A megtalált múlt
Külföld76 év után találtak meg egy szomorú sorsú hajót Ausztráliában.
Audrey O´Callaghan ma is azon sajnálkozik, hogy abban az időben nem lett volna szabad útra kelni, de a kapitány parancsot kapott, mennie kellett. A hajóra viszont hosszú ideig senki nem bukkant rá a víz alatt- egészen mostanáig. Des Williams történész és Mark Ryan búvár közös expedíciója sikerrel járt, és 66 méteres mélységben megtalálták a Coramba maradványait. A kapitány lánya elmondta, Williams megígérte neki, nem fogja feladni a keresést- és megtartotta a szavát. Mark Ryan büszén beszélt a felfedezésről, mert Victoria leginkább keresett, fontos roncsára sikerült rábukkanni. Az összes tengerész életét követelő tragédia nagy hatással volt a helyi közösségre. A túlélő családtagok számára most pedig ugyanúgy fontos hír az, hogy előkerült a Coramba. Audrey O´Callaghan újból kézbe vehette apja neki írt levelét, amit arra az esetre írt, ha ő egy útról nem térne vissza, és tanácsokat ad benne lányának. A kapitány másik gyermeke, Jack viszont már nem érte meg a Coramba megtalálását.
Mark Ryan úgy tudja, az 50 méter hosszú hajó Port Phillip Heads irányából próbált volna Melbourne-be jutni, ám ez lehetetlennek bizonyult, ekkor szerettek volna Western Port Bay közelében menedéket keresni. Ám a hajó felborult, mielőtt egyetlen mentőcsónakot leengedhettek volna. A híd, a hajó harangja, az óra, és négy tengerész holtteste a partra sodródott. A többiek valószínűleg a hajótestben rekedtek. A 17 fős kutatócsoport már 8 éve keresi a Corambát, és most kicsit váratlanul találtak rá: a szigettől 15 kilométerre, minden korábbi elképezéshez képest jóval távolabb nyugszik a roncs. Tulajdonképpen egy másik hajó után kutattak, de a szonár jeleiből arra gyanakodtak, hogy egy nagyobb hajó roncsára találtak rá. Amikor lemerültek, meglepődtek a hajó jó állapotán az elszenvedett viszontagságok ellenére. A hátsó rész gyakorlatilag egyben van, az orr sérült meg jelentősebben. A következő hetekben több kutatómerülést terveznek a maradványoknál.
Des Williams érdeklődése igen régre datálható, 1985-ben jelent meg a könyve a Coramba sorsáról. Mivel találkozott a családtagokkal, mélyen átérezte a tragédia emberi oldalát. Azokban a nehéz években minden család iszonyú tragédiaként élte meg a történteket. John Sullivan, akinek nagyapja veszett oda, megerősítette, hogy a családját megviselték az események. Annyira kötődtek a Coramba sorsához, hogy John Sullivan nagyanyja illetve nagynénje is azt kérte, hamvaikat a tragédia feltételezett helyszínén szórják a tengerbe, és Sullivan maga is ezt tervezi, ha eljön az ideje.
[ theage.com.au ]