A PADI Oktatói vizsga
(Hirdetés)2/4. oldal
A két vizsga ott a helyszínen azonnal kiértékelésre kerül, mindkét esetben 75 százalékot el kell elérni. A búvárelméletből van lehetőség azonnal egy pótvizsga megírására, a standerdekből viszont nincs ismétlés, ha elsőre nem sikerült, az bizony bukás. Ha bármelyiken elhasal a jelölt, a vizsga ezen részét egy másik alkalommal meg kell ismételnie, de folytathatja tovább a többi résszel, így azok sikeres teljesítése esetén azokból már nem kell megint vizsgáznia.
A standardek és előírások az egyik legnehezebb része az egész vizsgának. Sokat számít, ha a jelöltnek van vizsgarutinja, egyrészt, hogy kezelni tudja a hatalmas stresszt, másrészt pedig tudjon tesztet írni. Ne ragadjon le egy-egy nehéz kérdésnél értékes időt veszítve, hanem haladjon tovább, és térjen vissza később ha marad idő, ha pedig végképp nem tudja vagy kifut az időből legalább tippeljen, de üresen sose hagyjon választ! Ezek azok a tanácsok, amelyek segíthetnek talán a leendő vizsgázóknak- és amelyeket a vizsgáztató is elmond. Számára nem cél, hogy embereket buktasson, többségük nagyon-nagyon segítőkész, jóindulatú, szinte a végletekig elmennek amit az előírások engednek, hogy a jelöltek sikeresen teljesítsék a kihívásokat. Tudják ők jól, hogy a tanfolyamon komoly felkészítést kapott mindenki, és azt is, hogy a vizsgadrukk, a stressz képes teljesen leblokkolni az embert.
Amennyiben a két elméleti vizsgán a jelölt átesett, azt szokták mondani a neheze már megvan. Ez persze nem azt jelenti, lazítani lehet, de most már olyan gyakorlati képességekről kell számot adni, amit egy oktatójelölt már jól kell, hogy tudjon.
Következő esemény az előadás megtartása, amelyre természetesen van idő felkészülni, segédeszközöket beszerezni, az előadás vázlatát megírni. Az előadás témáját a vizsga elején megkapott dossziéban találjuk, mint ahogy a pótelőadásét is. 3.5 pontot kell elérnünk az 5.0-ból, és lehetőségünk van egy újra próbálkozásra a bukás előtt. Az előadást természetesen fordítják angolra, nem kell angolul megtartani, a diákokat pedig jelölttársaink játszák el, a vizsgáztató mintha ott sem lenne, kívülállóként értékeli az előadást. Érintettünk-e minden előírt pontot, használjuk-e a szükséges eszközöket, és a többi. Sok feltételnek kell megfelelni, de aki lelkiismeretesen készült a tanfolyamon, annak a 4.0 feletti eredmény könnyedén sikerülni fog, akár a tökéletes 5.0 is elérhető!
A délelőtti programok ezzel zárulnak, ezután ebéd, majd a védett vízi oktatás bemutatói következnek a délután során, Magyarországon jellemzően egy uszodában.
A védett vízi vizsgák az IE elején kisorsolt öt készség bemutatásával kezdődnek, ez mindenki számára egységes. A feladat során a jelöltek egymás mellett felsorakoznak, majd a vizsgáztató kéri egyesével a gyakorlatok oktató szintű bemutatását. Itt az 5 készségre adható maximum 25 pontból 17-et kell elérnie a jelölteknek úgy, hogy nem kaphat 2 pontot vagy kevesebbet egy készségre sem. Ha egyet elhibáz azt ismételheti, ha többet, akkor viszont megbukott. Ez, mivel már a Merülésvezetői tanfolyamon beidegződött, és a Segéd és OWSI tanfolyamon tovább gyakorolt készség, általában mindenkinek sikerülni szokott, esetleg stressz miatt hibázhat valaki.
A készségek bemutatása után az oktatások következnek. A jelölt játsza az oktatót, kap merülésvezetőt és a tanfolyam létszámától függő tanulót- amelyet természetesen itt is jelöltek játszanak el. Az oktatandó készségeket előre megkapta a jelölt a vizsga elején a dossziéjában, tehát felkészült rá. Az oktatás előtt megtartja az eligazítást, majd a vizsgáztató a már megszokott módon kiosztja a hibákat a tanulóknak.
Itt is érvényes, sőt fokozottan érvényes, hogy a tanulók számára sincs lehetőség lazítani, a készséget tökéletesen be kell mutatnia azzal az egyetlen hibával, amit a vizsgáztató ráosztott. Ha többet hibázik, ha nem tudja a készséget bemutatni egyébként hibátlanul, úgy is megbukhat az illető, hogy el sem jut az oktatásig, esetleg az oktatása megfelelő volt, ám tanulóként nem felelt meg.
A vizsgáztató az oktatás során is adhat további hibákat, tehát az oktatójelölt akkor sem lélegezhet fel, ha megtalálta az első hibát, mert lehet, kapja a következőt. Az oktató elbukhat, ha nem veszi észre a hibát, ha beleköt olyanba ami nem is hiba, ha túl sokszor ismételteti meg indokolatlanul a tanulóval a feladatok (időhúzás!), ha nem reagál egy tanuló egészségét veszélyeztető helyzetre, és még sokféle módon. Nem szabad rutinból csinálni, figyelni kell, készenlétben kell lenni, és koncentrálni, koncentrálni!
A gyakorlatok után még meg kell tartani a záró eligazítást is, majd az egészet a vizsgáztató ott helyben lepontozza, és annak eredményét közli is a tanulóval- legalább 3.4 pontot el kell érni, és nem lehet 1-2 pont egy részfeladatra sem.
Az oktatás után sincs jellemzően pihenés, hiszen valószínűleg ezután egy társunk számára megyünk tanulót játszani- ahol természetesen ha nem figyelünk, akár meg is bukhatunk a sikeres oktatás után is. Ha valaki mint tanuló megbukott, számára ez a rész úgymond elúszott. Ha valaki oktatóként bukott meg, még lehetősége van a pótfeladat bemutatására, és csak utána kell ismételnie a vizsgát egy másik alkalommal.
Az írás a következő lapon folytatódik!