Merülőhely adatbázis listázás

Az út egy apró kápolnához (Agios anagiroi) vezet, ami mellett csodás sziklaképződmények tarkítják a partszakaszt.
Egy ókorban elsüllyedt hajó amfora rakománya található itt sekély mélységben.
Az amforák nagy területen borítják az aljzatot és néhány egész jó állapotban maradt fenn.
Utána tengeri füves rész következik, néhány nagyobb sziklával. Érdemes benézni a hasadékokba üregekbe mert polipokat, murénákat és színes gébeket is láthatunk.

Könnyű, de érdekes parti merülés.
A helyet az ókorban kikötőként használták, de erről ma már csak a megkövült amforadarabok árulkodnak.
Víz alatti szoborparkot is létrehoztak a búvárok számára, ami nagyon feldobja a merülést.
Nagyon sok halat is láttunk, mivel a merülésvezetők mindig hoznak kenyeret magukkal és a keszegek és durbincsok hatalmas rajokban verődve jönnek potyázni.
Trombitahalból is láttunk néhányat.

A HMS Cricket nevű hajót 1915-ben bocsátották vízre, harcolt az első világháborúban, majd továbbra is a brit flotta állományában maradt. 1942-ben Egyiptom partjainál súlyosan megsérült, nem javították ki, hanem Ciprus közelében lőgyakorlatokhoz használták. 1947-ben egy vihar következtében süllyedt el.
A hajó teljesen felborult, először a hajófenék látszik ereszkedés közben. Nagyjából 24-25 méterig kell ereszkedni a nyílt tengerben, utána lehet körbeúszni a hajótestet, majd mélyebbre úszva be lehet hatolni a maradványokba. Igazán sok látványosság nincs, egy merülésnek elmegy, és aki nem akar nem túl tágas helyekbe beúszni, végképp nem lát sokat. A legmélyebb pont nagyjából 33 méteren van.
A roncs a parttól motorcsónakkal csak pár perc. A mélység miatt nitrox használata ajánlható.

A Küklopsz barlangja egy nagyobb üreg a merülőhely felett magasodó sziklafalban.
A fal a víz alatt közel 40 méterig folytatódik. Mellette homokos, tengeri füves, sziklás részek váltakoznak.A látótávolság itt is remek. Az intenzív halászatról a számos beszakadt háló mellett, sajnos a nagyobb halak hiánya is árulkodik. Trombita halakból viszonylag sokat láttunk és a homokban is számos lepényhal rejtőzött, de a Zenóbián megismert sügérek és barrakudák itt hiányoztak.

Régen ideterelték a birkákat, hogy a sós vízben fürödve megszabaduljanak a parazitáktól.
Manapság már a búvárok járnak ide, mi itt csináltuk a check dive-t.
A látótávolság kiváló volt, de túl sok halat nem láttunk. Ez valószínűleg a beszakadt halászhálókkal van összefüggésben. Volt viszont sok szívsün (Brissus unicolor), néhány csupasz kopoltyús csiga és lepényhal (Bothus podas).

A merülőhelyhez egy rövid sétával lehet lejutni, ami teljes felszerelésben nem annyira kényelmes. Korábban a sziklaszirtről ugrottunk be, ami jó móka ugyan, de egy kereszt árulkodik arról, hogy ez azért nem túl biztonságos. A hely tiszta időben nagyon hangulatos, mert a barlangocskák mennyezete több helyen beszakadt, és szépen átsüt rajtuk a napfény. A kijövetel is érdekes. A sziklák alatti víz alatti járaton átúszva néhány méterre a parttól tudunk felszínre jönni.
Visszafelé, ha időnk engedi felsétálhatunk a Gréko-fok sziklaszirtjeire, vagy ehetünk egy remek ciprusi szendvicset Louis mozgóbüféjében.

Sok hal, nagy sügérek, nagyon-nagyon nyugodt víz kellemes hőfokkal.

