»» ««

Óriás halak voltak az első szűrve táplálkozók

Tudomány

A hatalmas bálnákról ismeretes, hogy nyitott szájjal szűrve a vizet táplálkoznak, ám a technikát valószínűleg a mezozoikumban élt, óriási halak fejlesztették ki.

A bálnák közé tartoznak a világ legnagyobb testű állatai, ám újonnan felfedezett fosszíliák felfedik, hogy az emlősöket szabadidő terepjáró nagyságú, szűrve táplálkozó halak előzték meg, melyek a jura korszak folyamán, mintegy 170 millió évvel ezelőtt fejlődtek ki, és egészen azon kihalási eseményig éltek, amikor a dinoszauruszok és számos más faj eltűnt.

Bár a mára már kihalt halak - úgynevezett pachycormiformes - nem voltak szoros rokoni kapcsolatban a bálnákkal, pusztulásuk olyan ökológiai fülkét hagyott hátra, melyet az 56 millió évvel ezelőtt megjelenni kezdő bálnák, cápák és ráják kitölthettek. Ez pedig segíthet magyarázatot találni napjaink tengeri táplálékláncának felső részére.

Bonnerichthys - thehistoryblog.comA halfosszíliák - melyeket a Science legutóbbi számában írtak le - azt is bizonyítják, hogy a szűrve táplálkozás jóval az első bálnák előtt kifejlődött. Az étkezés ezen módszere során a táplálkozó tátott szájjal teleszívja magát vízzel. A víz a kopoltyúkon keresztül távozik és csak a megszűrt táplálék marad hátra. Ezt a fajta étkezést segíti, ha az állatnak nagy szája van, és ezen hatalmas halak számos tagja rendelkezhetett vele.

Kensu Shimada, a kutatás társszerzője elmondta, hogy az egyik halat ő és csapata azonosították. Ez a faj a Bonnerichthys, mely akár hat méteresre is megnőtt, és egy, a mai Kansas területét elfoglaló tengeri úton haladhat át. "Egy korábban leírt faj, a jura korszaki Európából származó Leedsichthys - ugyanazon családhoz tartozik, amely a Bonnerichthyst is felölelte - még nagyobb volt, a kilenc méteres testhosszt is elérte, mely minden idők leghatalmasabb csontos halává tette" - mondja Shimada.

A vizsgálathoz Matt Friedman oxfordi kutató és csapata mind ősi, mind újabb halfosszíliákat tanulmányoztak, melyeket Angliában, Amerikában és Japánban tártak fel. A kansasi halról korábban azt hitték, hogy olyan volt, mint egy gigantikus kardhal, agyarszerű fogakkal állkapocscsontjain. "Azonban a minta közeli vizsgálata kimutatta, hogy az ilyen hosszú orr és az agyarszerű fogak nem voltak jelen a halnál" - magyarázza Shimada. "Ehelyett tompa, masszív feje, fogatlan állkapocscsontjai, és hosszú, kopoltyút alátámasztó csontjai voltak, melyek a planktonnal táplálkozó halak jellegzetességei".

Míg ez a hal és egyéb, dinoszaurusz kori szűrve táplálkozók hosszú létezést élvezte a Földön, a K-T kihalási esemény számára nem jelentettek akadályt. Ezen esemény során pusztult el az akkor a Földön élt össze faj közel 70 százaléka. "A szűrve táplálkozó pachycormiform halak - melyek a táplálékláncban alul elhelyezkedő, apró organizmusokra támaszkodnak táplálékként - tökéletes áldozatok voltak és ki is haltak" - mondja Lional Cavin genfi kutató a Science-ben megjelent kapcsolódó kommentárban. Hozzátette, "a trópusi fülkét később kitöltötték, először az 56 millió évvel ezelőtt megjelent cápák és ráják, majd a modern cetfélék - bálnák, delfinek és barna delfinek -, amelyek 34 millió évvel ezelőtt fejlődtek ki.

A Science egyik másik tanulmánya, melyet Felix Mark és Mark Uhen kutatók jegyeznek, azt derítette ki, hogy a diatómák - fitoplanktonok elterjedt típusa -, valamint a klímaesemények befolyásolhatták a cetfélék evolúcióját, amint az állatok a vízbe kerültek. Marx és Uhen úgy hiszi, "a diatóma alapú termelékenységet érintő nagyfokú növekedés, melyet talán a kovasav és egyéb tápanyagok déli-óceánban történő megnövekedése, valamint az Antarktisz körüli mélytengeri elegyedés révén kialakult, part menti feláramlási zónák váltottak ki", különösképpen elősegíthették a szilás cetek evolúcióját.

A kutatás megvilágítja, hogy a több mint 190 tonnát nyomó, és 32 méteresre megnövő tengeri emlősök hogyan tarthatják fenn magukat miniatűr diatómákkal, és más apró, elterjedt - mint a krill - vízi állatokkal.

[ Delta ] / Discovery News


Merülőhelyek

South West Rock, Fish Rock Cave

Australia

1/1 db alapján:érdekes(átlag: 4) nehéz körülmények
max: 16m, látótáv: 10-25m

napihajós megközelítésüreg vagy barlanghomokos élőhely sziklás, hasadékos élőhelycápa

Látogasd meg és lájkold facebook csoportunkat, videóinkat pedig a Vimeo csatornánkon is elérheted.

Powered by babelrabbit engine © 2004-2024 Bunny - All rights reserved
Az oldal szöveges és képi tartalmának felhasználásáról az impresszumban tájékozódhatsz.
Impresszum / Adatkezelés