»» ««

Oktatóhiány Ausztráliában

Külföld

Egy nem hivatalos PADI-levél szerint Nyugat-Ausztráliában egyszerűen nincs elegendő búvároktató.

A területen járatos ScubaHerald.com igyekezett feltárni a téma hátterét, arra keresve a választ, mi lehet a jelenség oka. Elsőként azt elemzik, hogy Ausztráliában egyáltalán nem olcsó eljutni az oktatói szintig, számításaik szerint az összes képzés, merülés, utazás ára akár 10,000 dollárra is rúghat. Tehát itt egy valódi befektetésről van szó, aminek a végén elvileg versenyképes tudás birtokába lehet jutni, amivel munkát vállalva jól lehet élni. A problémák egy részét az okozza, hogy sokan inkább Dél-Kelet-Ázsiában végzik a tanfolyamokat, lényegesen olcsóbban, és esetleg ott vállalnak munkát. Mindez kihat arra, hogy Ausztráliában az oktatók nem feltétlenül törekednek a Course Director vagy Instructor Trainer képzettségért, mert ez szintén sok pénzbe kerül, és kevesen akarnak Ausztráliában oktatói tanfolyamot végezni. Komolyan küzdeni kell hát az oktatójelöltekért, de a versenytársak más országokban jóval olcsóbbak.

Maga a búvároktatói hivatás is vesztett kissé varázsából. Ez nem egy kilenctől ötig tartó munka, sose lehet tudni, mikor kell túlórázni, éjszakázni. Azért mert valaki oktató, ugyanúgy ki van téve az egészségügyi kockázatoknak- a nagyobb merülésszám miatt még inkább is, mint a kedvtelési búvár. Arról nem is beszélve, hogy jogi szempontból szintén kockázatot vállal a búvároktató. Úgy fest, hogy az oktatók manapság hamarabb kiégnek, mint pár évvel ezelőtt, megunják azt, hogy nem túl képzett búvárokat vigyenek nap mint nap ugyanazokra a helyekre, ráadásul nem túl jó fizetésért. Ahelyett, hogy ezek az oktatók továbbképeznék magukat, hátat fordítanak az egésznek.

Búvároktatóként ugyanis nehéz meggazdagodni. Ausztráliában évente kevesebb, mint 30,000 dollár egy átlagos oktatói fizetés, és nincs extra pénz a túlórákvagy a munkaszüneti napokon végzett után. A munka sok, a fizetés nem az, és közben a más területeken elhelyezkedő fiatal munkavállalók sokkal több pénzt kapnak. Azaz a jól fizetett alkalmazott megteheti, hogy évente heteket töltsön merüléssel egzotikus helyeken, miközben egyetlen dolga az, hogy jól érezze magát. Ráadásul az oktatónak a kevés fizetéséből magának kell fedeznie a kiadásait, megtakarítani nem igazán tud. Ha pedig egy külföldi szeretne legálisan munkát vállalni, nehéz procedurát kell felvállalnia. Délkelet-Ázsia vagy a Vörös-tenger ugyanúgy várja az oktatókat, csak ott a nem túl szigorú ellenőrzés miatt sokkal könnyebben el lehet kezdeni dolgozni, ráadásul a megélhetés költségei is alacsonyabbak. (A szerk. megjegyzése: az ausztrál viszonyokat jól ismerő szerző valószínűleg nincs teljesen tisztában azzal, hogy mondjuk Egyiptomban sem lesz az élet császára egy búvároktató...)

Egy szó mint száz, sok ausztrál fiatal abbahagyja divemaster szintnél a tanulást, és nem akarnak oktatók lenni. A probléma megoldásáért egyrészt az oktatási rendszerek tehetnek a ScubaHerald.com szerint, ha csökkentik az oktatók tagdíját, mellesleg jobban védhetnék az oktatók érdekeit, akik a jövő bázistulajdonosai lehetnek. A búvárközpontoknak pedig jobban meg kell becsülni az alkalmazottként dolgozó oktatókat, anyagilag is- hiszen oktatók és merülésvezetők nélkül a búvárközpont sem búvárközpont.

[ ScubaHerald.com ]
Kapcsolódó írásaink:


Merülőhelyek

Giuseppe Dezza TA35 wreck

Croatia (Hrvatska)

1/2 db alapján:átlagosan érdekes(átlag: 3.5) átlagos nehézségű
max: 33m, látótáv: 4-10m

napihajós megközelítésroncs merüléshomokos élőhelyjelentős halraj nyílt vízben

Látogasd meg és lájkold facebook csoportunkat, videóinkat pedig a Vimeo csatornánkon is elérheted.

Powered by babelrabbit engine © 2004-2024 Bunny - All rights reserved
Az oldal szöveges és képi tartalmának felhasználásáról az impresszumban tájékozódhatsz.
Impresszum / Adatkezelés