Szemüket fűtik a kardhalak
TudományA kardhalak 300 méter mélyen szemük és agyuk melegen tartásával képesek a gyorsan mozgó prédákat követni.
A kardhalak saját szemüket melegítik fel ahhoz, hogy a mélyben gyorsan mozgó zsákmányukat tökéletesen követni tudják a hideg vízben - fedi fel egy újabb tanulmány.
A kutatók már tudták, hogy bizonyos nagytermetű óceáni ragadozók - mint a kardhal, tonhal és egyes cápák - legalább az agyukat és szemüket melegebben képesek tartani, mint a környező vízhőmérséklet. Ám ez az első meggyőző biológiai magyarázat arra, hogy ezt miért is teszik - állítja Kerstin Fritsches az ausztrál queenslandi egyetem kutatója. A Csendes-ócánon ringatózó kutatóhajó laboratóriumaiban Fritsches és kollégái kardhalnak retinákkal kísérleteztek. A retina hőmérsékletét 5-15 fok között váltogatták, különböző erősségű, villanó fénynek tették azt ki. Úgy találták, a hőmérséklet nagy hatással van a retina azon képességére, hogy különbséget tudjon tenni az egyes villanások között.
A kardhalak rendszerint szemeik és agyuk hőmérsékletét 19-28 fok között tartják. A hal merülési mélységétől - valamint a környező hőmérséklettől és fényerősségtől - függően ez a művelet javítja azon képességüket, hogy 10-szer pontosabban követhessék a prédát.
A kardhalak egy virtuális sivatagban élnek, ahol mindössze néhány táplálékforrás található, az is nagy távolságokra szétszórva. Amikor a halak kifejezetten gyors, és igen könnyen manőverező zsákmányba botlanak - mint a nagy repülő tintahal - a gyors mozdulatok észlelésének lehetősége jelentősen növeli esélyüket a préda elfogására.
Az egyelőre még nem teljesen ismert, pontosan szemeik és agyuk melegebben tartása hogyan előzi meg a látás romlását. A hőmérséklet zuhanás valószínűleg befolyásolja az adatátviteli sebességet az idegi és egyéb molekuláris, illetve neurokémiai folyamatoknál, ezzel az egész idegi választ lelassítja.
A Csendes-óceánban a halak körülbelül 300 méter mélységben már mindennaposak. Ebben a mélységben a környező hőmérséklet alig 3 fok. A kardhal 20 fokon tartott retinája mintegy hétszer jobb látást biztosít mozgó képek érzékelésénél. A melegen tartott szemek egyik legnagyobb előnye akkor mutatkozik meg, ha a víz, bár hideg, de fényesen megvilágított.
A kardhal esetén az egyik izom bizonyos része, mely a szemeket mozgatja úgy adaptálódott, hogy eredeti feladata helyett inkább a szemet melegíti. Felmelegíti a vért, mely aztán a szem és az agy felé tart. A többi halfaj - például a tonhal - egész testét melegen képes tartani. Hasonló fénykísérletek a tonhal retinákkal azt mutatták, hogy a felmelegedés ennek a halfajnak is vizuális előnyt biztosít.
Mivel minden csontos hal, mely melegíti magát, az felfűti saját szemét és agyát is, az adaptálódás célja talán az idegrendszer gyors hőmérséklet változásának gyengítő hatásainak kiküszöbölése. Ennek pedig legszembetűnőbb hatása a látás sebessége.
[ hirado.hu , New Scientist ]
(átlag: 3.8) átlagos nehézségű 
Kecskemét