Gyönyörű, hatalmas roncs a Zenobia. Az első merülésnél egy szellőzőkürtőn keresztül hatoltunk be a hajó belsejébe. Itt a roncsban is roncsok vannak: Hungarocamion, Zsiguli meglepően jó állapotban, és rengeteg kamion. A második merülésnél már kalandosabb utat választott a merülésvezetőm, olyan szűk réseken bújtunk át, hogy azon gondolkodtam, le kell vennem a felszerelést ahhoz hogy kiférjek. A merülési árak 100.-Eu/két merülés körül mozognak. Én ikerhez vittem felszerelést, de persze ikerpalack nem volt, (hiába ígérték meg, valahogy nem sikerült feltenni a hajóra...) így egy kölcsön kapott mellényben, sebtében átszerelt saját reduktorral merültem.
Szerintem aki teheti nézze meg, de előtte legyen valami fogalma a roncsmerülésekről, mert igazából belül érdekes a Zenobia.

Ciprus első számú roncsa és búvár-látványossága a Zenobia. Mi Limassolban laktunk és egy paphos-i divecenter szervezésében utaztunk a larnakai öbölbe az eljüllyedt komphajót megnézni. A két merülés között kivittek bennünket a mólóra ebédelni. Nagyon látványosak a kamionok és az oldalán fekvő hatalmas hajótest.
A hajócsavarnál kezdtük mindkét alkalommal a barangolást és a " bújkálások " után fönt a hajó oldalán a " telepített" halrajoknál fejeztük be. Aki Cipruson jár búvár az ne hagyja ki ezt a kellemes helyet

A Zenóbián több mint egy tucat különböző útvonalat is tudunk merülni.
Ezúttal a szétszóródott kamionok átvizsgálása volt a cél. Ezért közvetlenül a raktér felett ereszkedtünk le, de a komputerek így is túl hamar jelezték a fenékidőnk végét. (Azért sikerült pár felejthetetlen percet a kamionok közt eltöltenünk.) Az egész roncson csak mi négyen voltunk, és a halak! Mert abból itt mindig nagyon sok van. Durbincsrajok és nagy sügérek (grouper) és néhány barrakuda is.

Megint két merülés a nagy roncson, megint pár új apróságot néztünk meg, bekukkantottam pár ablakon, és ismét néztük a teherautókat. Rajtunk kívül nem volt búvár, a "miénk volt" az egész Zenobia. Két muréna is felbukkant a sok hal mellett.

Az 1980-ban elsüllyedt 178 méter hosszú Zenobia komphajónak ez volt az első útja. A rakomány értékes részének számított a több tucat kamion is. A hajó Szíriába tartott, amikor először Görögországban észleltek problémát, a ciprusi Larnaca kikötőjében pedig már vészesen megdőlt. Ekkor kivontatták a parttól nagyjából másfél kilométerre, hogy ne a kikötőt torlaszolja el baj esetén. Ám a ballaszttartályok számítógépvezérlését nem sikerült megjavítani, és a Zenobia teljes rakományával együtt elsüllyedt.
A roncs az oldalára dőlve fekszik. Maga az óriási hajótest is különleges látvány, különösen jó látótávolságnál. Kívülről is csak több merüléssel lehet bejárni, általában felkeresik a búvárok a 28 méteren levő hajócsavart. A kamionok jellemzően 28-35 méter között vannak, a rögzítettek fekvő helyzetben. Be lehet nézni, látni lehet a fülke berendezéseit. Hatalmas belső terek is vannak, mi nem úsztunk be. Mivel a roncs nagyjából 16 méteren kezdődik, nem kell feltétlenül túl mélyre menni.
A hajóút alig 5-10 perc, merülések között jellemzően ki is mennek a partra, mert a távolság jelentéktelen.
A roncson van egyébként élet is, muréna bukkan fel néha, nagy durbincsrajok (nem értettük, miért annyira barátságosak- etetik őket), egész nagy barakudák is úszkálnak körülötte és 50-60 centis fűrészes sügérekből is többet láttunk. De két merülés bőven kevés volt ahhoz, hogy fel tudjuk térképzeni. A roncs fekvése miatt inkább délelőtt jók a fények a látványosabb oldalon.

Ezen a merülésen a fő étkezőből az egyik liftaknán keresztül ereszkedtünk le a raktérbe, és az ott lévő kamionok közt úszkáltunk. Itt már nincsenek olyan tágas terek mint a felsőbb fedélzeteken de fantasztikus élmény volt a roncs belsejében bóklászni.