A modern kalózkodás véres valósága
KülföldA kalózokról sokakban gyermekkoruk kalandregényeinek romantikus képe, pedig a modern kori kalózkodás valósága ennél jóval véresebb és kiábrándítóbb. A világ vizein idén eddig 63 embert raboltak el az állig felfegyverzett banditák.
Csak semmi romantika
"Semmi romantikus nincs már a kalózkodásban" - nyilatkozta a National Geographic amerikai honlapjának Pottengal Mukundan, a Nemzetközi Tengeri Iroda (International Maritime Bureau) munkatársa. A londoni székhelyű szervezet több éve próbál gátat vetni a világ tengerein egyre gyakoribb kalózkodásnak. Mukundan szerint a mai kalózok állig felfegyverzett banditák, akik a náluk gyengébb embereken élősködnek. Ha hozzávesszük ehhez, hogy a mai kalózok gyakran egyáltalán nem a hajók rakományáért támadják meg áldozatukat, sokkal inkább a mozdítható értéktárgyakért, akkor máris könnyebben érthető, hogy a tengerészek java része miért is fél elhajózni Szomália, Indonézia vagy Malajzia partjainál. A kereskedelmi hajókon ugyanis gyakran nagyobb mennyiségű készpénz is előfordul, amely a különféle vámok és kikötői díjak fedezésére szolgál.
Ha csak az értéktárgyakat viszik el a kalózok, a legénység még relatíve szerencsésen járt. Sajnos nem ritka azonban az sem, hogy a hajósok emberrablás áldozataivá válnak, és csak komoly váltságdíj fejében engedik el őket a tengerek terroristái. A National Geographic News híradása szerint tavaly júniusban Szomália partjainál az ENSZ Élelmezési Programjának segélycsomagjait szállító hajót térítették el kalózok, legénységét pedig 101 napon keresztül tartották fogva, mígnem végül októberben kiszabadultak váltságdíj fejében.
A számok is megdöbbentőek
A számok, amelyeket a Nemzetközi Tengeri Iroda bocsátott a hírportál rendelkezésére, szintén megdöbbentőek: 1993 és 2003 között a kalóztámadások száma megtriplázódott a világ tengerein. Csak 2003-ban 445 kalóztámadás érte a veszélyesebb vizeken közlekedő járműveket, amelyek során 16 ember életét is veszítette. 2006 első három hónapjában 61 sikeres támadás volt, amelyek során 63 embert ejtettek túszul a kalózok. Egyes becslések szerint a kalózok okozta anyagi kár is igen jelentős: tavaly hozzávetőleg 13-16 milliárd dollárnyi értéket raboltak el. A legveszélyesebb területeknek egyértelműen Indonézia és Malajzia vizei számítanak. Mukundun állítása szerint az évente 50 ezer hajó által használt Malacca-szorosban történik a kalóztámadások csaknem egyharmada. A kalózok nincsenek tekintettel arra, hogy milyen hajót támadnak meg: múlt héten például a 2004-es cunami által leginkább sújtott vidékre, Indonézia Aceh tartományába tartó, az ENSZ élelmiszersegélyét szállító hajót fosztották ki teljesen.
Szoros és anarchia
Persze nem véletlen, hogy a kalózok kedvelik a szorosokat: itt ugyanis a nagyobb hajóknak a veszélyes navigálás miatt le kell lassítaniuk, ami jó alkalmat ad a kicsi és mozgékony hajókon támadó kalózoknak a nagyok elfoglalására. Általában több kisebb hajóval támadnak egyszerre: egyik elölről indul a kiszemelt hajónak, s miközben a hajó kapitánya az ütközés elkerülésével van elfoglalva, további két hajó támad rá.
A kalózok másik legkedveltebb helye természetesen a nyílt tenger, a senkiföldje, illetve azok a területek, amelyek kormánya képtelen rendet tartani a felségterületéhez tartozó vizeken: Szomália partjai ebből a szempontból különösen veszélyesnek számítanak, a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara ajánlása szerint jó 200 kilométerre ajánlatos elkerülni az afrikai ország vizeit.
Sajnos az is gyakran előfordul, hogy a gyengekezű kormányok magánszervezetekre bízzák a vizek felügyeletét. E szervezetek pedig a pandúr szerepét időnként felcserélik a rablóéra. A kalózkodás ugyan már a 18. században foglalkoztatta a nemzetközi jogalkotókat, a nyílt tengeren a mai napig nehéz fellépni a rablók ellen.
Az Egyesült Államok a terrorellenes programjába például nemcsak a szárazföldi terrorizmus megfékezését és megelőzését vette fel, hanem a tengeri kalózkodás elleni fellépésre is súlyt helyez. A szomáliai partok közelében az amerikai tengerészetnek immár több hajója is cirkál.
[ National Geographic ]
(átlag: 3.6) átlagos nehézségű 
Horvátország
