»» ««

Alvó ámbráscetekbe botlottak kutatók

Tudomány

Egy véletlen találkozás során, amikor a kutatók egy csoport alvó ámbráscetbe botlottak, ismeretlen alvási viselkedésére hívták fel a figyelmet.

A korábbi feltételezésekkel, és az apróbb cetfélékkel ellentétben, a bálnák a jelek szerint teljes alvási ciklusba lépnek. Ám naponta korlátozott ideig alszanak csak, ami azt jelenti, hogy ezen állatok lehetnek az ismert, legkevésbé alvásfüggő emlősök.

A Luke Rendell brit kutató vezette csoport az óriás ámbráscetek - Physeter macrocephalus - hívásait és viselkedését vizsgálta Chile partjai mentén, amikor véletlenül belesodródott egy bálnacsapatba, melynek tagjai függőlegesen lebegtek a vízben, csak az orruk bukkant ki a felszínre. Legalább két emlős nézett szembe a hajóval, ám egyetlen állat sem reagált.

Valójában igen ijesztő volt. A hajó besodródott a csapatba, motorja kikapcsolva, míg az alsó fedélzeten akusztikus rögzítést végeztünk. Amikor felismertem a helyzetet, úgy döntöttem, a legjobb, ha megpróbálunk kivitorlázni a csoportból, ahelyett, hogy bekapcsolnánk a motorokat, és mindegyiküket felébresztenénk" - mondja Rendell.

A kutatók majdnem sikerrel is jártak, ám sajnos az egyik bálnát kifelé menet meglökték. "Nem tudtuk, hogyan fognak reagálni, mindegyik állat legalább kétszer annyit nyomott, mint a hajónk, így elsüllyeszthettek volna minket. Ha úgy döntenek, hogy közösen reagálnak - általában így járnak el az orkák elleni védelmül -, akkor nagy bajban lettünk volna" - mondja a kutató. Szerencsére némi kezdeti aktivitás követően, a bálnák félénken arrébb húzódtak, és 15 perc múlva ismét békésen bukkantak fel a felszínre.

Amikor a találkozásról készült videót Patrick Miller kutató látta, a furcsa viselkedés egyből értelmet nyert. Miller és csapata korábban 59 ámbráscetre rakott rá adatrögzítőket, hogy figyelje, az állatok milyen mélyre merülnek, és hogyan viselkednek, miközben végigjárják a bolygót. Kiderült, hogy az ámbráscetek idejük 7 százalékát a sekély vízben, inaktívan sodródva töltik. Azt, hogy ezalatt mit csinálnak, illetve miért is teszik ezt, rejtély maradt, ám a felvételt látva kiderült, a bálnák alszanak.

A bálnáknál és a delfineknél eddig csak azt látták, hogy azok egyik agyfélteküket hagyják pihenni, miközben egy szemüket nyitva tartják. Ez feltételezhetően azért alakult így ki, mert az állatoknak fizikai aktivitást igénylő, fontos tevékenységeket - mint a levegőért felszínre bukni, vagy elkerülni a ragadozókat - kell végrehajtaniuk. Soha nem lankad figyelmük. Ám ezen megfigyelések főleg fogságban élő állatokra korlátozódtak, melyeknek agyhullámait könnyen meg figyelemmel tudták követni. Nagyobb bálnákkal soha nem végeztek ilyen kísérleteket.

Ám most Miller, Rendell és kollegáik jelentése szerint, az ámbráscetek úgy tűnik, teljes alvási ciklusban vannak sodródás közben, akár a felszínen, akár 10 méteres mélységben. Alvásuk 10-15 percig tart a jelek szerint, mely idő alatt nem lélegeznek, és nem mozdulnak. Rendell és csapata nem tudta megmondani, hogy a találkozásban részt vett ceteknek nyitva volt-e egyik szemük, vagy sem, mivel azon érzékszervük a víz alatt volt. Ám a bálnák teljes tartózkodó magatartása alapján a kutatók azt gyanítják, mindkét szemük csukva volt.

Ha a bálnák teljes alvási módban voltak a Miller által dokumentált sodródás alkalmával, akkor idejüknek mindössze 7 százalékát töltik ezen tevékenységgel. Mindez éles ellentétben áll a kisebb beluga és szürke bálnák viselkedésével, melyek idejük 32 és 41 százalékában alszanak. Az ilyen csekély alvásmennyiség alapján az ámbráscetek az ismert, legkevésbé alvásfüggő emlősök. A jelenlegi rekordtartó a zsiráf, mely idejének 8 százalékát tölti alvással.

Ám az is lehet, hogy az ámbrásceteknél kétféle alvástípus létezik, a teljes alvás sodródás közben a felszínen, és a félalvás, melyet viszont még nem dokumentáltak. "Ezen eredmények felvetik annak lehetőségét, hogy a természetben a cetfélék rugalmasak az alvás mélységét és típusát illetően, ami azért is érdekes, mert ezen viselkedést már madaraknál is megfigyelték" - mondja Niels Rattenborg, madarak alvásával foglalkozó szakértő.

Az eredmények megerősítéséhez a természetes környezetben kellene az ámbráscetek agyi aktivitását lemérni. Ám ezen technológia még nem áll rendelkezésre. "A közeljövőben egy búvárt kellene leküldenünk kamerával, hogy figyelje meg, a bálnák tényleg alszanak, vagy egyik szemükkel nyitva alszanak" - mondja Rattenborg. Ám egy ilyen vizsgálat eléggé veszélyes lehet. Bár a bálnák nem agresszívek az emberekkel szemben, egy megriadt hátuszony ütése végzetes lehet.

[ Delta ]
Minden információt -ról.

Merülőhelyek

Sha´ab Suadi, Korall Gardeen

Sudan

1/1 db alapján:érdekes(átlag: 4) könnyű körülmények
max: 18m, látótáv: 10-25m

szafaris megközelítészátony merüléskorallos, trópusi élővilágteknős

Látogasd meg és lájkold facebook csoportunkat, videóinkat pedig a Vimeo csatornánkon is elérheted.

Powered by babelrabbit engine © 2004-2024 Bunny - All rights reserved
Az oldal szöveges és képi tartalmának felhasználásáról az impresszumban tájékozódhatsz.
Impresszum / Adatkezelés