Repülős késések: szabályok és realitás
EgyébAz EU-rendelet elvileg az utasoknak kedvez, sőt, a közelmúltban még kedvezőbb helyzetbe kerültek.
A valóságban viszont az a helyzet, hogy az EU-rendelet egyik kitétele miatt a légitársaságok mindent megtesznek azért, hogy ne kelljen fizetniük. A jelenlegi szabályok szerint a különféle esetek (jelentős késés, beszállás megtagadása, járat törlése) különféle automatikus kártérítést jelentenének, a távolságtól függően. Utóbbinál három kategória van, 1500 km-ig, 1500 és 3500 km között, illetve az ennél is hosszabb távú repülések, így a kártérítés szabott összege 250, 400 illetve 600 euro. Ám ez csak a törölt járatokra vonatkozik, a jelentős késés esetében átfoglalás, jegyár-visszatérítés illetve ellátás illeti meg az utasokat. Az Európai Bíróság a múlt héten viszont úgy döntött, hogy a jelentős, három órás késés gyakorlatilag megegyezik a törléssel, tehát a repülőtársaságok "eszköztárából" kikerül az a trükk, hogy a törlést jelentős késésként adminisztrálják, elkerülve így a kártérítés fizetését.A légitársaságok ugyanis értelemszerűen nem nagyon rajonganak a kártérítés intézményéért. Persze van ebben olyan logika is, hogy időnként olyan nyomott árú repjegyekkel utazó utasokról van szó, akik a kártérítés révén a jegyük árának többszörösét is visszakaphatnák, de az EU így is alapvetően azt tartja szem előtt, hogy a késés vagy törlés miatt kellemetlenséggel szembesülő utasok megfelelő védelemben részesüljenek. Egy gumiparagrafus azért így is maradt a rendelet szövegében: "Az üzemeltető légifuvarozó nem köteles kártérítést fizetni a 7. cikk szerint, ha bizonyítani tudja, hogy a járat törlését olyan rendkívüli körülmények okozták, amelyeket minden ésszerű intézkedés ellenére sem lehetett volna elkerülni." Így aztán minden esetben, például műszaki hibánál is elháríthatatlan okokra hivatkoztak a társaságok, és ezt megkönnyítette a számukra, hogy a rendelet nem részletezte, mit ért a fogalom alatt. A bíróság döntése rámutatott, hogy a műszaki hiba elvileg nem ilyen ok, feltéve, hogy nem a normál működésen túli okból fakad- és ezúttal azt nem részletezték, mi az a "normális működés". Ezért valószínűleg a legtöbb kártérítési kérelmet ezután is erre hivatkozva fogják majd elutasítani. Magyarországon kevesen terelik jogi útra az ügyeket, de megalapozott esetekben jó eséllyel perelnek- időnként hajmeresztő dolgok történnek meg, és elég gyakran a fapadosok érintettek.
Közben arra a jelenségre is lépni kellett valamit, hogy a mostanában többször előfordult csődök esetén se maradjanak kiszolgáltatott helyzetben az utazók. A légitársaságok néha a végsőkig próbálnak üzemelni, és még akkor is elfogadnak foglalásokat, amikor már a helyzetük kilátástalan- sok utas pedig külföldön szembesül azzal, hogy már nem is létezik a társaság, ami hazavinné őket. Az Európai Parlament ezért arra kérte a Bizottságot, hogy alkosson új szabályokat ilyen esetekre, például kompenzációs alap létrehozásával. Mindenesetre nem árt ismerni a jelenlegi jogainkat, és ezért érdemes áttanulmányozni az EU vonatkozó, 261/2004/EK rendeletét, ami itt magyar nyelven is elérhető.
(átlag: 3.4) átlagos nehézségű 
Budapest
