Különös tóban gyakorolnak az űrhajósok
KülföldA nem hétköznapi környezetben a speciális küldetésekre készülnek fel, a tudósok munkáját segítve.
Ez viszont még nem indokolja, hogy a NASA miért vesz részt finanszírozóként a PLRP programban, hogy az tovább folytatódhasson, és miért küldi ide a NASA mellett a kanadai űrügynökség is az asztronautáit- a Holdon ugyanis nincsenek tavak. A gyakorlás mégis hasznos, mert az a víz alatti kutatás, ami a Pavilion-tóban zajlik, felkészíti az űrhajósokat egy másik égitesten végzett kutatási tevékenység lebonyolítására. Régebben elsősorban búvárok merültek a tóban, de annak érdekében, hogy nagyobb területet ismerhessenek meg, egy személyes minitengeralattjárókat vetettek be. Az asztronauták ezen a ponton kerültek a képbe- a víz alatt dolgozva, folyamatosan figyelemmel kísérve a levegő- és energiaellátást hasonlóak az őket körülvevő körülmények, mintha egy idegen égitest felszínén kellene biztonságosan megoldani egy feladatot. A kulcskérdés ugyanaz: limitált idő alatt kell valós tudományos eredményeket elérni. Miközben végre kell hajtani a kitűzött tervet, mégis képesnek kell lenni felismerni azokat a különleges, szokatlan dolgokat, aminek a kedvéért le kell térni a kijelölt útvonalról. Valós idejű térkép is készül a bejárt részekről, ahol jelölik az érdekesebb pontokat.
A technológia változása pedig az eljárások változását is magával hozta. Amióta áttértek arra, hogy nem szalagra, hanem merevlemezre rögzítik a merülések során a kamerák képét, könnyebben és gyorsabban elemezhető ki minden, amit a másnapi munka folyamán már figyelembe is lehet venni. Az igazi fejlődés persze azon lesz majd lemérhető, hogy más helyeken mennyire lesz majd gördülékeny a folyamat. A kutatók pedig addig is keresik a választ a Pavilion-tó titkára. A furcsa alakzatok ugyanis sekélyen és nagyobb mélységben is előfordulnak, de az egyes helyeken más és más formák a jellemzőek. A tóban viszont nem találtak semmi különöset, a vízben oldott anyagok mennyisége más tavakéhoz hasonló, halak élnek benne, ugyanúgy járnak a helyiek a tópartra, mint máshol. A felszín alatt ehhez képest ott vannak az akár több méteres mészkő építmények, és a jelekből úgy tűnik, hogy a folyamat napjainkban is tart, mert a pár évtizede a tóba került szeméten is lerakódott a kalcium-karbonát. Mindenesetre most több irányból is vizsgálják a jelenséget- próbálnak valami különlegességet keresni a víz összetételében, máshol nem előforduló baktériumok után kutatnak, de a vizsgálati eredmények egyelőre nem egyértelműek. Az is zavarba ejtő, hogy a körzet más tavaiban nem figyelhető meg hasonló jelenség.
[ A SPACE.com nyomán ]