi lehetővé azok számára, akik maguk végeznek el feladatokat olyan helyeken, ahol nem használnak távirányítású eszközöket. Sokkal hatékonyabb valóban ott lenni és látni, mit is csinálsz - mondja Larry Madin, a WHOI kutatási búvárkodásért felelős igazgatója. Az ötvenes-hatvanas évektől, amikor a nagyközönség körében is népszerűvé vált a búvárkodás, a tudománynak is gyakran használt eszközévé vált a légzőkészülék. Ám a kedvtelési búvárkodással összehasonlítva megvannak a különbségek még akkor is, amikor hasonló környezetben zajlik a kettő. Madin a kedvtelési és az ipari búvárkodás által meghatározott skálán helyezi el a tudományos búvárkodást:
- A sportbúvárok akkor merülnek, amikor szép az idő, és dönthetnek úgy is, hogy nem mennek a vízbe. Az ipari búvároknak nehéz körülmények közt is merülni kell, végre kell hajtani a feladataikat a tervek szerint. A kettő között van valahol a kutatási célú merülés, mert nekünk is megvan a feladatunk, a kutatás végrehajtása azon a területen amit mi választottunk. Van döntési lehetőségünk a végrehajtást illetően, de az egész nem a kedvtelésről szól. Néha más, bonyolultabb felszerelést használunk mint egy sportbúvár, adott időszakban be kell fejeznünk egy feladatot, felelősek vagyunk a begyűjtött mintákért és adatokért, és eközben a biztonságra és a velünk dolgozókra is figyelnünk kell.
A tudományos búvárkodást külön képzéseken lehet elsajátítani, a WHOI-nak is van ilyen programja. A kezdetektől, 1953-tól fogva összesen három egymást váltó szakember volt a WHOI búvárbiztonsági felügyelője. Az általuk életre hívott és folyamatosan továbbfejlesztett programban 418 búvár kapott képzést. Nem csak a várható feladatokra készítették fel őket, hanem a képességeik szinten tartásában is segíték őket. A jelenlegi felügyelő, Edward O´Brien is arra hívja fel a figyelmet, hogy ez nem hobbi, mondásuk szerint a tudomány irányítja a merülést. A búvárok felkeresik őt a feladat leírásával, elmondják, mit szeretnének végrehajtani a víz alatt, és aztán átbeszélik, hogyan lehet azt biztonságosan és eredményesen megoldani: "minden lehetséges, ha apránként haladsz és célra koncentrálsz". A WHOI is tagja az American Academy of Underwater Sciences (AAUS) szervezetnek, ami előírja a tudományos búvárkodás alapelveit, és ennek köszönhetően a WHOI-ben kiképzett búvárok az AAUS másik tagszervezetében is vállalhatnak búvárfeladatokat.
[ WHOI ]
(átlag: 3.8) átlagos nehézségű 
Kecskemét
