A HEPCA körleveleiben és honlapján (www.hepca.com) is igyekszik tájékoztatni arról az érdeklődőket, milyen munkálatokat végeznek, és mi a céljuk ezekkel. A roncsba szorult levegő eltávozását megkönnyítő lyukak vágása már megtörtént, és az új horgonyzási rendszer is sokat fog segíteni abban, hogy ne rongálódjon a roncs állapota. (E sorok írója saját szemével látott olyan extrém helyre kikötött hajókötelet, ami minden bizonnyal károkat okozott.)

Persze egy-egy ilyen munkánál mindig hallatja a hangját az ellenoldal is. A hírek szerint több búvárcég nem örült a lezárásnak, ami nyilván bevételkiesést jelentett a számukra- őket a HEPCA élesen támadta. Egyik hírlevelükben azzal a példával illusztrálták a munka fontosságát, hogy a közelmúltban a Rosalie Möller roncsa is súlyosan sérült egy rosszul kikötött búvárhajó miatt. Egyiptomi viszonyokban járatosabb emberek persze időnként kritikusan szemlélik a HEPCA tevékenységét is, de tagadni azért nem lehet, hogy időszerű volt már tenni valamit a Thistlegormon uralkodó állapotok javítása érdekében.

A végzett munkákról több videofelvételt is közzétettek. Ha valaki netán kíváncsi arra, hogy is zajlott az új horgonyzási rendszer kialakítása, íme az egyik film:

Persze a világ leggondosabban kitalált állagmegóvási terve sem lehet igazán hatásos, ha a búvárok maguk nem foglalkoznak az előírásokkal, és minden általánosan elfogadott szabály ellenére szuvenírokat akarnak gyűjteni. "Szerencsére" már alig akad bármi mozdítható a Thistlegormon, és talán az új rendszernek köszönhetően legalább a hajótest hosszú távon jó állapotban megmarad.